Mechwart András
Mechwart András

2020. október 30. Péntek

Mechwart András, 1899-től belecskai

gépészmérnök

Születési adatok

1834. december 6.

Schweinfurt, Bajorország

Halálozási adatok

1907. június 14.

Budapest


Család

F: Eichleiter Lujza. Három gyermeke született: Mechwart Ernő földbirtokos, Mechwart Hugó gépészmérnök és Mechwart Emma.

Iskola

Lakatos szakmát tanult, majd szülővárosa ösztöndíjával elvégezte az augsburgi műszaki egyetemet (ahol gépészmérnöki okl. szerzett, 1855-ben).

Életút

Nürnbergben élt, ahol egy gépgyár alkalmazottja (1855–1859), Budán telepedett le, Ganz Ábrahám öntödéjében műhelyfőnökként alkalmazta (1859–1867), majd Ganz halála után harmadmagával a Ganz és Társa cég üzem- és üzletvezetője (1867–1869), a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. műszaki igazgatója (1869–1874), vezérigazgatója (1874–1899). Nürnbergben ismerkedett meg a malomgépek, vasúti kocsik és hidak gyártásával, majd Ganz Budára hívta, és kinevezte 140 munkást foglalkoztató öntödéjének műhelyfőnökévé. Irányításával a Ganz-cég Európa-hírű, öt telephelyen működő nagyvállalattá fejlődött. Budapest–Vízivárosban, a Kacsa utcában az Osztrák–Magyar Monarchiában elsőként megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát (1878-ban), az ebből kifejlődő villamossági gyárban később 10 000 transzformátort készítettek (1885–1899), ill. a cég 300 villamos erőművet épített (1900-ig). Nemsokára megvette és jelentősen fejlesztette az ausztriai leobersdorfi gépgyárat (1887-ben) és megvásárolta az Első Magyar Kocsigyártó Rt. vagongyártó telepét (1888-ban), valamint bérbe vette a horvátországi petrovagorai nagyolvasztót. Érdemeiért 1899-ben belecskai előnévvel magyar nemességet kapott. A 19. sz. egyik legjelentősebb magyarországi feltalálója: megalkotta a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket, amely új korszakot nyitott a malomiparban (1874-ben). Szabadalmaztatta a lokomobilra szerelhető forgóekéjét (ami ekevas helyett forgómozgást végző ún. maróvasakkal dolgozott, 1887-ben), a Mechwart-féle gőzekét (1889-ben), majd Bánki Donáttal együtt megalkotta a róluk elnevezett Mechwart–Bánki-féle motoros forgóekét (amelybe már a Bánki–Csonka-féle függőleges elrendezésű, kéthengeres petróleummotort építettek be, 1896 körül). 1897-ben 6000 koronát adott az MTA-nak.

Emlékezet

Síremléke a Kerepesi temetőben látható (Alpár Ignác építész és Telcs Ede szobrász alkotása). Róla nevezték el az egykori Ganz- öntöde (ma: Öntödei Múzeum) közelében lévő Mechwart-ligetet (Bp. II. ker. Országút), ahol mellszobrát is felállították. A parkban lévő szobor (Stróbl Alajos alkotása, felavatták 1913-ban) a II. vh.-ban elpusztult, a tér újrarendezése során Kocsis András Mechwart-portréját helyezték el (1965-ben). Nevét vette fel a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola (Mechwart András Gépipari Technikum néven, 1955-ben), ill. a bp.-i Mechwart András Vasútgépészeti Szakközépiskola és Kollégium (1974-ben). Születésének 175. évfordulóján a Magyar Elektrotechnikai Egyesület emlékülést tart (2009. dec.-ben).

Elismerés

Az MTA Wahrmann-díja (elsőként, 1897).

Irodalom

Irod.: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. (Bp., 1887)
Rika Ferenc: M. A. (Vasárnapi Ujság, 1907)
Bánki Donát: Emlékbeszéd belecskai M. A. felett. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Pénzes István: M. A. (Műszaki nagyjaink. II. Bp., 1967)
Réz Gyula: M. A. (Magyar agrártörténeti életrajzok. II. Bp., 1988)
Gajdos Gusztáv: M. A., a századforduló zseniális menedzsere, a megbecsült polgár. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
Gajdos Gusztáv: M. A. – Kühne Ede. (Magyar feltalálók, találmányok. Bp., 1997)
Gajdos Gusztáv: 125 éves M. A. gabonaőrlő hengerszéke. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1999)
Pénzes István: A kéregöntésű vas hengerszék. A Ganz-gyár további története. (Több nemzet vallja magáénak. Szerk. Endrei Walter, Jeszenszky Sándor. Bp., 2001)
Pénzes István: M. A. (Öntödei múzeumi füzetek. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013