Molnár Béla
Molnár Béla

2020. november 29. Vasárnap

Molnár Béla

orvos, sebész, sportorvos

Névváltozatok

1901-ig Marmorstein Béla

Születési adatok

1886. június 7.

Munkács, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1962. november 28.

Budapest, Kozma utcai Izraelita Temető

Temetési adatok

1962. december 3.

Budapest


Család

Régi, munkácsi eredetű zsidó családból származott.

Szülei: Marmorstein Izidor (1850. máj. Lónya, Bereg vm.–1931. jún. 8. Munkács. Temetés: 1931. jún. 9. Munkács) mezőgazda, Weisz Etelka (†1925. szept. 29. Bp. Temetés: 1925. okt. 3. Munkács).

Testvérei: Molnár Zoltán (1884. szept. 5. Oroszvég, Bereg vm.) jogász, a Latorica Rt. ügyésze és a Bereg-Munkácsi Bank alelnöke, Marmorstein Piroska, Brüll Vilmos, Dés város főorvosa felesége és Marmorstein Sára, Denenfeld József jogász, ügyvéd felesége.

Iskola

A munkácsi állami főgimnáziumban éretts. (1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1909), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1958).

Életút

A budapesti tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikán Alapy Henrik gyakornoka (1909–1911). A Pesti Izraelita Hitközség Kórháza (= budapesti Zsidókórház) Sebészeti Osztálya gyakornoka, klinikai orvosa (1911–1923), rendelő főorvosa (1923–1929). A Pesti Izraelita Hitközség Bródy Adél Gyermekkórháza Sebészeti Osztályának főorvosa (1929–1941), osztályvezető főorvosa (1941–1945). A Pesti Izraelita Hitközség Kórházai, ill. a budapesti Szabolcs utcai Állami Kórház Sebészeti Osztálya osztályvezető főorvosa (1945–1955). Az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) Sebészeti Tanszéke főorvosa (1956. jan. 1.–1962. máj. 19.) és tanszékvezető egy. tanára (1962. máj. 19.–1962. nov. 28.).

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE c. ny. rk. tanára (1950–1951), c. egy. tanára (1952–1962).

A Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének tagja és Budapesti Szervezetének elnöke.

Általános sebészettel, gyermeksebészettel foglalkozott, kimagasló eredményeket ért el a magyarországi sebészeti műtéttan és diagnosztika fejlesztésében, elsők között vizsgálta az antibiotikumok szerepét a sebészeti műtétekben. Jelentős megállapításokat tett a rák korai felismerésének és megelőzésének sebészeti módszertanában, a prekancerózus-állapotok műtéti megoldásaiban. 

Molnár Béla az egyik első sportsebész, „a labdarúgók doktora” is volt. Magyarországon elsők között vizsgálta tudományos igénnyel a sportsérülések okait és gyógyítási, ill. rehabilitációs lehetőségeit. Az 1920-as–1930-as években a sportvilágban nemzetközi hírnevet szerzett, mert ő műtötte a korszak legjelentősebb labdarúgóit: Braun Józsefet, Kertész II. Vilmost, Orth Györgyöt, Platkó Ferencet, ill. az osztrák Matthias Sindelart.

Képzőművészettel is foglalkozott, ismert műgyűjtő volt.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemérem kiskeresztje (1948), Munka Érdemrend (1956 és 1960).  

Kossuth-díj (a sebészet, különösen a sebészek nevelése és továbbképzése terén kifejtett több évtizedes munkásságáért, 1958), Balassa János-emlékérem (1960).

Főbb művei

F. m.: A korai rákdiagnózis kérdései sebészeti szempontból. M. B. előadása az 1950. nov. 28-án tartott osztályülésen. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951. 1.)
A praecancerosus elváltozásokról. M. B. előadásának második része. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951. 2–4.)
Az antibiotikumok a sebészetben. M. B. előadása az MTA 1955. évi Nagygyűlésén, 1955. máj. 25-én. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1955. 1.)
Az intravénás biligrafinos choleangio-cholecystographia. Boris Alfréddal, Herczeg Tiborral, Lőrincz Pállal. (Orvosi Hetilap, 1956. 3.)
A rák korai diagnosztikája. Szerk. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1959)
A sebészet fejlődésének utolsó tizenöt éve. (Orvosképzés, 1960. 1.).

Irodalom

Irod.: Marmorstein Zoltán és Marmorstein Béla kiskorú munkácsi lakosok nevét Molnárra magyarosította. (Budapesti Közlöny, 1901. szept. 10.)
Elhunyt Marmorstein izidorné Weisz Etelka. (Új Közlöny, 1925. okt. 4.)
Elhunyt Marmorstein Izidor. (Közélet, 1931. jún. 14.)
M. B. egyetemi rk. tanári kinevezése, 1950. márc. 4. (Magyar Közlöny, 1950. márc. 23.)
Cserhalmi Imre: Egy orvos portréja. M. B. Kossuth-díjas sebész. (Népszabadság, 1958. márc. 16.)
M. B., a sportorvos. (Magyar Nemzet, 1958. márc. 23.)
M. B. félévszázados orvosi működésének jubileuma. (Új Élet, 1962. márc. 1.)
M. B. egyetemi tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1962. máj. 19.)
Meghalt M. B. sebész professzor. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1962. nov. 29.)
M. B. (Új Élet, 1962. dec. 1.)
Megyesi Zoltán: Búcsú M. B. professzortól. (Népsport, 1962. dec. 2.)
M. B. A labdarúgók doktora. (Labdarúgás, 1962. 12.)
P. B.: A sportolók „csodadoktora” volt. (Hétfői Hírek, 1962. dec. 3.)
Szántó György: M. B. (Orvosi Hetilap, 1962. 51.)
M. B. (Magyar Sebészet, 1963).

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja. (Bp., 1988)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB6-62Y?i=161&wc=92ST-T3K%3A40678301%2C65374601%2C52133701&cc=1452460 (Molnár Béla halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/414147 (Molnár Béla gyászjelentése)

Megjegyzések

Bibliográfiákban művei összekeverve két másik Molnár Béla (1884–1932) és 1892–) orvos műveivel. A Kossuth-díjas sebész Molnár Béla inkább műtött, kevés publikációja ismert. Az 1945 előtti dolgozatokat nem ő írta…

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020