Moravcsik Gyula
Moravcsik Gyula

2024. október 7. Hétfő

Moravcsik Gyula

bizantinológus, klasszika-filológus

Születési adatok

1892. január 29.

Budapest

Halálozási adatok

1972. december 10.

Budapest


Család

Fia Moravcsik M. Gyula (1931) filozófus.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; r.: 1945. máj. 30.).

Életút

Moravcsik Gyula (1892. jan. 29. Bp. – 1972. dec. 10. Bp.): bizantinológus, klasszika-filológus. – Fia Moravcsik M. Gyula (1931) filozófus. – A bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1914), görög–latin szakos tanári okl. szerzett (1920); közben a müncheni és a párizsi egyetemen tanult (1913), a középkori görög filológia fődiszciplinái, különös tekintettel a m.–bizánci érintkezésekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924), az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; r.: 1945. máj. 30.). – Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1915–1920), a bp.-i VI. ker.-i Mária Terézia Leánygimn. h. (1902–1921), r. tanára (1921–1923), az Eötvös Collegium tanára (1923–1936). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1924–1932), a görög filológia c. ny. rk. (1932–1936), ny. r. tanára (1936–1950), tanszékvezető egy. tanára (1951–1967). A Római M. Történeti Int. olaszo.-i ösztöndíjasa (1926–1927), majd Hariszeion-ösztöndíjjal Görögo.-ban folytatott kutatásokat (1934–1935). – A m. bizantinológiai kutatások nemzetközileg is elismert, iskolateremtő személyisége. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori m.–bizánci kapcsolatok, ill. a bizánci–török művelődéstörténeti érintkezések vizsgálata terén- Forráskiadói tevékenysége is jelentős, közzétette a m. őstörténetre vonatkozó bizánci forrásokat. – Az Ókortud. Társaság elnöke. A Bolgár (1942-től), a Bajor (1954-től), az NDK (1955-től), az Osztrák Tud. Akad. külső l. tagja (1964-től). A Szerb Tud. és Művészeti Akad. (1965-től), az Athéni Akad. külső tagja (1965-től). Az athéni Bizantinológiai Társaság t. tagja (1930-tól). Az Association Internationale des Papyrologues (1948-tól), az Association Internationale des Études Byzantines tagja (1963-tól), t. alelnöke (1964-től). – Az athéni egyetem t. doktora (1937). – MTA Sámuel-díj (1932), MTA Nagyjutalma (1948), Kossuth-díj (1949), M. Népköztársasági Érdemrend (1950), Ábel Jenő-emlékérem (1968), Munka Érdemrend (ezüst, 1972).

Főbb művei

F. m.: A csodaszarvas mondája a bizánci íróknál. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1914)
Szt. László leánya és a bizánci Pantokrator-monostor. (Bp.–Konstantinápoly, 1923)
Az onogurok történetéhez. (Bp., 1930
hasonmás kiad. 1977)
A magyar történet bizánci forrásai. (Bp., 1934)
A magyar szent korona görög feliratai. Akad.-i székfgolaló is. (Elhangzott: 1935. máj. 6.
Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből, 1935)
A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység. (Szent István Emlékkönyv. I. Bp., 1938)
A papiruszok világából. (Bp., 1942
hasonmás kiad. 2000)
Byzantinoturcica. I–II. (Bp., 1942–1943
átd. bőv. kiad. Berlin, 1958)
Szellemtudományok és élet. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. máj. 5.)
Bizánc és a magyarság. (Bp., 1953)
Die byzantinische Kulturund das mittelalterliche Ungarn. (Berlin, 1955)
Bevezetés a bizantinológiába. (Bp., 1966
2. kiad. 1989
németül Bp.–Darmstadt, 1976)
Studia Byzantina. (Bp.–Amsterdam, 1967)
Byzantium and the Magyars. (Bp.–Amsterdam, 1970)
Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Sajtó alá rend. Kapitánffy Iván, Ritoók Zsigmond. (Bp., 1984
2. kiad. 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője