Mauritz Béla
Mauritz Béla

2025. január 18. Szombat

Mauritz Béla

mineralógus, petrográfus

Születési adatok

1881. május 3.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1971. február 15.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori (1902) és természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1905), az ércek teleptana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909), az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1923. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.–1946. dec. 19.; t.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; t. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

bp.-i tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszék tanársegéde (1902–1905, 1910–1912), egy. adjunktusa (1912–1914); közben Semsey-ösztöndíjasként Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben ásvány- és kőzelemzést tanult (1905–1910). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1911), az ásvány- és kőzettan helyettes (1913–1914), ny. rk. (1914–1918), ny. r. tanára (1918–1949); közben a Bölcsészkar dékánja (1929–1930), az egyetem rektora (1943–1944), rektorh.-e (1944), egyúttal a József Műegyetem magántanára is (1911–1919). – Kristálygeometriai, morfológiai kutatásokkal fogl., alapvető megállapításokat tett a mo.-i mélységi és kiömlési kőzetek kutatása terén. Behatóan vizsgálta az erdélyi eleoiltszieniteket, a Fruska Gora trachitjait, a Báni hg. eruptívumait és a Mecsek vulkanitjait. 1944-ben jelentős szerepet játszott a bp.-i egyetem Németo.-ba való kitelepítésének megakadályozásában. – Az MTA III. Oszt.-a titkára (1933. máj. 19.–1946. dec. 19.). A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke (1923–1932), t. tagja (1933-tól). A M. Természettud. Társulat alelnöke (1937–1940). Az Orsz. Természettud. Tanács ügyvezető ig.-ja, majd elnöke (1944–1945). Az Ogy. felsőházának póttagja (1942–1944). – A Mathematikai és Természettudományi Értesítő szerkesztője (1933–1946).

Főbb művei

F. m.: A Mátra-hegység eruptív kőzetei. (Bp., 1909)
A kristálytan kőzetei. Schmidt Sándorral. (Bp., 1911)
A Fruska Gora trachitos kőzetei. (Földtani Közlöny, 1913)
A botesi chalkopyrit. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1918. márc. 18.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A Báni-hegység bazaltszerű kőzetei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1920)
A ditrói szienit újabb típusai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A magmatikus differenciáció a ditrói és a mecseki foyaitos kőzetekben. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1924. jan. 21.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925)
A balatonfelvidéki bazaltok zeolitásványai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei. (A Természet Világa. II. Bp., 1939)
A Föld felépítése és anyaga. (A Természet Világa. III. Bp., 1940)
Kőzettan. Petrológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1941)
Ásványtan. I–II. Egy. tankönyv. Vendl Aladárral. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Sztrókay Kálmán: M. B. emlékezete. Életrajz és bibl. (Földtani Közlöny, 1971)

B. L.: M. B. akadémikus. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1971)

Noskené Farkas Gabriella: Emlékezés M. B.-ra, születésének századik évfordulóján. (Fragmenta mineralogica et paleontologica, 1981)

Sztrókay Kálmán: 100 éve született M. B. (Földtani Közlöny, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője