Oczel János
Oczel János

2024. április 14. Vasárnap

Oczel János

politikus

Születési adatok

1911. július 1.

Salgótarján

Halálozási adatok

2004. március 8.

Budapest


Család

Római katolikus családból származott. Sz: Oczel János (1870–1943. jan. 30. Salgótarján) a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt., majd a Salgótarjáni Acélgyár kőműves munkavezetője, 1919-ben a salgótarjáni direktórium tagja, Kökény Terézia. Tizenketten voltak testvérek. Nős, leánya: Oczel Katalin (1938–).

Iskola

Öt elemi és két polgári osztályt végzett (1924), szobafestő-mázoló segédlevelet szerzett (1927). A két világháború között Salgótarjánban, szakmájában dolgozott (1927–1941).

Életút

Apja révén került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ, 1925-től), a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja (1927-től). Illegális kommunista tevékenységéért letartóztatták (1929), másfél évig vizsgálati fogságban tartották (de bizonyítékok hiányában nem tudták elítélni 1930). Nemsokára kémkedés, hazaárulás, fegyveres erők elleni lázítás vádjával ismét bíróság elé állították (de ismét felmentették: 1936). A II. világháború idején mint „kommunistagyanús személyt” fél évre Kistarcsára internálták (1941), majd behívták munkaszolgálatra (1944), de sikerült megszöknie.

 

A II. világháború után az MKP Salgótarjáni Városi és Járási Bizottsága titkára (1945. júl. 1.–1946. dec. 15.), az MKP, ill. az MDP Nógrád és Hont Vármegyei Bizottságának titkára (1946. dec. 15.–1949. okt. 11.). A Belügyminisztérium (BM) minisztériumi osztályfőnöke (1949. okt. 11.–1950), a BM Légoltalmi Fősztályának vezetője (1950–1952), a Dunavölgyi Építőipari Vállalat igazgatója (1952–1956).

A forradalom és szabadságharc leverése után részt vett az új utódpárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Nógrád megyei szervezésében és a karhatalom felállításában (1956. nov.-től). A BM Országos Légoltalmi Parancsnokságának parancsnoka (alezredesi rangban, 1957. jan. 1.–1958. jan. 29.). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság első elnöke (1958. jan. 29.–1963. márc. 22.), tagja (1963–1968). Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke (1965. nov. 30.–1967. okt. 19.), tagja (1967–1982). A Dunakanyar Intézőbizottság (DIB) elnöke (1974–1982).

Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1946. okt. 1.–1951. márc. 1.). Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.).

Nemzetgyűlési képviselő (MKP, Heves és Nógrád-Hont vármegyék, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (MKP/MDP, Heves és Nógrád-Hont vármegyék, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Magyar Függetlenségi Népfront–Hazafias Népfront, Nógrád megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.).

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1958), Munka Érdemrend (1961), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1986).

Szerkesztés

A Dunakanyar Tájékoztató főszerkesztője (1977–1980).

Főbb művei

F. m.: Megkezdték munkájukat a népi ellenőrzési bizottságok. (Népszabadság, 1958. ápr. 26.)
A népi ellenőrzés tapasztalatai. (Belpolitikai Szemle, 1958. 7.)
A nép vagyonát védjük. (Belpolitikai Szemle, 1958. 12.)
O. J. nyilatkozata a bürokrácia elleni harc eredményeiről és feladatairól. (Népszabadság, 1959. jan. 6.)
Negyvenezer beadvány sorsa. A KNEB 1958. évi vizsgálatairól a helyi államigazgatási és kereskedelmi szerveknél. (Belpolitikai Szemle, 1959. 3.)
A népi ellenőrzésről. (Pártélet, 1960. 7.)
A Népi Ellenőrzési Bizottság munkája a társadalmi érdekek érvényesítéséért. (Pártélet, 1960. 12.).

Irodalom

Irod.: Várkonyi Endre: Élő történelem. Vörös Nógrád fia. (Magyarország, 1975. 33.)
Sz. R.: DIB-arcképek. O. J. (Dunakanyar Tájékoztató, 1977. 2.).

Irod.: Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpjRCQVJ.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője