Molnár Kálmán
Molnár Kálmán

2020. október 31. Szombat

Molnár Kálmán

jogász

Születési adatok

1881. április 7.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1961. március 29.

Budapest


Család

Sz: Molnár Imre jogakadémiai tanár, Horváth Anna.

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1899), a nagyváradi jogakadémián és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Budapesten jog- (1903) és államtudományi doktori okl. szerzett (1904), a berlini és a heidelbergi (1904–1905), a párizsi tudományegyetemen tanult (1905–1906), a magyar közjogból magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az egri érseki jogakadémián a magyar közjog ny. r. tanára (1907–1914), az I. vh.-ban a körülzárt Przemysl várában teljesített szolgálatot (1914–1915), orosz hadifogságban volt (1915–1918). Hazatérése után Heves vm. t. főjegyzője (1921–1925), majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar közjog ny. r. tanára (1925–1944); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1941–1942), az ország német megszállása után a nyilasok a nagykanizsai internálótáborba zárták (1944). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagjaként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (1944–1945) és a PDP politikai bizottságának tagja (1944–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar alkotmányjog ny. r. tanára (1945–1949). A magyar alkotmányfejlődés történetével, a magyar jogfolytonosság és a Szent Korona-tan kérdéseivel foglalkozott. Konzervatív- legitimista nézeteivel, elsősorban a szentkoronatannal kapcsolatos felfogásával ellentétbe került Eckhart Ferenccel. Valószínűleg azonos azzal a dr. Molnár Kálmánnal, aki 1927-ben 1000 pengőt adományozott az MTA-nak.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). A Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének alelnöke (1923-tól), az egri Gárdonyi Géza Társaság alelnöke (1923-tól), t. tagja (1926-tól).

Főbb művei

F. m.: Esküdtszékünk. (Nagyvárad, 1903)
Munkások nyugdíja. (Nagyvárad, 1906)
Kormányrendeletek. Tanulmány a magyar közjogról. (Eger, 1911)
Döntvényeink jogi természete. (Eger, 1913)
Nemzetiségi kérdés. (Eger, 1914)
Felirat a nemzetgyűléshez a jogfolytonosság tárgyában. (Eger, 1919)
A jogfolyonosság követelményei és a kibontakozás útja. (Eger, 1920)
Magyar közjog. Egy. tankönyv. (Eger, 1921
3. kiad. Pécs, 1929)
Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provizórium. (Pécs, 1926)
A szentkorona-tan kifejlődése és mai jelentősége. (Pécs, 1927)
A jogfolytonosság helyreállításának jogelvi szükségessége és lehetősége. (Pécs, 1930)
Alkotmánytörténet illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? (Pécs, 1931)
A főkegyúri jogról. (Miskolc, 1931)
A magyar jogszemlélet néhány alapvonása. Még egyszer a jogfolytonosságról, a főkegyúri jogról és a közjogi provizórium jogalapjáról. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 37. Pécs, 1932)
Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban. (Némethy Károly Emlékkönyv. Bp., 1932
németül: Pécs, 1938)
M. K. összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei. I–II. köt. (Pécs, 1933)
Alkotmányjogi reformjaink az 1937. és 1938. években. (Tudományos Gyűjtemény. 35. Bp., 1938)
Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása. (Bp., 1938)
A jog és az egyház. (Eger, 1942)
A magyar király törvénykihirdetési joga történeti kialakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. márc. 13.)
A két világháború közötti provizórium közjogi mérlege. (Pannónia Könyvtár. 80. Pécs, 1945)
1848, mint az alkotmánytörténet és alkotmányjog határmezsgyéje. (Jogtudományi Közlöny, 1947).

Irodalom

Irod.: Zsedényi Béla: M. K. Magyar közjoga. (Miskolc, 1931)
Eckhart Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés. (Bp., 1931)
Ádám Antal: M. K., a közjogtudomány akadémikusa. (Magyar Tudomány, 1992)
S. M.–H. L.: M. K. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994)
Ádám Antal. M. K. (Jura, 2001)
Schweitzer Gábor: M. K. közjogász professzor pécsi évtizedei. (Jura, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013