Molnár Béla
Molnár Béla

2020. november 29. Vasárnap

Molnár Béla

kertészmérnök, agrárpolitikus

Születési adatok

1925. június 17.

Pestszentlőrinc, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1999. február 2.

Budapest

Temetési adatok

1999. február 19.

Budapest

Óbuda


Család

Szülei: Molnár Gyula (†1948. febr.) géplakatossegéd, mozdonyvezető, Pető Rozália (†1971).

Felesége: 1948-tól Majoros Annamária, a Növényvédelmi Kutatóintézet tud. munkatársa.

Fia: Molnár Gábor (1950–) mérnök, Molnár Ákos (1951–) mezőgazdasági mérnök és Molnár Endre (1954–) kertészmérnök.

Iskola

A budapesti Vas utcai kereskedelmi középiskolában éretts. (1944), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán végzett (1948, az oklevél alapján mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett, 1958), a Kertészeti Főiskolán doktorált (1961); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1960), doktora (1978).

Életút

A Pesti Hazai Takarékpénztár díjnoka (1944. máj.–1944. szept.). A Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK), ill. a SZÖVOSZ Csanád vármegyei Központ Makói Kirendeltségének termelési felügyelője (1948–1950). Az MTA–TMB-n Somos András ösztöndíjas aspiránsa (a Kertészeti Főiskola Zöldségtermesztési Tanszékén, 1951. febr. 1.–1954. febr. 28.), egyúttal a Gyümölcstermesztési Tanszék tanársegéde, majd a tanulmányi osztály vezetője. Az MTA Hivatala főosztályvezetője (1954–1956. ápr.), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kísérletügyi Főigazgatóság tudományos osztályvezetője (1956. ápr.–1957. febr.), főigazgató-helyettese (1957. febr.–1960). Az MSZMP KB politikai munkatársa (1960–1962).

A Kertészeti Kutatóintézet igazgatója (1962–1971), főigazgatója (1971–1976), az átszervezés után a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet főigazgatója (1976–1990).

A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem c. egy. tanára.

Országgyűlési képviselő (Budapest, 66. sz. egyéni választókerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15. és 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja.

Egyéves növények virágzásbiológiájával, a sárgadinnye-termesztés kérdéseivel, a növényházi zöldségtermesztés korszerűsítésével foglalkozott.

Elismertség

Szocialista Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1965 és 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990).

A Mezőgazdasági Kiadó nívódíja (1960), Tessedik Sámuel-emlékérem (1966), Entz Ferenc-emlékérem (1973), MTESZ Díj (1981), Mathiász János-díj (1986).

Elismerés

Az MTA Kertészeti Bizottsága tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Kertészeti Társasága elnöke, a MAE elnökségi tagja. A Géntartalékok Tudományos Tanácsa elnöke.

Az Agrárkutató Intézet Igazgatói Kollégiumának elnöke.

Szerkesztés

A Kertgazdaság és a Zöldségtermesztés (1969-től) c. lapok felelős szerkesztője. Az Állami Gazdaság, a Tudomány és Mezőgazdaság és a Mezőgazdaásgi Világirodalom c. lapok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A sárgadinnye kedvező vetési időpontjának meghatározása. (Növénytermelés, 1959. 2.)
A hőmérséklet hatása a sárgadinnye növekedésére. Kand. értek. (Bp., 1959)
A dinnye termesztése. Cs. Nagy Lászlóval és Szalai Ferenccel. (Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1960)
A dinnye szedése és tárolása. (Kertészet és Szőlészet, 1960. 9.)
A tudományos kutatás a mezőgazdaság fejlesztéséért. (Társadalmi Szemle, 1960. 8-9.)
A kertészeti termesztés alakulása a mezőgazdaság szocialista átszervezés után. (Kertészet és Szőlészet, 1961. 4.)
A biológiai kutatások jelentősége a kertészeti tudományos munkában. (A Kertészeti Kutató Intézet Közleményei, 1962)
Sugárzó anyagok és sugárforrások alkalmazása a mezőgazdasági kutatásokban. (Magyar Tudomány, 1962. 8.)
A sárgadinnye öntözéséről. (Növénytermelés, 1965. 3.)
A kabakos növények korszerű termesztéstechnikája. (A Kertészmérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1966)
Dinnye. (Kertészet és Szőlészet, 1966. 18.)
Zöldségnövények öntözésének problémái. (A Kertészeti Kutatóintézet Közleményei, 1966)
Dísznövénytermelő üzemek közvetlen export-import tevékenysége. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968. 3.)
Új körülmények új kutatási feladatai. (Kertészet és Szőlészet, 1968. 10.)
A kertészeti műszaki fejlesztés sürgető feladata: a korszerű növényházak építése. (A Kertészeti Kutató Intézet Közleményei, 1969 és Kertgazdaság, 1969. 2.)
Zöldségnövények nemesítése. (Magyar növénynemesítés. Szerk. Kapás Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
A kertészeti tudományos kutatásokról. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970. 2.)
A nagyüzemi zöldségtermesztés problémái. (Állami Gazdaság, 1970. 1.)
A nagyüzemi gyümölcstermesztésünk jövedelmezőségének problémája: a termésátlagok. (Állami Gazdaság, 1970. 5.)
A Venlo növényház termesztéstechnológiai tapasztalatai. Nagy Józseffel. (Kertészet és Szőlészet, 1970. 14.)
Az energiahordozó és a korszerű automatika szerepe a Venlo növényház fűtésénél. (Zöldségtermesztés, 1970. 4.)
A kertgazdaság és az élelmiszer-gazdaság. (Magyar Mezőgazdaság, 1971. 40.)
A korszerű hazai növényházi zöldséghajtatásról. (Zöldségtermesztés, 1971. 5.)
A virágtermelés jelentősége és hazai problémái. (Kertgazdaság, 1971. 2.)
A nagyüzemi zöldségtermesztés időszerű problémái. (Kertgazdaság. 1971. 3.)
Adatok a sárgadinnyemag csírázási igényéhez. (Zöldségtermesztés, 1972)
Az üzemvezetés technikai korszerűsítése. (Állami Gazdaság, 1972. 1.)
A sárgadinnye. Monográfia. 48 táblázattal és 54 ábrával. Az előszót írta Somos András. (A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának monográfia-sorozata. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.)
Dinnyetermesztésünk helyzete. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1973. 3-4.)
A kertészeti termelés jövője. (Figyelő, 1974. 5.)
Az őszibarackszüret továbbfejlesztése. (Állami Gazdaság, 1974. 1.)
Kertészeti termesztésünk helyzete és feladatai. (Kertgazdaság, 1974. 2.)
Tudomány 2000 hektáron. A gyümölcsfáktól a rosariumig. (Magyar Hírlap, 1974. szept. 14.)
A hatékonyság növelésének lehetőségei a kertészeti termelésben. (Kertgazdaság, 1976. 5.)
A sárgadinnye-termesztés gépesítésének biológiai tényezői. Doktori értek. (Bp., 1977)
A kertészeti termelés műszaki fejlesztése. (Kertgazdaság, 1978. 6.)
A Kertészeti Társaság tevékenysége. Írta és összeáll. M. B. (Az agrárfejlődés szolgálatában 4. A Magyar Agrártudományi Egyesület kiadványa. Bp., 1981)
Mohácsy Mátyás és a kertészeti kutatás. (A Kertészeti Egyetem kiadványai. Emlékezés Mohácsy Mátyásra. Szerk. Geday Gusztáv. Bp., 1981)
A biomassza hasznosításának lehetőségei. (Kertgazdaság, 1983. 4.)
A termőhely szerepe a kertészeti termelésben. (Kertgazdaság, 1986. 1.)
A gyümölcstermő növények génbankja. (Kertgazdaság,  1988. 2.)
A kertészeti kutatásokról. (Kertgazdaság, 1988. 4.)
Az agrár-külkereskedelem szervezeti, érdekeltségi kérdései. Piros Lászlóval. – Gyümölcstermesztésünk homokon. (Kertgazdaság, 1989. 1.)
A makói hagymakutatás eredményei. (Kertgazdaság, 1989. 2.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Ny. P.: M. B.: A sárgadinnye. Monográfia. (Természet Világa, 1974. 5.)
Rét Rózsa: Új tudományos könyvek. M. B.: A sárgadinnye. Monográfia. (Magyar Tudomány, 1974. 5.)
Mozsár Kálmán: M. B.: A sárgadinnye. Monográfia. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1975. 1-2.).

Irod.: M. B. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. (Akadémiai Értesítő, 1960. 8.)
R. Farkas Klári: A Kertészeti Kutató Intézet 18 arany- és 8 ezüstérme. Beszélgetés M. B.-val. (Magyar Nemzet, 1962. júl. 19.)
M. B. Entz Ferenc-emlékérmes. (Kertészmérnök, 1973. 8-10.)
I. S.: Korán érő meggy, húsos paradicsom. Új zöldség- és gyümölcsfajták a köztermesztésben. Beszélgetés M. B. főigazgatóval. (Magyar Nemzet, 1976. nov. 11.)
M. B. a mezőgazdasági tudományok doktora. (Magyar Tudomány, 1979. 1.)
M. B. (Kertgazdaság, 1999. 1.).

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020