Mendöl Tibor
Mendöl Tibor

2022. szeptember 27. Kedd

Mendöl Tibor

geográfus

Születési adatok

1905. május 5.

Nagyszénás, Békés vármegye

Halálozási adatok

1966. augusztus 21.

Budapest


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium – tagjaként földrajz-történelem szakos tanári okl. (1927), bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben a Collegium Hungaricum tagjaként a Bécsi Egyetemen tanult (1925–1926), földrajz tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (posztumusz, 1967).

Életút

debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Int.-ének gyakornoka (1927–1928), tanársegéde (1928–1940) és magántanára (1936–1940); közben ösztöndíjasként Párizsban folytatott tanulmányokat (1933–1934). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE TTK-n az emberföldrajz ny. r. tanára és az Emberföldrajzi Int. ig.-ja (1940–1949), az Ált. Gazdaságföldrajzi Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1966) és a tanszék vezetője (1949–1966). – A 20. sz.-i m. településföldrajzi kutatások egyik legjelentősebb személyiségeként elsőként fogl. a morfológiai és a funkcionális szerkezeti összefüggések feltárásával, ill. a mo.-i városfejlődéssel. Alapvetően új eredményeket ért el az alföldi városok történeti földrajzi vizsgálata terén, feldolgozta a mo.-i településföldrajz történetét. – A M. Földrajzi Társaság alelnöke (1942–1945), elnöke (1946–1948), társelnöke (1952–1966). – Akadémiai Jutalom (1964), Lóczy Lajos-emlékérem (1965).

Főbb művei

F. m.: Szarvas földrajza. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1928
hasonmás kiad. Sajtó alá rend. Becsei József. Békéscsaba, 1981)
Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. (Bp., 1932)
Alföldi városaink morfológiája. (Debrecen, 1936)
Északi- és Déli-sark. Cholnoky Jenővel. (Bp., 1938)
Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. (Szentpétery Imre Emlékkönyv. Bp., 1938)
A megtelepülés formái. (Magyar Művelődéstörténet. I. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
2. kiad. 1993)
A Felvidék. (Bp., 1940)
Falu és város a magyar tájban. (Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1941)
Az új települési rend. (Magyar Művelődéstörténet. IV. Bp., 1941
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
2. kiad. 1993)
A mai kultúrtáj. (Magyar Művelődéstörténet. V. Bp., 1942
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
2. kiad. 1993)
Die Stadt im Karpatenbecken. (Bp., 1944)
A Kárpátmedence földrajza. Bulla Bélával. (Bp., 1947)
A városföldrajz tárgyköre és feladatai. (Városi Szemle, 1946)
A kultúrtáj képe a Szovjetunióban. (A Szovjetunió. Bp., 1947)
Az alföldi város, mint földrajzi probléma. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. dec. 29.)
A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai. (Bp., 1947)
A Balkán földrajza. (Bp., 1948)
A szocialista településföldrajz problémái. (Bp., 1954)
Általános településföldrajz. Egy. tankönyv és doktori értek is. (Bp., 1963)
A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Sajtó alá rend. Perczel György, Probáld Ferenc. (Bp., 1999).

Irodalom

Irod.: Láng Sándor: M. T. (Földrajzi Értesítő, 1966)

Mérő József: M. T. településföldrajzi kutatásainak értékelése. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, 1969)

Wallner Ernő: Emlékezés M. T.-ra. (Földrajzi Közlemények, 1976)

Dövényi Zoltán: M. T. gyermek- és ifjúkora. (Békési Élet, 1980)

Lettrich Edit: M. T. szerepe és jelentősége a magyar geográfiában. (Békési Élat, 1980)

Somogyi Sándor: M. T. emlékezete. (Békési Élet, 1980)

Szabó Ferenc: M. T. életműve és a társtudományok. (Békési Élet, 1980)

Simon Imre: Hetvenöt éve született M. T. (Földrajzi Közlemények, 1981)

Tímár Lajos: A szociológia és a geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Erdei Ferenc és M. T. vitája az alföldi tanyás településekről. (Tér és Társadalom, 1988)

Palov József: Emlékezés: M. T.-ra. (Szarvasi Krónika, 1991)

Tímár Lajos: Erdei Ferenc és M. T. vitái a magyar városról. (Századok, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője