Mészáros Jolán
Mészáros Jolán

2022. január 24. Hétfő

Mészáros Jolán

biológus, botanikus, kertészmérnök

Névváltozatok

Görgényi Lászlóné

Születési adatok

1912. július 21.

Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2010. február 28.

Budapest


Család

Sz: Mészáros András MÁV-főfelügyelő, Droppa Jolán. F: 1936-tól Görgényi László kertész, agronómus, a Főkert osztályvezetője. Fia: Görgényi László (1938. ápr. 26.) és Görgényi András (1940. jan. 8.).

Iskola

A budapesti VI. kerületi Mária Terézia Leánygimnáziumban éretts. (1931), a Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1936); közben Hollandiában ösztöndíjas (1934 és 1935). A Kertészeti Akadémián kertészmérnöki okl. szerzett (= akadémiai különbözeti szigorlati vizsgát tett, 1950), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán mezőgazdasági mérnöki címet szerzett és doktorált (1958), a mezőgazdasági (biológiai) tudományok kandidátusa (1960).

Életút

Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti Egyetem Növénytan Tanszék gyakornoka (1950–1951), tanársegéde (1951–1954), egy. adjunktusa (1954–1960?), egy. docense (1960?– 1970?). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1957).

Tudományos pályafutásának kezdetén kertészettörténettel foglalkozott, és számos ismeretterjesztő cikket, ill. oktatási segédkönyvet írt és szerkesztett. Később érdeklődése növényanatómiai kérdések felé fordult, elsősorban a magyarországi kultúrnövények összehasonlító vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket. Egyéb kutatási területe: fás növények hajtás eredetű gyökérképződésének szövetfejlődése, dió, birs, körte szövetfejlődése, ill. könnyen gyökeresedő díszcserjék kalluszképződése.

Főbb művei

F. m.: Meine onderdrukkingen over de neederlandische tuinbouwerei. (Floralia, 1935)
Mikor kerültek az évelő növények a magyar kertekbe? – Mikor került a tulipán a magyar kertekbe? (Kertészeti Szemle, 1936)
Dísznövénytermesztés. (Kis kertész. Kertészeti szakiskolai tankönyv. Bp., 1936)
Az ascorbinsav és az égésmeleg eloszlása magyar gyümölcs- és zöldségfélékben. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1942)
Kultúrnövényeink kialakulása. Ismeretterjesztő füzet. (Bp., 1952)
A baltacim belső alaktana. (A baltacim. Magyarország kultúrflórája. Bp., 1955)
Die Gewebeentwicklung und Wurzelbildung des plagiotropen Sprosses von Cotinus coggygria Scop. (Acta Botanica, 1955)
A gyümölcstermő Ribes-fajok hajtáseredetű gyökereinek szövetfejlődése. Kand. értek. (Bp., 1958)
Gewebeentwicklung der sprossbürtigen Wurzeln der Obsttragenden Ribes-Arten. 1–2. (Acta Botanica, 1960–1961)
Kertészeti növénytan. I. köt. Növényszervezettan. Kárpáti Zoltánnal, Terpó Andrással. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 2010. márc. 27.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője