Mócsy András
Mócsy András

2021. november 30. Kedd

Mócsy András

régész, ókortörténész

Születési adatok

1929. május 15.

Budapest

Halálozási adatok

1987. január 20.

Budapest

Temetési adatok

1987. február 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyapja: Mócsy László (1871–1955) pedagógus. Sz: Mócsy János (1895–1976) állatorvos, az MTA tagja, Szabady Erzsébet. Nővére állatorvos, az Országos Állategészségügyi Intézet tud. munkatársa. F: 1957-től Kabay Erzsébet (1934. febr. 16.) régész, a Corvina Könyvkiadó szerkesztője.

Iskola

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1947), a Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–történelem (1947–1949), régészet–muzeológia szakon tanult (1949–1951), az ELTE BTK-n régész–muzeológus okl. szerzett (1951), doktorált (1959). A történelem (régészeti) tudományok kandidátusa (1956), doktora (1968), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztályának gyakornoka (1951–1952), segédmuzeológusa (1952–1955), muzeológusa (1955–1959). Az ELTE BTK Régészeti Tanszékének egy. adjunktusa (1959–1962), egy. docense (1962–1969), egy. tanára (1969. júl. 1.–1987. jan. 20.); közben a Régészeti Tanszék (1977–1983) és a Muzeológiai Tanszékcsoport (1978–1983), majd az Ókortörténeti Tanszék vezetője (1983–1987), az ELTE rektorhelyettese (1974–1976). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1954–1956). Tudományos pályafutásának kezdetén Pannonia provincia történetével, epigráfiai és régészeti emlékeivel foglalkozott, később érdeklődése kiterjedt az egész császárkori Római Birodalom had- és társadalomtörténetére. Barkóczi Lászlóval kidolgozta a római személynevek társadalomtörténeti forrásként való felhasználásának új módszerét, a pannóniai, majd a moesiai személynevekből kiindulva a leletcsoportot a romanizációs társadalmi-gazdasági kutatások nemzetközileg is új, önálló forrásává tette. Az általa összegyűjtött hatalmas névanyag először a Nomenclator provinciarum Europae (1983) c. munkában jelent meg, majd munkatársai az Onomasticon Provinciarum köteteiben adták ki (1994-től). A Pannónia-kutatás eredményeit összegző szintézisét pedig a Pauly–Wissowa-féle, minden korábbi kiadványnál átfogóbb ókori lexikonban tette közzé (1962-ben). További kutatási területei: Moesia Superior provincia közigazgatása, úthálózata, a helyi lakosság romanizációja; a latin nyelv- és írástudás elterjedése és összefüggései a római joggal; Erdély története a római uralom idején.

Elismertség

Az MTA II. Osztályának elnökhelyettese (1976. máj. 17.–1985. jún. 7.), elnöke (1985. jún. 7.–1987. jan. 20.). Az MTA Római Albizottsága, Ókortörténeti Albizottsága, Ásatási Bizottsága és a Magyar–Román Történész Vegyesbizottság elnöke. Az Osztrák Tudományos Akadémia l., a Society of Antiquarities t., az Osztrák Régészeti Intézet l., a Német Régészeti Intézet r. tagja. A L’Année Epigraphique magyar referense.

Elismerés

Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1962), Akadémiai Díj (1971), Rómer Flóris-emlékérem (1974), Állami Díj (a római Pannónia provincia társadalomtörténetének, társadalmi rétegződésének nemzetközileg is elismert, iskolateremtő módszerű kutatásában elért eredményeiért, 1983), az ELTE Aranyérme (1986).

Szerkesztés

Az Onomasticon Provinciarum Europae Latinarum főszerkesztője (megjelent posztumusz, I–IV. köt., 1994–2002). A Die römischen Inschriften Ungarns c. könyvsorozat társszerkesztője (I–VI. köt. 1972–2001). A Dissertationes Pannonicae c. könyvsorozat szerkesztője (1978–1983).

Főbb művei

F. m.: Újabb adat a canabae belső szervezetéhez Aquincumban. (Archaeologiai Értesítő, 1950)
Attributio Aquincumban és a város decuriorai. (Archaeologiai Értesítő, 1951)
Das Territorium Legionis und die Canabae in Pannonien. (Acta Archaeologica, 1953)
Korai római sírok Szombathelyről. (Archaeologiai Értesítő, 1954)
Zur Periodisierung der frühen Sarmatenzeit in Ungarn. (Acta Archaeologica, 1954)
A százhalombatta-dunafüredi római tábor és település. (Archaeologiai Értesítő, 1955)
Pannonia lakosságának története a markomann háborúk előtt. Kand. értek. (Bp., 1956)
A rabszolgatartás alakulása Pannoniában a principátus időszakában. (Archaeologiai Értesítő, 1956
angolul: Acta Antiqua, 1956)
Ólom árucímkék Sisciából. (Folia Archaeologica, 1956)
Két Silvanus-oltár Sopronkőhidáról. (Soproni Szemle, 1956)
Római sírkő Magyarszerdahelyről. (Folia Archaeologica, 1957)
Misztériumbeavatás egy intercisai feliraton. (Antik Tanulmányok, 1958)
Die spätrömische Reitersoldat in den Dakerkriegen Traians. – Untersuchungen zur Geschichte der römischen Provinz Moesia Superior. (Acta Archaeologica, 1959)
Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. A kandidátusi értek. német nyelvű átd. kiadása. (Bp., 1959)
A Mons Claudius. (Archaeologiai Értesítő, 1961)
Az ódörögdi kurzívbetűs oltárkő. (Dissertationes Archaeologicae, 1961)
A burzsoá nacionalizmus elleni küzdelem és a proletár nemzetköziség ápolása az egyetemi régészeti oktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
A római pénz forgalmáról a római uralom előtti Pannoniában. (Numizmatikai Közlöny, 1961/62)
Hivatali jelvény a sárszentmiklósi kocsisírban. (Folia Archaeologica, 1962)
Ubique res publica. Zu den Autonomiebestrebungen und Uniformierungstendenzen am Vorabend des Dominats. (Acta Antiqua, 1962)
Pannonia. (Pauly–Wissowa: Realencyclopädie der Classischen Altertumswissenschaft. Supplementband IX. Stuttgart, 1962)
A markomann háborúk savariai pusztításai. (Archaeologiai Értesítő, 1963)
Provinzbevölkerung und ihre Inschriften. Eine Erwiderung. (Acta Archaeologica, 1963)
Az életkor ismerete a római császárkorban. (Antik Tanulmányok, 1963)
Lapis terminalis Pusztasomodorról. (Dissertationes Archaeologicae, 1963)
Pannónia története. Monográfia. Barkóczi Lászlóval, Bóna Istvánnal. 12 táblával. (Bp., 1963
2. kiad. 1964)
Scribák a pannoniai kisvárosokban. – Egy kisázsiai lovastiszt sírköve a Soproni Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
Poetovioi kőossuarium a Balaton vidékről. (Folia Archaeologica, 1964)
Zur Bevölkerung in der Spätantike. (Alföldy Géza: Gesellschaft und Bevölkerung der römischen Provinz Dalmatien. Bp., 1965)
Szarmaták. (Orosháza története. I. köt. Orosháza, 1965)
Savaria utcarendszerének rekonstrukciójához. (Archaeologiai Értesítő, 1965)
Későrómai helynévváltozások a Duna vidéken. – A római polgár nevéről. (Antik Tanulmányok, 1965)
Adalékok Pannonia történetéhez és topográfiájához. (Dissertationes Archaeologicae, 1965)
Tampius Flavianus Pannoniában. (Archaeologiai Értesítő, 1966)
Moesia Superior romanizációja. Doktori értek. (Bp., 1967)
Pannonia földjén. (A magyar régészet regénye. Bp., 1968
2. kiad. 1970
3. kiad. 1976)
A római kori személynévadás kutatása. (Magyar Nyelv, 1970)
Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia Superior. Monográfia. (Bp.–Amsterdam, 1970)
Die römischen Steindenkmäler von Savaria. Szerk. Szentléleky Tihamérral. (Bp.–Amsterdam, 1971)
A római–barbár szomszédság utolsó évszázada hazánk területén. (Cumania, 1972)
Pannonia története. Egy. jegyz. (Bp., 1972
2. kiad. 1974)
A pannon vezérszerep okai és következményei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. jan. 31.
megjelent: MTA II. Osztályának Közleményei, 1974)
Pannonia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Empire. Monográfia. 25 táblával és 2 térképpel. (The Provinces of the Roman Empire. London–Boston, 1974)
Pannonia a korai császárság idején. (Apollo Könyvtár. 3. Bp., 1974
2. kiad. 1975)
Pannonia a késői császárkorban. (Apollo Könyvtár. 4. Bp., 1974
2. kiad. 1975)
Provinciahatárok a Balatontól északra. (Archaeologiai Értesítő, 1976)
Pannonien und die Soldatenkaiser. (Aufstieg und Niedergang der römischen Welt. II. 6. Berlin–New York, 1977)
Zur Entstehung und Eigenart der Nordgrenzen Roms. (Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften. Geisteswissenschaften. Vorträge 229. Opladen, 1978)
Illyricum északi határa Claudius előtt. (Archaeologiai Értesítő, 1979)
Osztrigahéj Zalalövőről. (Archaeologiai Értesítő, 1980)
Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Szerk. (Bp., 1981)
Der Decurio von Salla. (Savaria, 1982)
Provinciális régészetünk állásáról. (Archaeologiai Értesítő, 1982)
Az Al-Duna első szabályozása. (História, 1982 és História, 2010)
Nomenclator provinciarum Europae latinarum et Galliae Cisalpinae cum indice inverso. Összeáll. Többekkel. (Dissertationes Pannonicae. Ser. III. Vol. 1. Bp., 1983)
A római név mint társadalomtörténeti forrás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. ápr. 6.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
Légiók a Birodalom határain. (História, 1984)
Zu den Namen der Dolichenuspriester. (Acta Classica, 1984)
Aelius Triccianus származása. (Archaeologiai Értesítő, 1985)
Pannonia. (Vickers, Michael: A múlt születése. 5. A római világ. Bp., 1985)
Beiträge zur Namenstatistik. Monográfia. (Dissertationes Pannonicae. Ser. III. Vol. 3. Bp., 1985)
Die Namen der Diplomempfänger. (Heer und Integrationspolitik. Passauer Historische Forschung. 2. Köln–Wien, 1986)
Erdély története. I. Írta többekkel. Szerk. Makkai Lászlóval. (Bp., 1986
2. kiad. 1987
3. kiad. 1988
angolul: 2001–2002)
A duna-balkáni térség romanizációja. (Világtörténet, 1987)
Még egyszer Attila sírjáról. (Archaeologiai Értesítő, 1987)
Pannónia régészeti kézikönyve. Írta többekkel. Szerk. Fitz Jenővel. (Bp., 1990)
Pannonien und das römische Heer. Ausgewählte Aufsätze. M. A. összegyűjtött tanulmányai. (Amsterdam, 1990)
Katonák Pannóniában. (História, 1999).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kovács Dénes: A „történelem előtti kor” története. Beszélgetés M. A. akadémikussal. (Népszabadság, 1979. jan. 4.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. jan. 21.)
Bökönyi Sándor: M. A. (Magyar Tudomány, 1987)
T. Bíró Mária: In memoriam András Mócsy. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1987/88)
Pekáry Tamás: Andreas Mócsy. (Gnomon, 1988)
Tóth Endre: M. A. (Archaeologiai Értesítő, 1987/88)
Redő Ferenc: M. A. (Acta Archaeologica, 1989)
Lőrincz Barnabás: Wissenschaftliche Tätigkeit von Professor Andreas Mócsy. (Acta Archaeologica, 1989)
Tóth Endre: M. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013