Moór Gyula
Moór Gyula

2020. október 24. Szombat

Moór Gyula

jogász, jogfilozófus

Születési adatok

1888. augusztus 11.

Brassó, Brassó vármegye

Halálozási adatok

1950. február 3.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1942. máj. 15.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1913); közben két hosszabb tanulmányutat tett Németo.-ban (1912-1914), a jogfilozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1917), az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1942. máj. 15.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Kolozsvárott egy ügyvédi iroda gyakornoka (1911-1912), az eperjesi jogakad.-n a jogfilozófia és a büntetőjog r. tanára (1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914-1917). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1917-1918), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1918-1919), ill. a Bp.-en működő menekült kolozsvári tudományegyetemen a nemzetk. jog ny. r. tanára (1919-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a jogfilozófia ny. r. tanára (1921-1928); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1925-1926). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogfilozófia ny. r. tanára (1928-1948); közben a Jog- és Államtud. Kar (1935-1936), ill. az Állam- és Jogtud. Kar dékánja (1947-1948), az egyetem rektora (1945-1946). - Az MTA igazgatótanácsának tagja (1945. máj. 30.-1946. júl. 24.), elnöke (1945. okt. 29.-1946. júl. 24.), az MTA II. Osztálya elnöke (1945. máj. 30.-1948. jan. 12.). - A Felsőház póttagja (1937-1944). A M. Függetlenségi Front jelöltjeként ngy.-i képviselő (1945-1947), majd a M. Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt) programjával ogy.-i képviselővé választották, de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették (1947). Újkantiánus jogfilozófiával fogl., de a német filozófiából és jogbölcseletből kiindulva új, önálló jogfilozófiai rendszert dolgozott ki. Fogl. a bolsevizmussal, mint ideológiai rendszerrel, a II. vh. után kiállt a polgári értékek mellett, elutasította az államosításokat, és fellépett a kommunista párt hatalmi törekvéseivel szemben. Szorgalmazta az ellenzéki pártok összefogását, 1948 után kiszorult a m. politikai és tud. közéletből.

Főbb művei

F. m.: Stammler „Helyes jogról szóló tana”. Budapest,1911
Die Reform des ungarischen Schwurgerichtes. Suttgart,1914
A bolsevizmus elméleti alapjai. Budapest,1921
Macht, Recht, Moral. Szeged,1922
Bevezetés a jogfilozófiába. Budapest,1923
A jogi személyek elméletérõl. Budapest,1931
Zum ewigen Frieden. Leipzig,1930
Az alkotmány. In: Polner Ödön Emlékkönyv Szeged,1935
A szabad akarat problémája. In: Értekezések a Filozófiai és a Társadalmi Tudományok Körébõl h.n.,1943
A jogbölcselet problémái. Budapest,1945
Tegnap és holnap között. Budapest,1947
Jogfilozófia. Budapest,1994.

Irodalom

Irod.: Horváth Barna:Julius Moor. Österreichische Zeitschrift für öffentlichen Rechts 1952
Varga Csaba:Documents Kelsen en Hongrie: Hans Kelsen et Julius Moor. Droit et Société 1987
M. Gy. 1888-1950. Budapest,1988
Szabadfalvi József:M. Gy. pályakezdése. Jogtud. Közlöny 1989
Paczolay Péter:M. Gy. jogfilozófiája. Jogtud. Közlöny h.n.,1989
Zsidai Ágnes:Tény és érték. M. Gy. és H. B. jogiflozófiai vitája. Jogtud. Közlöny 1989
Szabó József:M. Gy. emlékezete. Polis 1989
Szabadfalvi József:M. Gy., az MTA egykori megbízott elnöke. Magyar Tudomány 1993
Szabadfalvi József:M. Gy. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe. Budapest,1994
Solt Kornél:M. Gy. jofgilozófiájáról. Holmi 1994
M. Gy. hagyatékából. Budapest,1995
Szabadfalvi József:Jogbölcseleti hagyományok. Debrecen,1999

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013