Büttner Lina /Karolina/
Büttner Lina /Karolina/

2024. március 29. Péntek

Büttner Lina /Karolina/, güntherwitzi

író, újságíró

Névváltozatok

Benedek Aladárné

Születési adatok

1846. december 6.

Sajóvámos, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1917. november 4.

Aranyosmarót, Bars vármegye


Család

Sz: lovag Büttner József, Dlhovszky Anna (†1883). Apja a gr. Keglevich család jószágigazgatója, s több megye táblabírája volt. Testvére: Büttner Júlia (1848–1925) író, újságíró; valamint Büttner Emil (†1887) ügyvéd, Büttner Géza, ill. Markovichné Büttner Molly és Büttner Berta. F: 1874-től Benedek Aladár (1843–1915) költő, író, újságíró; akitől 1876-tól különváltan élt.

Iskola

A sajóvámosi leánynevelő intézet növendéke.

Életút

A Fővárosi Lapok (1872–1888), a Vasárnapi Újság (1872–1906), az Új Idők (1875–1876), a Lányok Lapja (1877–1891), a Képes Családi Lap (1879–1885), a Barsi Ellenőr (1891–1915), az Alkotmány munkatársa (1908–1912). Testvérével együtt a századelő népszerű írónője, kedvelt leányregények szerzője. Első írása (A teremtés egy ura) a Fővárosi Lapokban jelent meg (1870). Több mint ötven ifjúsági regényt és közel kétszáz hosszabb-rövidebb elbeszélést (életrajzi, társadalmi, lélektani írást és útirajzot) írt, amelyek szétszórva, különböző akkori divatos lapokban jelentek meg. Írásainak témája gyakran saját emlékei otthonáról, a sajóvámosi gyermekkoráról, aranyosmaróti mindennapjairól. Útirajzai nem hagyományos bédekerek, elsősorban a felvidéki kirándulásai során, a várromok hatása alatt keletkezett gondolatai, benyomásai, hangulatai. Társadalmi elbeszélései dzsentri-életképek, ill. a dzsentri pusztulásának, emberi elfajulásának lélekrajzai, egyfajta iránynovelláknak tekinthetők. Szereplői előkelősködő, úrhatnám kisvárosi asszonyok, látszatműveltségüket fitogtató nevetséges alakok. A tendenciózus beállítás azonban sokszor a művészi érték rovására ment. Anekdotákat és aforizmákat is gyűjtött, amelyet különböző lapokban tett közzé (Egy asszony gondolatai címmel). – Gyulai Pál felhívására kezdett el ifjúsági irodalommal foglalkozni. Jóllehet sokkal több elbeszélést írt, mint ifjúsági regényt, kötetbe szinte csak az ifjúság számára írt munkáit rendezte. Ifjúsági írásai sikeresebbek, közülük nem egyet évtizedeken át többször is kiadtak és újra kiadtak (a legismertebb: Egy rút kisleány története, 1879). Műveit a jómódú középosztály leánygyermekeinek szánta, írásainak vezérfonala a haza számára való nevelés volt. Elbeszéléseiben a helyeset a helytelennel, a rosszat a jóval éles megvilágításban állítja szemben. A jótett magában hordja jutalmát, mert a nemes jellem életének kétszeres örömet ad az Isten. Műfordítóként kortárs német nyelvű irodalmat tolmácsolt. Több művét lefordította Erzsébet román királynénak, wiedi hercegnőnek, aki Carmen Sylva néven a 19. sz. végén rendkívül népszerű szerző volt.

Emlékezet

Apjuk halála után Aranyosmarótra költöztek, a Vármegyeház utcai Büttner-házban laktak. Lina egy rövid ideig, házasságkötése után férjével Budapesten élt, miután külön költözött, hazatért Aranyosmarótra. Benedek Aladár szerelmes verseit (Az epedés óráiban, 1874) Linához írta. Arcképe megjelent – többek között – a Magyarország és a Nagyvilágban (1874), a Hölgyek Lapjában (1879), a Képes Családi Lapokban (1889) és a Lányok Lapjában (1897).

Főbb művei

F. m.: Egy rút kis leány története. (Bp., 1879)
Egy rút kis leány története és egyéb elbeszélések Ill. Goró Lajos. (Bp., 1880
2. bőv. kiad. 1898
3. kiad. 1909
4. kiad. 1929)
Testvérek vagyunk. Elbeszélések serdülő leányok számára. (Bp., 1897)
Juliánka. Elbeszélés serdülő leányok számára. (Bp., 1899)
Az Urmándyak kincse. Regény fiatal leányok számára. (Fiatal leányok regénytára. Bp., 1899)
Nagy véteknek nagy az ára. (Népiratkák. 156. Bp., 1899)
Amit a csillagok látnak. Elbeszélés az ifjúság számára. (Bp., 1905)
Öt évi találkozó. Elbeszélés fiatal leányok számára. (Bp., 1906)
Szabadság földön, égen! Elbeszélések az ifjúság számára. Ill. Széchy Gyula. (Bp., 1906)
Az ősi földért. Elbeszélés az ifjúság számára. (Bp., 1909)
ford.: Carmen Sylva: Egy ima. Elb. (Bp., 1866
2. kiad. 1883)
Carmen Sylva: Hitelezők mint házasságszerzők. Elb. (Magyar könyvesház. 120. Bp., 1884)
Sacher-Masoch, Leopold: Beszélyek. (Bp., 1884).

Irodalom

Irod.: Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről. (Bp., 1889)
Fischer Ida: Büttner Lina és Júlia. (Bp., 1934).

Megjegyzések

Fischer Ida: Büttner Lina és Júlia. (Bp., 1934) eltérő születési adata: dec. 9.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője