Iskola

Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; tanácskozó: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 29.).

Életút

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1903), a műsz. tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952); az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; tanácskozó: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 29.). - A József Műegyetem Mérnöki Oszt., ill. a BME Építőmérnöki Kar Geodéziai Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1903-1910), a geodézia h. (1910-1913), ny. r. tanára (1913-1952), egy. tanára (1952-1955) és a Geodézia Tanszék vezetője (1949-1955); közben a Mérnöki és Építészmérnöki Oszt. (1926-1928), ill. a Mérnöki és Építészmérnöki Oszt. dékánja (1934-1935). A potsdami geodéziai int.-ben F. R. Helmert mellett végzett kutatásokat. Az általa megszervezett M. Geodéziai Int. tud. munkáinak irányítója (1927-1944), egyúttal a bp.-i városmérés munkálatainak irányítója (1932-től).Felsőgeodéziával fogl., részt vett a br. Eötvös Loránd által vezetett geodéziai kutatásokban. Az ún. Sterneck-féle ingákkal az ország több helyén mérte meg a nehézségi gyorsulás szabatos értékét. Mo.-on nevéhez fűződik a korszerű alapvonalmérések bevezetése. A II. vh. után az elpusztított Duna- és Tisza-hidak újjáépítésével kapcsolatos geodéziai mérések irányítója. Számos, széles körben elterjedt geodéziai műszer (pl. felsőrendező szintező műszer, prizmás tachiméter stb.) fejlesztésében vett részt.