Mika Sándor
Mika Sándor

2020. október 25. Vasárnap

Mika Sándor

történész, pedagógus

Születési adatok

1859. február 22.

Brassó, Brassó szék

Halálozási adatok

1912. május 1.

Budapest

Temetési adatok

1912. május 3.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Mika Károly (1828–1892) mérnök, Könczei Karolina. Testvére: Mika Károly (1855–1902) pedagógus, botanikus és Mika Ottokár (1863–) járásbíró és Mika Anna. F: Fink Eliz.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcselettudori és történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1879), az Erdély története tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1883).

Életút

A brassói főreáliskola (1886–1892), a budapesti VII. kerületi főgimnázium (1892–1895), a középiskolai tanárképző intézet gyakorló főgimnáziuma r. tanára (1895–1906), egyúttal a budapesti Eötvös Collegiumban a történelem vezető tanára (1895–1912). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1883–1897), a budapesti tudományegyetem magántanára (1897–1911), c. ny. rk. tanára (1911–1912).

Középkori egyetemes történettel és az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, életrajzi monográfiát írt Weiss Mihályról (1569–1613) Brassó város főbírójáról. Számos népszerű történelemtankönyvet és olvasókönyvet írt és szerkesztett, Magyarországon az elsők között ismertette részletesen Leopold von Ranke világtörténelmét (1886). Történelemfelfogása, forráskritikai módszere igen nagy hatást gyakorolt a 20. századi történésznemzedékre, elsősorban Eckhart Ferencre és Szekfű Gyulára.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Halála után Szekfű Gyula emlékének ajánlotta első nagyszabású művét, A száműzött Rákóczit (1913).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagja.

Szerkesztés

A Történelemtankönyvek a gimnáziumok és reáliskolák számára c. könyvsorozat szerkesztője (Angyal Dáviddal, 1901–1912).

Főbb művei

F. m.: Richelieu bíbornok-minister befolyása Francziaországra és Európára. Bölcselettudori értek. is. (Kolozsvár, 1879)
A tatárjárás történetéhez. Egy adat a tatárok beütése történetéhez. (Századok, 1882)
A pápaság felemelkedése a XI. században. (Budapesti Szemle, 1883)
Ranke felfogása a középkor kezdetéről. (Budapesti Szemle, 1884)
Az investitura kérdése Erdélyben. (Kolozsvár, 1884)
A franczia forradalom a legújabb világításban. (Erdélyi Múzeum, 1885)
Ranke világtörténelme. 1–2. (Budapesti Szemle, 1885)
Mommsen római történelmének legújabb kötete. (Századok, 1886)
Egy szász történetíró a múlt századból: Hermann Mihály. (Brassó, 1888)
Menyegzői szokások a XVII. században. (Brassó [folyóirat], 1890)
I. Rákóczy György levelezése a brassai bíróval és tanáccsal. 1–2. (Történelmi Tár, 1892–1893)
Weiss Mihály. Egy szász államférfiú a XVII. századból. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1893)
I. Rákóczy György összeköttetése Brassóval. (Történelmi Tár, 1893/94)
A középkor. II. köt. A hűbériség és a keresztes hadjáratok kora. 44 metszettel, 7 térképpel. (Nagy Képes Világtörténet. Szerk. Marczali Henrik. V. köt. Bp., 1900
hasonmás kiad. Szekszárd, 1999)
Enchiridion Fontium Historiae Hungarorum. A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Szerk. Angyal Dáviddal és Marczali Henrikkel. (Bp., 1901)
Világtörténet az új tanterv alapján a középiskolák felső osztályai számára. I–III. köt. (Bp., 1902–1910
2. kiad. 1909–1915
3. kiad. 1916
4. kiad. 1919
Átd. Marczinkó Ferenc új kiad. I–IV. köt. 1927–1930)
Történelmi olvasókönyv. I–VI. köt. Szerk. (Bp., 1905–1910
2. kiad. 1909–1916)
Az erdélyi ház Konstantinápolyban. (Budapesti Szemle, 1907)
Erdélyi hadizászlók, 1601-ből. (Ódon Erdély. I. köt. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Matolcsy Ildikó és Sebestyén Lajos. Bp., 1986).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1912. máj. 3.)
Domanovszky Sándor: M. S. (Történelmi Szemle, 1912)
M. S. (Századok, 1912)
A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Szekfű Gyula: M. S. (Sz. Gy. Vál., sajtó alá rend. Dénes Iván Zoltán. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020