Mauritz Béla
mineralógus, petrográfus
Születési adatok
1881. május 3.
Kassa, Abaúj-Torna vármegye
Halálozási adatok
1971. február 15.
Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori (1902) és természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1905), az ércek teleptana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909), az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1923. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.–1946. dec. 19.; t.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; t. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).Életút
bp.-i tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszék tanársegéde (1902–1905, 1910–1912), egy. adjunktusa (1912–1914); közben Semsey-ösztöndíjasként Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben ásvány- és kőzelemzést tanult (1905–1910). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1911), az ásvány- és kőzettan helyettes (1913–1914), ny. rk. (1914–1918), ny. r. tanára (1918–1949); közben a Bölcsészkar dékánja (1929–1930), az egyetem rektora (1943–1944), rektorh.-e (1944), egyúttal a József Műegyetem magántanára is (1911–1919). – Kristálygeometriai, morfológiai kutatásokkal fogl., alapvető megállapításokat tett a mo.-i mélységi és kiömlési kőzetek kutatása terén. Behatóan vizsgálta az erdélyi eleoiltszieniteket, a Fruska Gora trachitjait, a Báni hg. eruptívumait és a Mecsek vulkanitjait. 1944-ben jelentős szerepet játszott a bp.-i egyetem Németo.-ba való kitelepítésének megakadályozásában. – Az MTA III. Oszt.-a titkára (1933. máj. 19.–1946. dec. 19.). A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke (1923–1932), t. tagja (1933-tól). A M. Természettud. Társulat alelnöke (1937–1940). Az Orsz. Természettud. Tanács ügyvezető ig.-ja, majd elnöke (1944–1945). Az Ogy. felsőházának póttagja (1942–1944). – A Mathematikai és Természettudományi Értesítő szerkesztője (1933–1946).Főbb művei
F. m.: A Mátra-hegység eruptív kőzetei. (Bp., 1909)A kristálytan kőzetei. Schmidt Sándorral. (Bp., 1911)
A Fruska Gora trachitos kőzetei. (Földtani Közlöny, 1913)
A botesi chalkopyrit. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1918. márc. 18.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A Báni-hegység bazaltszerű kőzetei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1920)
A ditrói szienit újabb típusai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A magmatikus differenciáció a ditrói és a mecseki foyaitos kőzetekben. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1924. jan. 21.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925)
A balatonfelvidéki bazaltok zeolitásványai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei. (A Természet Világa. II. Bp., 1939)
A Föld felépítése és anyaga. (A Természet Világa. III. Bp., 1940)
Kőzettan. Petrológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1941)
Ásványtan. I–II. Egy. tankönyv. Vendl Aladárral. (Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Sztrókay Kálmán: M. B. emlékezete. Életrajz és bibl. (Földtani Közlöny, 1971)B. L.: M. B. akadémikus. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1971)
Noskené Farkas Gabriella: Emlékezés M. B.-ra, születésének századik évfordulóján. (Fragmenta mineralogica et paleontologica, 1981)
Sztrókay Kálmán: 100 éve született M. B. (Földtani Közlöny, 1982).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)