Mauritz Béla
Mauritz Béla

2021. május 11. Kedd

Mauritz Béla

mineralógus, petrográfus

Születési adatok

1881. május 3.

Kassa, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

1971. február 15.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori (1902) és természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1905), az ércek teleptana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909), az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1923. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.–1946. dec. 19.; t.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; t. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

bp.-i tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszék tanársegéde (1902–1905, 1910–1912), egy. adjunktusa (1912–1914); közben Semsey-ösztöndíjasként Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben ásvány- és kőzelemzést tanult (1905–1910). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1911), az ásvány- és kőzettan helyettes (1913–1914), ny. rk. (1914–1918), ny. r. tanára (1918–1949); közben a Bölcsészkar dékánja (1929–1930), az egyetem rektora (1943–1944), rektorh.-e (1944), egyúttal a József Műegyetem magántanára is (1911–1919). – Kristálygeometriai, morfológiai kutatásokkal fogl., alapvető megállapításokat tett a mo.-i mélységi és kiömlési kőzetek kutatása terén. Behatóan vizsgálta az erdélyi eleoiltszieniteket, a Fruska Gora trachitjait, a Báni hg. eruptívumait és a Mecsek vulkanitjait. 1944-ben jelentős szerepet játszott a bp.-i egyetem Németo.-ba való kitelepítésének megakadályozásában. – Az MTA III. Oszt.-a titkára (1933. máj. 19.–1946. dec. 19.). A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke (1923–1932), t. tagja (1933-tól). A M. Természettud. Társulat alelnöke (1937–1940). Az Orsz. Természettud. Tanács ügyvezető ig.-ja, majd elnöke (1944–1945). Az Ogy. felsőházának póttagja (1942–1944). – A Mathematikai és Természettudományi Értesítő szerkesztője (1933–1946).

Főbb művei

F. m.: A Mátra-hegység eruptív kőzetei. (Bp., 1909)
A kristálytan kőzetei. Schmidt Sándorral. (Bp., 1911)
A Fruska Gora trachitos kőzetei. (Földtani Közlöny, 1913)
A botesi chalkopyrit. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1918. márc. 18.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A Báni-hegység bazaltszerű kőzetei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1920)
A ditrói szienit újabb típusai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A magmatikus differenciáció a ditrói és a mecseki foyaitos kőzetekben. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1924. jan. 21.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925)
A balatonfelvidéki bazaltok zeolitásványai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A földkérget átalakító erők és azok tevékenységének eredményei. (A Természet Világa. II. Bp., 1939)
A Föld felépítése és anyaga. (A Természet Világa. III. Bp., 1940)
Kőzettan. Petrológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1941)
Ásványtan. I–II. Egy. tankönyv. Vendl Aladárral. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Sztrókay Kálmán: M. B. emlékezete. Életrajz és bibl. (Földtani Közlöny, 1971)

B. L.: M. B. akadémikus. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1971)

Noskené Farkas Gabriella: Emlékezés M. B.-ra, születésének századik évfordulóján. (Fragmenta mineralogica et paleontologica, 1981)

Sztrókay Kálmán: 100 éve született M. B. (Földtani Közlöny, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013