Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Pális Mihály, Dániel Rozália. Heten voltak testvérek. F: 1. Konta Gyula. Elvált. 2. Nagy József.

Iskola

Csanádapácán nyolc elemi osztályt végzett (1932), fonónői képesítést szerzett (1936). Hat hónapos pártiskolán (1949), hároméves pártfőiskolán és esti egyetemen is tanult (1954–1956), egyetemi tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Goldberger Textilgyár Budafoki úti telepén segédmunkás (1932–1936), majd fonónő (1936–1944), az ostrom idején Pestszenterzsébeten tartózkodott, súlyosan megbetegedett (csak 1946-ban tudott visszatérni munkájához).

A Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1946-tól), a Goldberger Textilgyár párttitkára (1947–1949). Pártiskolai tanulmányainak befejezése után az MDP Budapesti X. Kerületi Bizottsága titkára (1949. jún. 2.–1951. máj. 23.). Az MDP Budapesti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztálya politikai munkatársa (1951. máj. 23.–1953. jan.). a Szakszervezeti Alosztály vezetője (1953. jan.–1953. szept.), a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezető-helyettese (1953. szept.–1956. okt.). A Kelenföldi Textilművek (KELTEX) miniszteri biztosa (1957–1963), az ágazati átszervezések és összevonások után a Pamutnyomó-ipari Vállalat (PANYOVA) Kelenföldi Textilgyára igazgatója (1963–1970).

Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.), az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1970. nov. 28.).

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront–Hazafias Népfront, Nagy-budapesti lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; pótképviselő 1953. máj. 17.–1957. dec. 19.; behívása után ismét képviselő 1957. dec. 19.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront, Budapesti lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.).

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) elnökségi tagja (1957–1964 és 1971–1989), a HNF Országos Nőbizottsága elnöke (1970-től), a HNF alelnöke (1972. ápr. 28.–1985. dec. 15.). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB) tagja (1958–1967).

Csanádapácán született, elemi iskolai tanulmányai befejezése után családjával Pestszenterzsébetre költözött, majd Budapesten élt és tevékenykedett. A háború után a kommunista párt kiemelte, alapfokú pártiskolái után kinevezték a Kelenföldi Textilművek (= az átszervezett Goldberger Textilgyár) pártszervezetének élére, egyúttal tagja, utóbb elnöke lett a Magyar Függetlenségi Népfront X. kerületi bizottságának is. Rajk László perében, még Konta Gyuláné néven, a népbírák között ő „képviselte” a munkásosztályt (Simon Gyula bőrmunkás mellett, 1949. szept.-ben; a dolgozó paraszt Czéh József parasztpárti képviselő, az értelmiségi Barcs Sándor újságíró volt…). Az 1950-es évek végén, a kádári konszolidáció első éveiben (a másik Nagy Józsefné, a könnyűipari miniszter mellett) az egyik ismert nőpolitikus, az egyik első női gyárigazgató. Nyugdíjba vonulása után a Hazafias Népfrontban és női társadalmi szervezetekben töltött be jelentősebb közéleti tisztségeket, a Kádár-rendszer összeomlásáig befolyásos köztiszteletben álló személyiség volt.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1950), Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1951), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1976), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).