Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos

2020. október 28. Szerda

Méhelÿ Lajos, kisapsai

biológus, zoológus

Születési adatok

1862. augusztus 24.

Bodrogkeszi, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1953. február 4.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. szerzett (1880); az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; tagságáról lemondott: 1931. máj. 8.).

Életút

A József Műegyetem Zoológia Tanszékén Kriesch János tanársegéde (1880–1885), a brassói áll. főreálisk. r. tanára (1885–1896), a M. Nemzeti Múz. Állattára Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye, ill. Emlősgyűjteménye őre (1896–1912), osztályig.-ja (1912–1915). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az ált. zoológia és az összehasonlító anatómia ny. r. tanára (1915–1932). Az MTA Matematikai és Természettud. Biz.-ának előadója (1913–1920). – A 20. sz. egyik legjelentősebb zoológusa, a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó monográfiái ma is kiemelkedő értékűek, pontosságuk mellett különösen a művészi értékű festett, színes táblái tűnnek ki. Alapvetően új eredményeket ért el a mo.-i barna békák, a gyíkok és kígyók faji és alfaji, ill. filogenetikai problémáinak tisztázása terén. Leírta a Vipera rákosiensis mo.-i előfordulását, amelyet jelenleg is Vipera ursinii rákosiensis Méhelÿ alfajként fogadnak el. A denevérek tanulmányozása során 20 fajt mutatott ki az akkori Mo. területén. Összesen 54 fajt vagy faj alatti kategóriájú taxont írt le, és 20-at neveztek el róla. A darwinizmus tanításait átértelmezve a társadalmi és a politikai élet jelenségeit a fajok közötti küzdelemmel igyekezett magyarázni. 1919-ben a fajvédőkhöz csatlakozott, és széles körben hirdette fajbiológiai és szélsőségesen antiszemita nézeteit. Midőn ezért több tudós elítélte, az MTA „zsidó befolyása” miatt lemondott akad.-i tagságáról. Hitler uralomra jutása után a fasiszta Németo. és a náci ideológia híve és népszerűsítője lett. A II. vh. után a Népbíróság népellenes és háborús bűntettek vádjával 10 év börtönre ítélte, a börtönben halt meg. – A M. Termsézettud. Társulat Állattani Szakoszt.-ának elnöke (1913–1916). Az Orsz. Méhészeti Egyesület elnöke. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének t. tagja. – A londoni Zoological Society, a frankfurti Senckenbergische Naturforschende Gesellschaft, a magdeburgi Naturwissenschaftlicher Verein l., a Deutsche Gesellschaft für Blutgruppenforschung t. tagja. – Orsz. Kiállítás Nagy Érme és Díszoklevele (1885), az MTA Díja (1897), a Természettud. Egyesület Margó Díja (1906), az MTA Marczibányi Jutalma (1910). – A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906). – Az Állattani Közlemények (1902–1908), a Mathematikai és Természettudományi Közlemények szerkesztője (1913–1920) és a Studia Zoologica főszerkesztője (1929–1932). A Cél c. fajvédő folyóirat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A magyar fauna Bombinatorjai s egy új, Triton – Molge – faj hazánkból. (Bp., 1891)
Magyarország barna békái. Monográfia. (Bp., 1892)
A Barczaság herpetológiai viszonyai. (Brassó, 1892)
A nyugat-palearctikus gőték két vérrokonáról. (Bp., 1893)
Magyarország kurta kígyói. Monográfia. (Bp., 1895)
Magyarország denevéreinek monographiája. Részben akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. jan. 22.
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1900
monográfia: Bp., 1900)
Adatok az új-guineai szűkszájú békák – Engystomatidae – ismeretéhez. (Bp., 1902)
A származástan mai állása. (Bp., 1905)
A földi kutyák fajai származás és rendszertani tekintetben. (Bp., 1909)
A meggátolt fejlődés – epistasis – jelentősége a fajkeletkezésben. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1910. okt. 16.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
A hazai viperákról. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Magyarország csíkos egerei. Monográfia. (Bp., 1913)
Die Streifenmäuse – Sicistinae – Europas. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1913)
Fibrinae Hungariae. Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai. Monográfia. (Bp., 1914)
A Planáriák elterjedése a Magas-Tátrában és a Kőszegi-hegységben. (Bp., 1918)
Új adatok a magyarországi féreg-fauna ismeretéhez. (Bp., 1925)
A Magyar Középhegység, jelesen a Bükk, a Bakony és a Mecsek Planáriái. (Bp., 1925)
Egy élő kövületről. Protelsonia hungarica. (Bp., 1925).

Irodalom

Irod.: Dely Olivér György: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Ludwig Méhelÿ auf dem Gebiete der Zoologie. (Vertebrata Hungarica, 1967)
Boros István–Dely Olivér György: Einige Vertreter der ungraischen Zoologie an der Wende des 19–20. Jahrhundertes und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit Ludwig Méhelÿ. (Vertebrata Hungarica, 1967)
Horváth Csaba–Korsós Zoltán: M. L. emlékezete. (Karszt és Barlang, 1988). *MÉL II., az MTA tagjai. 1825–2002: téves születési hely: Kisfaludszögi!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013