Novobátzky Károly
Novobátzky Károly

2020. október 21. Szerda

Novobátzky Károly

fizikus

Születési adatok

1884. március 3.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

1967. december 20.

Budapest

Temetési adatok

1967. december 23.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Novobátzky Károly (†1908), a temesvári kereskedelmi és iparkamara hivatalnoka, Bauer Terézia. Anyanyelve német volt, de már gyermekkorában megtanult magyarul is.

Iskola

A temesvári állami főreáliskolában éretts., matematika- és fizikatanára Privorszky Alajos (1873–1936) volt (1902), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – mennyiségtan–természettan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1906), nyilvános tanári kinevezése előtt szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét (1945).

Az MTA tagja (l.: 1947. jún. 6.: r.: 1949. okt. 31.).

Életút

A szombathelyi katolikus gimnázium h. (1906–1908) a máramarosszigeti katolikus főgimnázium r. tanára (1908–1914), az I. világháborúban tüzértisztként frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium r. tanára (1919–1945); közben a gimnázium mb. igazgatója (1944. szept.–1945. márc. 5.). A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az általános relativitás elmélete előadó tanára (1932–1945), ill. az ELTE TTK-n az Elméleti Fizika Tanszék ny. r. tanára (1945. nov. 11.–1951), egy. tanára (1951–1961) és a Tanszék vezetője (1945–1967).

 

Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1967. dec. 20.).

Az MTA elnökségi tagja (1949. nov. 29.–1958. nov. 28.), alelnöke (1958. nov. 28.–1967. máj. 5.).

 

A Magyar Természettudományi Társulat elnöke (1947–1949), az Eötvös Loránd Fizikai Társulat örökös t. elnöke.

Az elméleti fizika magyarországi iskolateremtő egyéniségeként elsősorban az általános relativitáselmélettel és az elektromos mágneses tér jelenségeivel foglalkozott. Kidolgozott egy olyan geometriai elméletet, amely a nemlineáris vektortranszformáció bevezetésével lehetővé tette az elektromosság geometriai értelmezését. Az elektromágneses értelmezés alapján továbbfejlesztette a fényelhajlás Kirchhoff-féle elméletét (= Novobátzky-effektus). Sikeresen alkalmazta a variációs elveket az affin-differenciálgeometriai térelméletben és a szigetelőanyagok elektrodinamikájában. Jelentős szerepet játszott a magyarországi fizikusképzésben, nevéhez fűződik a korszerű, világszínvonalon álló elméletifizika-oktatás. Legismertebb tanítványa Marx György (1927–2002) és Nagy Károly (1926–2016) akadémikusok.

Tudománytörténeti tevékenysége is értékes: esszéket írt a természettudományok (mindenekelőtt a modern fizika) legjelentősebb, korszakos egyéniségeiről.

Emlékezet

Temesvárott született, középiskoláit Temesvárott, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Középiskolai tanári pályafutását Szombathelyen kezdte, majd az összeomlásig Máramarosszigeten élt és tevékenykedett. 1918-ban Budapesten telepedett le, 1945-től 1967-ig a budapesti egyetem Elméleti Fizika Tanszékét vezette. Novobátzky Károly a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben (= ma Fiumei úti Nemzeti Sírkert) nyugszik. Gyászszertartásán az MSZMP KB nevében Friss István, egyetemi tanár, akadémikus, az MSZMP KB tagja, az MTA, az ELTE és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat nevében Nagy Károly, akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE rektora búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Emlékét őrzi az elméleti fizikai kutatások területén elért kimagasló eredményeket díja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által 1968-ban alapított Novobátzky Károly-díj (1969-től évente került kiosztásra).

Elismerés

Az ELTE t. doktora (1959).

 

Eötvös Loránd-díj (A Mathematikai és Physikai Társulat jutalma, 1906), Kossuth-díj (1949 és 1953), Akadémiai Aranyérem (1962).

 

Az ELTE díszdoktora (1959).

 

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Munka Érdemrend (1954), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1958).

Szerkesztés

A Hungarica Acta Physica szerkesztője (1947–1949).

Az MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei (1952–1967) és a Világosság c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1960–1967).

Főbb művei

F. m.: Einstein legújabb geometriája. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1929)
Schema einer Feldtheorie. (Zeitschrift für Physik, 1929)
Erweiterung der Feldgleichungen. (Zeitschrift für Physik, 1931)
Universelle Feldtheorie. 1–2. (Zeitschrift für Physik, 1934)
Zur Quantenelektrodynamik. (Zeitschrift für Physik, 1940)
Többtestprobléma a kvantumelméletben. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Lichtbeugung an schwarzen Schirmen. (Zeitschrift für Physik, 1942)
Relativitás. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kiadványa. Bp., 1943)
Galileo Galilei. (Mennyiségtani és Természettudományi Didaktikai Lapok, 1943)
Isaac Newton. (Mennyiségtani és Természettudományi Didaktikai Lapok, 1944)
Einheitliche Feldtheorie in Vier Dimensionen. – Bewegtes Dielektrikum. (Hungarica Acta Physica, 1947)
A fizika megismerése. (Természettudomány. A Magyar Természettudományi Társulat Közlönye, 1947. 1.)

 

 

A relativitás elmélete. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1947)
A relativitás elmélete. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
2. jav. kiad. 1962
3. kiad. 1964 és utánnyomások)

 

 

Planck és a kvantumelmélet. (Természettudomány. A Magyar Természettudományi Társulat Közlönye, 1948. 2. és Természet Világa, 1984. 2.)
Egységes térelmélet. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. jún. 27.
megjelent német nyelven: Einheitliche Feldtheorie in vier Dimensionen. Hungarica. Acta Physica, 1949)
A variációszámítás és tenzorkalkulus alkalmazásai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. nov. 30.
megjelent: MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1951. 1.)
Elektrodinamika. I–IV. köt. Neugebauer Tiborral. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951)
Elektrodinamika és optika. Egy. tankönyv. Neugebauer Tiborral. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951
3. átd. kiad. 1961
németül: Berlin, 1962)
A kvantumelmélet statisztikus sokasága. – A Schrödinger–Gordon-egyenlet. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Közleményei, 1952. 3-4.)
A relativitás elméletének szerepe a fizikában. (Fizikai Szemle, 1952. 3.)
Budó Ágoston mechanika-könyvéről. (Felsőoktatási Szemle, 1952. 4.)
Das klassische Modell der Quantentheorie. (Annalen Physik, 1952)
Az energia mechanikai mozgásegyenletei. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1953. 1.)
Eötvös Loránd emlékezetére. (Akadémiai Értesítő, 1953)
A hazai fizika helyzete a múltban és ma. N. K. előadása az I. Magyar Fizikus Kongresszuson, 1953. aug. 24. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954. 1-2.)
A relativitás elméletének ötvenéves jubileuma. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955. 4.)
Ideológia a fizika oktatásában. (Felsőoktatási Szemle, 1955. 12.)
Meghalt Albert Einstein. (Szabad Nép, 1955. ápr. 19.)
Fizika és filozófia. – Pierre Curie halálának ötvenedik évfordulójára. (Magyar Tudomány, 1956. 7-12.)
Theoretische Elektrizitätslehre und Wellenoptik. (Hochschulbücher für Physik. Berlin, 1957)
Strahlungs- und Gasstatistik. (Max-Planck Festschrift, Berlin, 1958)
William Thomson. N. K. emlékbeszéde. (Fizikai Szemle, 1958. 3.)
A fizikai megismerés úttörői. Tíz tanulmány a természettudomány történetének történetének kiemelkedő alakjairól. A bevezetést írta Gyulay Zoltán. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1959)
Egy nagy fizikus emlékezete. N. K. előadása az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya, az Országos Béketanács és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat emlékülésén. 1959. szept. 24. (Magyar Tudomány, 1959. 11.)
Statistische Ableitung der gequantelten Strahlungs- und Gasenergie. (Acta Physica, 1959)
Lenin és a természettudományok. (Magyar Tudomány, 1960. 5-6.)
Tehetetlenség és gravitáció. N. K. előadása az Eötvös Loránd Tudományegyetem fennállásának 325. évfordulója alkalmából. (Fizikai Szemle, 1960. 9.)

 

 

Einstein, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. Ford. Vámos Ferenc. Szerk., az utószót írta Maróti Lajos, a bevezetést írta N. K. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1963
2. kiad. 1965
3. kiad. 1967
4. kiad. 1973
5. kiad. 1978
új kiad. Kossuth Könyvkiadó, 2003)

 

 

Niels Bohr. N. K. emlékbeszéde. (Fizikai Szemle, 1963. 4.)
Joliot-Curie emlékezete. (Magyar Tudomány, 1963. 10.)
A tér és az idő megismeréséről. Marx Györggyel és Nagy Károllyal. (Népszabadság, 1963. febr. 23.)
Appreciation of Roland Eötvös. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Geologica, 1964)
Eötvös Loránd. N. K. emlékbeszéde. (Fizikai Szemle, 1964. 1.)
Galileo Galilei. N. K. emlékbeszéde. (Fizikai Szemle, 1964. 6. és Természettudományi Közlöny, 1964. 1.)
A Lorentz-elv a kritika mikroszkópja alatt. (Magyar Tudomány, 1966. 6.)
Hetvenöt esztendő. (Fizikai Szemle, 1966. 12.).

Irodalom

Irod.: írásairól: Mátrai Tibor: N. K.: A relativitás elmélete. (Fizikai Szemle, 1952)
Nagy Károly: N. K.: A fizikai megismerés úttörői. Tíz tanulmány a természettudomány történetének történetének kiemelkedő alakjairól. (Magyar Tudomány, 1959. 7-8.)
M. Zemplén Jolán: N. K.: A fizikai megismerés úttörői. Tíz tanulmány a természettudomány történetének történetének kiemelkedő alakjairól. (Fizikai Szemle, 1959)
Zemplén Jolán: Gondolatok N. K. A fizikai megismerés úttörői c. könyvéről. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 9.)
Györgyi Géza: N. K.: Theoretische Elektrizitätslehre und Wellenoptik. (Fizikai Szemle, 1959).

Irod.: Alkotmányunk a dolgozó nép ügyét szolgáló tudomány éltető eleme. N. K.-ról. (Népszava, 1951. aug. 12.)
1953 Kossuth-díjasai. N. K. (Természet és Technika, 1953. 4.)
Jánossy Lajos: N. K. 70 éves. (Fizikai Szemle, 1954. 1.)
Ünnepély Novobátzky professzor 70. születésnapja alkalmából. (Felsőoktatási Szemle, 1954. 4.)
Marx György: N. K. 75 éves. (Fizikai Szemle, 1959. 3.)
A Világosság kérdez – N. K. akadémikus válaszol. (Világosság, 1962. 2.)
Marx György: A Novobátzky-iskola. (Fizikai Szemle, 1964. 3.)
N. K. köszöntése. (Világosság, 1964. 3.)
Ruffy Péter: Az öregség ragyogása. A nyolcvanéves N. K.-nál. (Magyar Nemzet, 1964. márc. 1.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1967. dec. 21.)
Marx György: Búcsú a fizika professzorától. (Magyar Nemzet, 1967. dec. 22.)
Nagy Károly: N. K. meghalt. (Népszabadság, 1967. dec. 22.)
Hajduska István: A fürkésző elmének párosulnia kell a makacs kitartással. Egy régi beszélgetés N. K.-lyal. (Magyar Nemzet, 1967. dec. 24.)
Gombás Pál: N. K. (Fizikai Szemle, 1968. 2.)
Marx György: Károly Novobátzky. (Acta Physica, 1968. 4.)
Nagy Károly: Búcsúzunk N. K.-tól. Nagy Károly búcsúbeszéde N. K. temetésén. (Természettudományi Közlöny, 1968. 2.)
Nagy Károly: N. K. (Magyar Tudomány, 1968. 3.)
Károlyházi Frigyes: N. K. emlékezete. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1968. 3-4.)
Farkas István: Ideológiai viták a relativitáselméletről. 1–2. (Világosság, 1979. 10–11.)
Kunfalvi Rezső: N. K. (Természet Világa, 1979. 1.)
Sarlóska Ernő: N. K. Máramarosszigeten. (Természet Világa, 1979. 3.)
Farkas István: A relativitáselmélet körüli viták ideológiai hátteréről. (Társadalmi Szemle, 1980. 10.)
A tudós tanár. Száz éve született N. K. (Magyar Hírlap, 1984. márc. 1.)
Abonyi Iván: N. K. születése 100. évfordulóján. (Természet Világa, 1984. 2.)
Marx György: Száz éve született N. K. (Magyar Nemzet, 1984. márc. 1.)
Marx György: N. K. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1984)
Nagy Károly: N. K., a tudós tanár. (Magyar Tudomány, 1984. 6. és Fizikai Szemle, 1984. 7.)
Németh József: N. K. (Pártélet, 1984. 3.)
Valkó Iván Péter: Egy különleges tanáregyéniség a gimnáziumban. (Fizikai Szemle, 1984. 7.)
Kunfalvi Rezső: N. K. tudományos műhelye. (Élet és Tudomány, 1985. 20.)
Ujj János: Szimulált elektronállapotok. Gyertyák Novobátzky sírjára… (Fizikai Szemle, 1986. 7.)
Nagy Károly: N. K.-ra emlékezünk születésének 110. évfordulóján. (Fizikai Szemle, 1994. 5.)
Kardos István: „…mesebeli tájakra vezetett bennünket.” N. K. emlékezete. (Ezredvég, 1999. 7.)
Hadházy Tibor–Szabó Árpád–Szabó Tímea: N. K. (A fizika tanítása, 2004. 3.)
Nagy Károly: N. K. Emlékezés a magyar elméleti fizikát megalapozó, iskolateremtő tudós tanára születésének 120. évfordulóján. (Fizikai Szemle, 2004. 6.).

Irod.: Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor- I–VII. köt. (Bp., 1964–1976)
Kardos István: Sokszemközt tudósokkal. K. I. tévésorozata. (Bp., 1974)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban. 1895–1950. (Bp., 2014).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpAr4Zec.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020