Család

Sz: Neumann Jakab, a mezőszilasi Mezőföld Tsz munkatársa, Schiszler Katalin. Családja a tolnai Kisszékelyről származott. Kétszer nősült. F: 2. 1966-tól Gombos Mariann szerkesztő, a Medicina Könyvkiadó főszerkesztője. Négy leánya született: Nádori Erzsébet (1949–) könyvtáros, Nádori Katalin (1951–) pszichológus, ill. Nádori Orsolya (1967–) testnevelő tanár és Nádori Lídia (1971–).

Iskola

Elemi iskoláit Pincehelyen és Mezőszilason végezte. A bp.-i Vörösmarty Mihály Gimnáziumban éretts. (1943), a TF-en – a Toldi Miklós Népi Kollégium tagjaként – testnevelő tanári és labdarúgó edzői okl. (1950), labdarúgó szakedzői okl. (1966), az ELTE BTK-n pszichológus okl. szerzett (1966), az ELTE-n fejlődéslélektanból doktorált (1967). A biológiai (testnevelés) tudományok kandidátusa (1972), doktora (1981). Ortutay Gyula adta át az éltanuló kitüntetését (1949-ben).

Életút

Főiskolai hallgatóként a MADISZ (1948) és az EPOSZ sportvezetőképző tanfolyamának tanára (1949) és a bp.-i VIT szervező irodájának munkatársa (1949), ill. edzőképző tanfolyamokon a sportmódszertan előadója (1950). A bp.-i (csepeli) Jedlik Ányos Gimnázium testnevelő tanára (1950), az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) módszertani előadója (1950–1951), főelőadója és osztályvezetője (1951–1957). A bp.-i III. kerületi Árpád Gimnázium testnevelő tanára (1957), a bp.-i III. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium testnevelő tanára (1957–1960), a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) tud. munkatársa (1960–1965). A TF Testneveléselmélet Tanszék főisk. docense (1965–1969), a TFKI főosztályvezetője (1969–1970), igazgatóhelyettese (1970–1974), igazgatója és tud. tanácsadója (1974–1978 és 1984–1986); közben a TF egy. tanára és rektorhelyettese (1978. szept. 1.–1984. aug. 31.), emeritusz professzora (1995-től). A pécsi JPTE tud. tanácsadója (1990–1994). Az SZDSZ tagja (1989-től), a párt országgyűlési képviselője (Tolna megyei lista, 1990–1998), országgyűlési képviselőjelöltje (1998 és 2002). Az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió és Sajtó Bizottságának alelnöke (1990–1992), a Sport Albizottság elnöke (1992–1994). A SZDSZ-frakció sportszóvivője (1990–1994). Tudományos pályafutását sporttörténeti és sportmódszertani dolgozatokkal kezdte, később érdeklődése humánbiológiai kérdések, az edzés és versenyzés összefüggései, személyiségformáló hatásainak feltárása felé fordult. Sporttudománnyal, sport- és mozgásbiológiával, elsősorban a sportolók felkészítésének és a sportteljesítmény-fokozásnak általános elméleti és metodikai kérdéseivel foglalkozott. Edzés, versenyzés (1962) c. munkájában Magyarországon elsőként foglalta össze a sportteljesítmény- fokozás általánosan érvényes tételeit, alapelveit. Összevetette 14–18 éves fiúk és leányok mozgástulajdonságait (erő, állóképesség, ügyesség stb.). Elsőként állapította meg, hogy Magyarországon a 15 éves (és idősebb) leányok mozgásteljesítményeinek stagnálása nem nemi sajátosság, hanem előítélet; a hagyomány és a helytelen oktatási elvek és módszerek eredője. Az úszóteljesítmények és a nagy gyorsaságú sportmozgások összehasonlító elemzésével alapvetően új megállapításokat tett az edzettség jellemzőinek leírása terén. Műveiben sportelméleti, élettani, lélektani és antropológiai komplex módszerekkel tárta fel a sportteljesítményben fontos szerepet játszó motorikus, pszichikai, működési és alkati összetevőket. A TF-en az Edzéselmélet (1960-tól) és a Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába c. tantárgyak megszervezője (1968-tól). Különösen jelentős tudományszervezői tevékenysége, meghatározó szerepet játszott a testnevelés- és sporttudományok modern magyarországi megszervezésében. Az első általános magyar sportlexikon főszerkesztője (1985–1986).

Emlékezet

2002-ben Tapolcán telepedett le, 85. születésnapján életmű-kiállítást rendeztek tiszteletére (2008-ban).

Elismertség

Az MTA Szomatikus Nevelési Bizottsága, ill. az MTA–OTSH Sport- és Mozgásbiológiai Bizottsága titkára (1974–1990). A Sporttudományi Tanács elnöke (1988–1996), örökös elnöke (2004-től). A MOB elnökségi tagja (1989–2001). A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete elnöke (1990–1995), tb. elnöke (1995-től), örökös elnöke (2004-től). Az Európai Sportpszichológiai Társaság alapító tagja (1968-tól) elnökségi tagja (1972-től), főtitkára (1975–1983), alelnöke (1983– 1994). Az Európai Sportszövetség elnökségi tagja (1995–2001). A Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete (AGFIS) tud. tanácsadója.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Ifjúságért Érdemérem (1979). Hepp Ferenc-emlékérem (1983), Ezüstgerely Irodalmi Díj (1974), Pro Universitate Díj (TF, 1991), Szent-Györgyi Albert-díj (1993), Philip Noel-Baker-díj (UNESCO, 1993), Sipos Márton-díj (1993), Matolay Elek-emlékérem (1993), Esterházy Miksa-díj (2001).

Szerkesztés

A Sport és Testnevelés munkatársa (1950–1957), a Testneveléstudomány (1966–1974), a TFKI Évkönyve (1975–1978), a TF Tudományos Közleményei szerkesztője (1981–1989); A sport és testnevelés időszerű kérdései sorozatszerkesztője (1968–1982). A Testnevelés és Sporttudomány szerkesztőbizottságának elnöke (1981–1987). A Sportlexikon főszerkesztője (1985–1986).