Mocsáry Sándor
Mocsáry Sándor

2022. augusztus 10. Szerda

Mocsáry Sándor

zoológus, muzeológus

Születési adatok

1841. szeptember 27.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1915. december 26.

Budapest


Iskola

A premontrei rend jászói rendházában hittud.-t tanult (1859–1862), de súlyosbodó tüdőbaja miatt még pappá szentelése előtt kilépett a rendből (1862), a nagyváradi jogakad.-n végzett, majd a bécsi tudományegyetemen természetrajzot tanult (1870-ig), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.).

Életút

A M. Nemzeti Múz. (MNM) Állattára segédőre (1870–1882), őre (1882–1901), igazgatóőre (1901–1914), osztályigazgatói címmel nyugdíjazták (1914). Kir. tanácsos (1900-tól). – Entomológiával, Bihar vm. növény- és állatvilágával fogl., nagy mennyiségű faunisztikai adataival megalapozta Mo., ill. a Kárpát-medence hártyásszárnyúinak (Hymenoptera) állatföldrajzi kutatását. A fémdarazsak (Chrysidoidea) világszerte elismert specialistája, témájában írt monográfiája ma is rovartani alapműnek számít. Behatóan fogl. a trópusi, ill. neotrópusi madárpókölő Pepsis-fajokkal is. Munkássága eredményeképpen az MNM Állattára Hymenoptera-gyűjteménye a világ egyik legjelentősebb szakgyűjteményévé vált. Nevét mocsayi alakban 75 rovarfaj neve őrzi, a Mocsarya növényevődarázs-genuszt F. W. Konow 1897-ben állította fel. – Az Orsz. Rovartani Társaság tb. tagja, alelnöke. A szentpétervári Orosz Rovartani Társulat t. tagja.

Főbb művei

F. m.: A magyar fauna másnejű darazsai. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1880)
A magyar fauna fémdarazsai. (Bp., 1882)
Literatura Hymenoterorum. (Bp., 1882)
Európai és másföldi új hártyaröptűek. (Értekezések a természettudományok köréből, 1884)
Adatok Magyarország fürkészdarazsainak ismeretéhez. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1885)
A föld fémdarazsai. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.
kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888/89)
Monographia Chrysididarum orbis terrarum universi. Földünk fémdarazsainak magánrajza. (Bp., 1889)
Ordo Hymenoptera. (Fauna regni Hungariae. Bp., 1897)
Hymenopterák. Szépligeti Győzővel. (Gr. Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. II. Székesfehérvár, 1902)
Hogyan lettem entomológus? (Rovartani Lapok, 1912).

Irodalom

Irod.: Csiki E.: M. S. A M. S.-ról elnevezett taxonok jegyzékével. (Rovartani Lapok, 1910)
Csiki E.–Horváth G.–Jablonowski J.: M. S. Nekrológ és M. S. irodalmi működése. (Rovartani Lapok, 1916)
M. S. (Akadémiai Értesítő, 1916)
Móczár László: M. S. és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera gyűjteménye. (Állattani Közlemények, 1967)
Nagy G. Károly: M. S. Bihari arcok. (Fáklya, 1968. okt. 12.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője