Nákó Kálmán
Nákó Kálmán

2022. szeptember 27. Kedd

Nákó Kálmán, nagyszentmiklósi gr.

nagybirtokos

Születési adatok

1822. február 22.

Bécs

Halálozási adatok

1902. december 30.

Abbázia, Isztria


Család

A család görög eredetű (eredetileg Nakosznak hívták). Nagyapja, Nákó Kristóf és testvére Nákó Cirill az 1780-as években vásároltak nagy uradalmakat Torontál vm.-ben. A család 1784-ben nyert nagyszentmiklósi előnevet, 1813-ban emelték grófi rangra. 1799-ben, Nákó Kristóf egyik földművese talált rá az ún. nagyszentmiklósi aranykincs leletre. Sz: Nákó Sándor (1785–1848), gr. Festetics Terézia. F: 1842-től bobdai Gyertyánffy Berta (1820–1882) műkedvelő festő és zongoraművésznő.

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, majd Torontál vm.-i birtokain gazdálkodott.

Életút

A Főrendiház tagja (1861–1901). Cs. és kir. kamarás (1850-től). Nagyapja, gr. Nákó Kristóf nagyszentmiklósi birtokán földmívesiskolát alapított (1799-ben), amely az 1850-es években az úrbéri átalakulások után megszűnt. Nákó Kálmán közszereplését a nagyszentmiklósi földmívesiskola újjáalapításával kezdte, amelyet gazdag javadalommal is ellátott (1864-ben). Nagyszentmiklósi birtokát országos hírű mintagazdasággá alakíttatta át, ugyanitt, az általa építtetett kastélyában 5000 kötetes könyvtárat, műkincs- és kéziratgyűjteményt, ill. híres magánképtárat állított fel. Felesége váratlan halála után, emléke megörökítésére Nagyszentmikóson kórházat, Pusztaporgányon mintaiskolát létesített. A Magyar Tudós Társaságnak 1860-ban 10 000 koronát adományozott.

Emlékezet

A magyarországi lóversenyzés támogatója volt. Halála után, emlékére a bp.-i tavaszi lóversenyen rendezték meg a Nákó-díjat (1903-tól). Feleségének, Gyertyánffy Bertának 1906-ban gyűjteményes tárlata volt az Iparművészeti Múzeumban. Néhány képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője