Molnár Kálmán
jogász
Születési adatok
1881. április 7.
Nagyvárad, Bihar vármegye
Halálozási adatok
1961. március 29.
Budapest
Család
Sz: Molnár Imre jogakadémiai tanár, Horváth Anna.Iskola
A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1899), a nagyváradi jogakadémián és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Budapesten jog- (1903) és államtudományi doktori okl. szerzett (1904), a berlini és a heidelbergi (1904–1905), a párizsi tudományegyetemen tanult (1905–1906), a magyar közjogból magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
Az egri érseki jogakadémián a magyar közjog ny. r. tanára (1907–1914), az I. vh.-ban a körülzárt Przemysl várában teljesített szolgálatot (1914–1915), orosz hadifogságban volt (1915–1918). Hazatérése után Heves vm. t. főjegyzője (1921–1925), majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar közjog ny. r. tanára (1925–1944); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1941–1942), az ország német megszállása után a nyilasok a nagykanizsai internálótáborba zárták (1944). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagjaként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (1944–1945) és a PDP politikai bizottságának tagja (1944–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar alkotmányjog ny. r. tanára (1945–1949). A magyar alkotmányfejlődés történetével, a magyar jogfolytonosság és a Szent Korona-tan kérdéseivel foglalkozott. Konzervatív- legitimista nézeteivel, elsősorban a szentkoronatannal kapcsolatos felfogásával ellentétbe került Eckhart Ferenccel. Valószínűleg azonos azzal a dr. Molnár Kálmánnal, aki 1927-ben 1000 pengőt adományozott az MTA-nak.Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). A Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének alelnöke (1923-tól), az egri Gárdonyi Géza Társaság alelnöke (1923-tól), t. tagja (1926-tól).Főbb művei
F. m.: Esküdtszékünk. (Nagyvárad, 1903)Munkások nyugdíja. (Nagyvárad, 1906)
Kormányrendeletek. Tanulmány a magyar közjogról. (Eger, 1911)
Döntvényeink jogi természete. (Eger, 1913)
Nemzetiségi kérdés. (Eger, 1914)
Felirat a nemzetgyűléshez a jogfolytonosság tárgyában. (Eger, 1919)
A jogfolyonosság követelményei és a kibontakozás útja. (Eger, 1920)
Magyar közjog. Egy. tankönyv. (Eger, 1921
3. kiad. Pécs, 1929)
Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provizórium. (Pécs, 1926)
A szentkorona-tan kifejlődése és mai jelentősége. (Pécs, 1927)
A jogfolytonosság helyreállításának jogelvi szükségessége és lehetősége. (Pécs, 1930)
Alkotmánytörténet illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? (Pécs, 1931)
A főkegyúri jogról. (Miskolc, 1931)
A magyar jogszemlélet néhány alapvonása. Még egyszer a jogfolytonosságról, a főkegyúri jogról és a közjogi provizórium jogalapjáról. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 37. Pécs, 1932)
Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban. (Némethy Károly Emlékkönyv. Bp., 1932
németül: Pécs, 1938)
M. K. összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei. I–II. köt. (Pécs, 1933)
Alkotmányjogi reformjaink az 1937. és 1938. években. (Tudományos Gyűjtemény. 35. Bp., 1938)
Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása. (Bp., 1938)
A jog és az egyház. (Eger, 1942)
A magyar király törvénykihirdetési joga történeti kialakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. márc. 13.)
A két világháború közötti provizórium közjogi mérlege. (Pannónia Könyvtár. 80. Pécs, 1945)
1848, mint az alkotmánytörténet és alkotmányjog határmezsgyéje. (Jogtudományi Közlöny, 1947).
Irodalom
Irod.: Zsedényi Béla: M. K. Magyar közjoga. (Miskolc, 1931)Eckhart Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés. (Bp., 1931)
Ádám Antal: M. K., a közjogtudomány akadémikusa. (Magyar Tudomány, 1992)
S. M.–H. L.: M. K. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994)
Ádám Antal. M. K. (Jura, 2001)
Schweitzer Gábor: M. K. közjogász professzor pécsi évtizedei. (Jura, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
