Molnár Kálmán
Molnár Kálmán

2024. október 7. Hétfő

Molnár Kálmán

jogász

Születési adatok

1881. április 7.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1961. március 29.

Budapest


Család

Sz: Molnár Imre jogakadémiai tanár, Horváth Anna.

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1899), a nagyváradi jogakadémián és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Budapesten jog- (1903) és államtudományi doktori okl. szerzett (1904), a berlini és a heidelbergi (1904–1905), a párizsi tudományegyetemen tanult (1905–1906), a magyar közjogból magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az egri érseki jogakadémián a magyar közjog ny. r. tanára (1907–1914), az I. vh.-ban a körülzárt Przemysl várában teljesített szolgálatot (1914–1915), orosz hadifogságban volt (1915–1918). Hazatérése után Heves vm. t. főjegyzője (1921–1925), majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar közjog ny. r. tanára (1925–1944); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1929–1930 és 1941–1942), az ország német megszállása után a nyilasok a nagykanizsai internálótáborba zárták (1944). A II. vh. után a Polgári Demokrata Párt (PDP) tagjaként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (1944–1945) és a PDP politikai bizottságának tagja (1944–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar alkotmányjog ny. r. tanára (1945–1949). A magyar alkotmányfejlődés történetével, a magyar jogfolytonosság és a Szent Korona-tan kérdéseivel foglalkozott. Konzervatív- legitimista nézeteivel, elsősorban a szentkoronatannal kapcsolatos felfogásával ellentétbe került Eckhart Ferenccel. Valószínűleg azonos azzal a dr. Molnár Kálmánnal, aki 1927-ben 1000 pengőt adományozott az MTA-nak.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). A Jogakadémiai Tanárok Országos Egyesületének alelnöke (1923-tól), az egri Gárdonyi Géza Társaság alelnöke (1923-tól), t. tagja (1926-tól).

Főbb művei

F. m.: Esküdtszékünk. (Nagyvárad, 1903)
Munkások nyugdíja. (Nagyvárad, 1906)
Kormányrendeletek. Tanulmány a magyar közjogról. (Eger, 1911)
Döntvényeink jogi természete. (Eger, 1913)
Nemzetiségi kérdés. (Eger, 1914)
Felirat a nemzetgyűléshez a jogfolytonosság tárgyában. (Eger, 1919)
A jogfolyonosság követelményei és a kibontakozás útja. (Eger, 1920)
Magyar közjog. Egy. tankönyv. (Eger, 1921
3. kiad. Pécs, 1929)
Alkotmányos jogrendünk és a közjogi provizórium. (Pécs, 1926)
A szentkorona-tan kifejlődése és mai jelentősége. (Pécs, 1927)
A jogfolytonosság helyreállításának jogelvi szükségessége és lehetősége. (Pécs, 1930)
Alkotmánytörténet illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? (Pécs, 1931)
A főkegyúri jogról. (Miskolc, 1931)
A magyar jogszemlélet néhány alapvonása. Még egyszer a jogfolytonosságról, a főkegyúri jogról és a közjogi provizórium jogalapjáról. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 37. Pécs, 1932)
Államelméletek lecsapódásai a tételes alkotmányjogban. (Némethy Károly Emlékkönyv. Bp., 1932
németül: Pécs, 1938)
M. K. összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei. I–II. köt. (Pécs, 1933)
Alkotmányjogi reformjaink az 1937. és 1938. években. (Tudományos Gyűjtemény. 35. Bp., 1938)
Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása. (Bp., 1938)
A jog és az egyház. (Eger, 1942)
A magyar király törvénykihirdetési joga történeti kialakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. márc. 13.)
A két világháború közötti provizórium közjogi mérlege. (Pannónia Könyvtár. 80. Pécs, 1945)
1848, mint az alkotmánytörténet és alkotmányjog határmezsgyéje. (Jogtudományi Közlöny, 1947).

Irodalom

Irod.: Zsedényi Béla: M. K. Magyar közjoga. (Miskolc, 1931)
Eckhart Ferenc: A magyar alkotmányfejlődés. (Bp., 1931)
Ádám Antal: M. K., a közjogtudomány akadémikusa. (Magyar Tudomány, 1992)
S. M.–H. L.: M. K. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994)
Ádám Antal. M. K. (Jura, 2001)
Schweitzer Gábor: M. K. közjogász professzor pécsi évtizedei. (Jura, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője