Főbb művei

F. m.: Boncolástani és kísérleti adatok a mellékvesék kórtanából. Goldzieher Miksával. (Orvosi Hetilap, 1906. 16.)
A pankreasnedvnek a gyomorba való jutása. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1909. 26–27.)
Kísérleti vizsgálatok a gyomornedv-elválasztás physiológiai és pathológiai mechanismusáról és az azokhoz fűződő reflexiók. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1910. 12–14.)
A bélnedv-elválasztás izgalmi és gátlási mechanismusának analysiséhez. (Orvosi Hetilap, 1910. 22.)
A Basedow-kórban előforduló hasmenések pathogenesiséhez. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1910. 36.)
Kötnek-e complementet a praecipitáló savók nem specifikus alkoholos kivonatokban? – Illó zsírsavak az ember vizeletében. (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 1.)
A lecithin-befecskendezés hatása a a praecipitáló savók complementkötő képességére. (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 6.)
A pankreas-présnedv befolyásáról a vérkeringésre. 1–2. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1912. 28–29.)
Klinikailag diagnoskált elsődleges mellékvese-melanoma esete. (Orvosi Hetilap, 1913. 14.)
A tüdő respiratiós kopogtatási hangváltozásának mint új diagnostikai jelnek alkalmazásáról. (Orvosi Hetilap, 1913. 33.)
Klinikai vizsgálatok az urobilinogen-kiválasztás jelentőségéről. (Orvosi Hetilap, 1913. 39.)
A katonák szívvizsgálatának egy fontos forrásáról. (Gyógyászat, 1915. 10.)
Vizsgálatok a bélsár lipase-tartalmáról és ennek physiológiai és pathológiai vonatkozásairól. (Orvosi Hetilap, 1916. 50.)
A gyomor mozgási zavarairól. (Orvosképzés, 1918. 7-9.)
A gyomor és a bél betegségei. A bevezetést Korányi Sándor írta. (Orvosi zsebkönyvek. Bp., 1922)
A hyperaciditás konyhasó-anyagcserezavar. 1–2. Csáki Lászlóval és Ifj. Molnár Bélával. (Orvosi Hetilap, 1923. 38–39.)
A belek physicalis és functionalis diagnostikája. (Orvosképzés, 1928. 3-4.)
Megjegyzések a choledochus-kőelzáródás és az ikterus simplex differentialis diagnosisához. (Orvosi Hetilap, 1929. 9.)
A máj és az epeutak betegségei. Rusznyák Istvánnal. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 134. Bp., 1933).

Irodalom

Irod.: Pollatschek Elemér és Molnár Margit esküvője. (Az Ujság, 1904. máj. 25.)
M. B. egyetemi tanársegéd jegyet váltott Strasser Jolánnal. (Az Ujság, 1912. jún. 12.)
M. B. házasságot köt Strasser Jolánnal. (Budapest Hírlap, 1912. júl. 14.)
M. B. magántanári képesítése. (Orvosi Hetilap, 1918. 36.)
Jubiláló gyógyszerészek. A fővárosi gyógyszerészek ünnepsége – többek között – Molnár Lipót ötvenéves gyógyszerészi működése tiszteletére. (Magyarság, 1924. dec. 4.)
Elhunyt Molnár Lipót. (Az Ujság, 1925. jan. 10.)
Molnár Lipót. (Gyógyszerészi Közlöny, 1925. 1.)
Halálhír. (Orvosi Hetilap, 1932. 29.)
Meghalt M. B. egyetemi tanár. (Az Est, 1932. júl. 13.)
Éjszakai munka közben hirtelen meghalt dr. M. B., egyetemi magántanár, az ismert belgyógyász. (Esti Kurir, 1932. júl. 13.)
M. B. gyászjelentése. (Friss Újság–Magyar Hírlap, 1932. júl. 13.)
Karlovszky Endre: A Kígyóhoz címzett budapesti reáljogú gyógyszertár története. (Gyógyszerészi Közlöny, 1935. 33.)
Torday Árpád: M. B.–Rusznyák István: A máj és az epeutak betegségei. (Orvosi Hetilap, 1933. 42.)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Elhunyt özvegy dr. Molnár Béláné Strasser Jolán. (Magyar Nemzet, 1976. dec. 16.)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTHV-QP?i=55&wc=92QT-C6V%3A40678301%2C51865101%2C52622301&cc=1452460 (Molnár Béla halotti anyakönyve, felesége neve tévesen említve)

Megjegyzések

1. bibliográfiákban művei összekeverve két másik Molnár Béla (1884–1932) és 1892–) orvos műveivel.

2. A hyperaciditás konyhasó-anyagcserezavar c. kísérletét Csáki Lászlóval Ifj. Molnár Béla kezdte meg. Ifj. Molnár Béla időközben Karlsbadban telepedett le, a kísérletekről szóló dolgozatot végül Molnár Béla magántanár fejezte be.