Ormos Mária
történész, politikus
Névváltozatok
Szekeres Zoltánné
Születési adatok
1930. október 1.
Debrecen
Halálozási adatok
2019. december 8.
Budapest
Család
Sz: Ormos János a Felső-Tiszai Árvízmentesítő Hivatal pénztárnoka, főkönyvelője, Förster Elza. Testvére: Ormos Eszter (1934–) középiskolai tanár, igazgató és Ormos Katalin (1937–) orvos, sebész, aneszteziológus. Elvált. Leánya: Erdélyi Zsuzsanna (1950–) jogász és Szekeres László (1954–) operatőr.
Iskola
A református elemi népiskolát és középiskoláit Debrecenben végezte, a Svetits Leánygimnáziumban éretts. (1948). A Debreceni Tudományegyetem BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952); közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen is tanult (1948–1949), a történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1980).
Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1993. máj. 10.).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Történelem Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1951–1953), a Szegedi Tudományegyetem Egyetemes Történeti Tanszéke tanársegéde (1953–1955), egy. adjunktusa (1955–1957), fegyelmi úton elbocsátották (1957). A Magyar Országos Levéltár segédmunkása, külső munkatársa (1957–1958), a budapesti Laura úti általános iskola nevelőtanára (1958–1959). Az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője (1960–1963), az MTA Történettudományi Intézete (TTI) Történeti Osztálya tud. munkatársa (1963–1970), tud. főmunkatársa (1970–1984).
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE), ill. a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Történettudományi Intézete másodállású (1982–1984), főállású egy. tanára (1984. júl. 1.–2000. okt. 1.) és az MTA–JPTE Európa Története Kutatócsoport vezetője (1996–2000). Az egyetem rektora (1984. júl. 1.–1992. jún. 30.), a BTK mb. dékánja (1996–2000). Párizsban (1973–1974), Bonnban járt hosszabb tanulmányúton (1976).
Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya osztályelnöke (2002. jún. 20.–2005. jún. 16.). Az MTA Elnökség választott tagja (1990. máj. 24.–1993. máj. 13). Az MTA Doktori Tanács tagja (1995-től). Az MTA Történettudományi Bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja. A Magyar–Olasz és a Magyar–Horvát Történész Vegyes Bizottság elnöke, a Magyar–Francia, a Magyar–Lengyel és a Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság tagja. A Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja (1999–2000).
Az MDP (1951–1956), az MSZMP tagja (1969–1989), az MSZMP KB (1988. máj. 22.–1989. okt. 7.), az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága (PIB) tagja (1989. jún. 24.–1989. okt. 7.).
Az MSZP tagja (1989-től), az országos elnökség tagja (1989. okt. 9.–1990. máj. 26.), az MSZP országgyűlési képviselője (Országos lista, 1990. máj. 2.–1990. szept. 10.; lemondott mandátumáról).
20. századi magyar és egyetemes történettel, diplomáciatörténettel, elsősorban az I. világháborút lezáró békékkel, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával és annak politikai következményeivel, Franciaország és Olaszország két világháború közötti történetével, Franciaország Közép-Európa-politikájának vizsgálatával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a trianoni békediktátum után kialakult új Magyarország európai geopolitikai helyzetét, diplomáciai lehetőségeit vizsgálta. majd érdeklődése a közép-kelet-európai totalitariánus rendszerek vizsgálata felé fordult. Új megközelítésben tárgyalta a nácizmus és a fasizmus, ill. a közép-európai „kisfasizmusok” kialakulását. Az első magyarországi Hitler és Mussolini monográfia szerzője, de alapvető jelentőségű életrajzot írt Kozma Miklósról (1884–1941) és Ágoston Péterről (1874–1925) is.
Utolsó alkotói éveiben szépirodalmi igényű történeti esszéket és visszaemlékezéseket írt. Életműsorozatát a Kossuth Kiadó gondozza (2018-tól). Írásai Sz. Ormos Mária néven is megjelentek.
Elismerés
Akadémiai Díj (1984), a Francia Akadémia Pálmarendje (1988), Szent-Györgyi Albert-díj (1995), Széchenyi-díj (1995), a Pécsi Akadémiai Bizottság Ezüstplakettje (1998), Szilárd Leó-díj (2000), Deák Ferenc-díj (2001), Pulitzer-emlékdíj (2001), Hazám Díj (2003), Közalapítványi Nagydíj (2003), Grastyán Endre-díj (2004), a Régi Magyar Nemzetesek Társasága Emlékplakettje (2009), Radnóti Miklós-díj (2010).
A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008), Húszéves a Köztársaság Díj (2009).
Szerkesztés
A Történelmi Szemle (1973-tól), az Acta Historica szerkesztőbizottságának tagja (1977-től), a Világtörténet szerkesztője (1979–1984).
Főbb művei
F. m.: Magyarország belépése a Népszövetségbe. (Századok, 1957)
Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 32. Bp., 1964)
A fegyverkezés kérdése az európai diplomáciában Hitler hatalomra jutása után. 1933–1934. (Századok, 1966)
Nemzetközi kollokvium a dunamenti országok 1938–1945 közötti történetéről. Tilkovszky Lóránttal. (Századok, 1967)
A francia biztonsági politika problémái a Duna-medencében. Kand. értek. (Bp., 1967)
Sur les causes de l’échec du pacte danubien. (Acta Historica, 1968)
Merénylet Marseille-ben. 8 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1968
2. jav. és bőv. kiad. 1984)
Franciaország és a keleti biztonság. 1931–1936. Monográfia és a kand. értek. átdolgozott változata. (Bp., Akadémiai, 1969)
A Rajna-vidék megszállásának közép-európai hatása. (Századok, 1969)
Háború Etiópia földjén. 8 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1970)
A propos de la sécurité est-européenne dans les années 1930. (Acta Historica, 1970)
Bethlen koncepciója az olasz–magyar szövetségről. 1927–1931. (Történelmi Szemle, 1971)
Az európai biztonság kérdése a két világháború között. (Történelemtudomány – történelemtanítás. 3. Bp., Tankönyvkiadó, 1972)
A Matteotti-ügy. 8 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1973)
Az európai fasiszta mozgalmak és rendszerek eredetének és jellegének kérdéséhez. Incze Miklóssal. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
A biztonsági kérdés és az Anschluss. (Történelmi Szemle, 1975
franciául: Le problème de la sécurité et l’Anschluss. Studia Historica, 1975)
Francia–magyar tárgyalások 1920-ban. (Századok, 1975 és külön: Bp., 1976)
Európai fasizmusok. 1919–1939. Incze Miklóssal. (Bp., Kossuth, 1976)
Az ukrajnai francia intervencióról és hatásairól Közép-Európában. 1918. okt.–1919. ápr. (Történelmi Szemle, 1977)
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának néhány kérdéséről. (Az 1918–19-es magyarországi forradalmak. Tanulmányok. Felelős szerk. Dombrády Loránd és Vadász Sándor. Szerk. M. Szabó Mária. Bp., 1978)
Über die theoretische Interpretationen des Faschismus. – Über die Typen der mitteleuropäischen faschistischen Staatensystems zwischen den zwei Weltkriegen. Incze Miklóssal. (Egyetemes történeti tanulmányok, 1978)
Saint-Germain és Trianon. Franciaország politikája Ausztriával és Magyarországgal szemben. 1918–1920. Doktori értek. (Bp., 1979)
A nők a történelemben. (A mi világunk. 60. Bp., 1979)
Még egyszer a Vix-jegyzékről. (Századok, 1979)
A belgrádi katonai konvencióról. (Történelmi Szemle, 1979)
A Tanácsköztársaság és az antant-intervenció. (Párttörténeti Közlemények, 1979)
Viták a történettudomány „nagy” kérdéseiről. (Világtörténet, 1979)
Országmentési kísérlet 1918-ban. (Budapest [folyóirat], 1979)
Faschismus und Kriese. Über einige theoretische Fragen der europäischen faschistischen Erscheinungen. Incze Miklóssal. (Studia Historica, 1980)
A fasiszta állam. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet. Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György. Bp., 1981)
A fasiszta ideológiák alapjairól. Incze Miklóssal. (Századok, 1981 és külön: Bp., 1981)
A Vasgárda. (Történelmi Szemle, 1982)
Szent Mihály Arkangyal Légiója. (História, 1982. 1.)
A Vasgárda. (História, 1982. 2.)
Fasizmus és egyház Közép-Kelet-Európában. (A fasizmus ideológiájáról. A fasizmus néhány ideológiai kérdése. Tudományos tanácskozás. Bp., 1983. febr. 24–25. Bp., 1983)
Padovától Trianonig. 1918–1920. (Bp., Kossuth, 1983
2. kiad. 1984
angolul: From Padua to Trianon. New York, 1990)
Fasizmus Norvégiában. (História, 1983. 1.)
Fasizmus és kereszténység. (História, 1983. 5–6.)
Bethlen koncepciója az olasz–magyar szövetségről. 1927–1931. (Vélemények, viták. A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. Lackó Miklós. Bp., 1984)
A két világháború közötti Európa. – Etnikum és politika az Osztrák–Magyar Monarchiában. Diószegi Istvánnal. – Etnikum és nemzetközi politika az első világháború után. (Gólyavári esték. Előadások a magyar történelemről. Szerk. Hanák Gábor. Bp., 1984)
Fasiszta ideológia, az elmaradottság „modernizálása”. (Elmaradottság és ideológia a XIX–XX. században. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1985)
Die geschichtlichen Gründe für die Neugestaltung Mitteleuropas. 1914–1920. (Specimina Nova, 1985)
Kun Béla, a külügyi népbiztos. (Párttörténeti Közlemények, 1985 és Kun Béláról. Tanulmányok. Szerk. Millei György. Bp., 1988)
A közép-európai fasiszta államrendszerek típusairól a két világháború között. Incze Miklóssal. – Fasizmus és válság. Incze Miklóssal. (A közép- és dél-kelet-európai államok a két világháború között. Szerk. Incze Miklós. Bp., 1986)
A Tanácsköztársaság külpolitikája. (Kun Béla. Nemzetközi tudományos ülésszak születésének századik évfordulójára. 1986. febr. 11–12. Előadások. Szerk. Mucsi Ferenc és Székely Gábor. Bp., 1987)
Nácizmus–fasizmus. (Bp., Magvető, 1987)
Die „Burgenland-Sopron” Lösung und die Grossmachtpolitik. (Specimina Nova, 1987)
Magyarország a békét diktáló győztesek szemével. Litván Györggyel. (História, 1987. 1.)
Mussolini. Politikai életrajz. (Bp., Kossuth, 1987
2. kiad. 2000
3. jav. kiad. 2001)
Franciaország és Európa, 1917–1940. (História, 1988. 2–3.)
A politika állandói és változói. A soproni népszavazás. 1921. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. febr. 12.)
A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között. (Társadalmi Szemle, 1989)
„Soha, amíg élek!” Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1990)
Magyarország a hatalmi játéktérben. (Világosság, 1990)
Magyarország az I. világháború utáni hatalmi játéktéren. (História, 1990. 3.)
„Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban, 1921. (Győr, 1990
2. kiad. Szekszárd, 1999)
Magyarország az európai politikai életben. 1900–1990. (Magyar Tudomány, 1991)
A diktátor. Egy 20. századi eset: Adolf Hitler. (Társadalmi Szemle, 1991)
Ki volt Hitler? (Rubicon, 1991. 1.)
A reformtörekvésektől az autonómia felszámolásáig. (Magyar Tudomány, 1992)
Hamis frankokkal teli bőröndök. (Skandalum. Magyar közéleti botrányok, 1843–1991. Összeáll. Gerő András. Bp., 1993)
Mi a fasizmus, ki a fasiszta? – Nácizmus – történelem. (Jobboldali radikalizmus tegnap és ma. Cikkek, előadások. Szerk. Feitl István. Bp., 1993)
Juhász Gyula. (Magyar Tudomány, 1993)
A század legnagyobb demagógja. (Rubicon, 1993. 1–2.)
Egy békeszerző indítékai. (Rubicon, 1993. 5.)
A Hitler-életrajz buktatói. (História, 1993. 5–6. és külön: História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből. 3. Bp., 1993)
Hitler. Politikai életrajz. (Bp., T-Twins, 1993 és utánnyomások
2. kiad. 1997)
Megjegyzés az Endlösung magyarországi történetéhez. (Magyar Tudomány, 1994)
A tigris: Georges Clemenceau. (Rubicon, 1994. 7.)
Az utolsó merénylet Hitler ellen. (Respublika, 1994. 10.)
Boldogság-ideológiák a 20. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1994. márc. 31.
megjelent: Magyar Tudomány, 1994)
Mussolini. Változás és állandóság Mussolini eszmevilágában. 1–2. (Rubicon, 1994. 10.–Rubicon, 1995. 1.)
A „barna” birodalom. (Antifasiszta füzetek. Bp., 1995)
A történettudomány forrásairól a XX. században. (Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk. Valuch Tibor. Bp., 1995)
Bethlen István külpolitikai eszmerendszere. (Mozgó Világ, 1995)
Esztelen időjátszma. Hitler háborús stratégiája és az időtényező. (Rubicon, 1995. 3.)
Nemzetiszocializmus – sztálinizmus. (História, 1995. 4.)
Történelem és iskola. (Iskolakultúra, 1995. 8–9.)
Európa történetének fő kérdései a 20. század első felében. (Iskolakultúra, 1995. 23.)
Trianonról. (Népszabadság, 1995. jún. 5.)
A történelem „szemétdombjáról” és a történelmi „törvényszerűségről”. (Magyar Tudomány, 1996)
Németország és Ausztria–Magyarország viszonya. Az új Mitteleuropa-terv. 1917–1918. (Kisebbségkutatás, 1996)
A náci állam keletkezéséről. Néhány vitatott kérdés. (Rubicon, 1996. 4–5.)
Sopron a nagypolitikában. („Magyarok maradtunk.” 1921–1996. Konferencia a soproni népszavazásról. Sopron, 1996. dec. 12. Sopron, 1997)
Mussolinitől Hitlerig. (Akik nyomot hagytak a 20. században. 3. Diktátorok, diktatúrák. Bp., 1997)
Jelző és történelem. Kérdések a Horthy-korszakról. (Történelmi Szemle, 1997)
Betegek és betegségek a történelemben. (Psychiatria Hungarica, 1997 és Korunk, 1997)
A magyar külpolitikáról. (Előadások Magyarországról a két világháború között. Pécs, 1998)
Gondolatok a magyar újjáépítésről az 1920-as években. (Mozgó Világ, 1998)
Bánffy–Csicserin-találkozók Genovában. (Kutatási füzetek, 1998)
Tévelygések. Külpolitikai kiútkeresés. 1918–1920. (Rubicon, 1998. 4–5.)
A francia politikusok magyarságképe. (História, 1998. 9–10.)
Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás. 1814–1945. Majoros Istvánnal. (Janus–Osiris Könyvek. Bp., Osiris, 1998
2. jav. és bőv. kiad. 2003
Osiris Tankönyvek. 3. kiad. 2007)
Magyarország a két világháború korában. 1914–1945. A kronológiát készítette Pallai László. (Történelmi kézikönyvtár. Magyar történelem. 4. Debrecen, Csokonai, 1998
2. bőv. kiad. 2006)
Hitler. – Sztálin. Krausz Tamással. (Fekete–fehér. Bp., 1999)
Mussolini, a szocialista. (Mozgó Világ, 1999)
Hitler háborúja. (Rubicon, 1999. 5–6.)
Ki volt Hitler? Hit, fanatizmus, manipuláció. (Rubicon, 1999. 9–10.)
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. I–V. köt. Összeáll. és szerk. Ádám Magdával. (Bp., Akadémiai, 1999–2013)
Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában. 1919–1941. I–II. köt. (Bp., PolgART Kiadó, 2000)
Az első világháborút követő békrendszer néhány kérdéséről. (A Mura mente és a trianoni békeszerződés. Szerk. Göncz László. Lendva, 2000)
Néhány gondolat a Kádár-korszak nemzetközi meghatározottságáról és külpolitikájáról. – Tallózás Hitler könyvtárában. (Magyar Tudomány, 2000)
Fából vaskarika. Kozma Miklós, a „nemesen konzervatív” magyar propagandapolitikus. (Mozgó Világ, 2000)
A gyilkosságról és a hazugságról. Csurgói beszéd. (Múlt és Jövő, 2000)
Történelem és történetírás. (Korunk, 2000)
A függetlenség ára. 1918–1990. (História, 2000. 4.)
A trianoni békszerződés katonai rendelkezései. (Rubicon, 2000. 9.)
Mussolini. – Franco. Harsányi Ivánnal. (Fekete–fehér. Bp., 2001)
World War and Revolutions. 1914–1919. – Horthy Era and the Fascist Epilogue. 1921–1945. (Hungary. Governments and Politics. 1848–2000. Szerk. is. Király Bélával. Boulder [New York], 2001)
Magyarország és Európa a két világháború között. (Professoribus salutem. Találkozások neves történészekkel. Tanulmánykötet. Szeged, 2001)
Körkép világválság idején. (Mozgó Világ, 2001)
Az irat-kiadványokról. (Fons, 2001)
A nemzetközi erőviszonyok és Magyarország, 1941. – A politikai meghasonlás esete. (História, 2001. 1.)
Kormányzó vagy király? Horthy Miklós és IV. Károly 1921-ben. (Rubicon, 2001. 1–2.)
A magyar közélet és a gazdasági világválság. (A modernizáció határai. Tradíció és integráció Kelet-Európa – hazánk – és a Mediterráneum történetében. 19–20. század. Tudományos konferencia. Szeged, 2001. szept. 19–21. Szerk. J. Nagy László. Szeged, 2002)
Vita a mezőgazdaság kérdéseiről az 1930-as évek elején. (Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkuti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., 2002)
Az ember történelmi felelőssége avagy ki „csinálja” a történelmet? (Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk. Karsai László és Molnár Judit. Bp., 2002)
A konzervatív politizálásról a Horthy-korszakban. (Múltunk, 2002)
A „Szürke Könyvről” és szerzőjéről – a történész szemével. (Vasi Szemle, 2002)
Feljegyzés egy magyar delegáció római tárgyalásairól 1922. nov. végén. (Kutatási Füzetek, 2002)
Hitler élete és kora. (Bp., Pannonica, 2003)
A történelem és a történettudományok. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003)
Gondolatok a dunai régióról és az európai egységről az 1920–1930-as években. (Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. is. Bp., 2003)
A történelmi térről. (Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., 2003)
Politikai ideológia a két világháború között. (Pannónia Könyvek. Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században. Tanulmányok. Szerk. Vonyó József. Pécs, 2003)
A magyar közélet és a gazdasági világválság. (Múltunk, 2003)
90. Kosáry Domokos. – Politikai szerepek és személyiségek a huszadik században. (Magyar Tudomány, 2003)
Történelem és társadalom. (Mozgó Világ, 2003)
A gazdasági világválság magyar visszhangja. 1929–1936. (Bp., Eötvös Kiadó, 2004)
Gondolatok a XX. század háborúiról. (Múltunk, 2004)
Kállay Miklós. (Korunk, 2004)
Azonosság és különbözőségek a Horthy-korszakban. (Rubicon, 2004. 2.)
A párizsi békekonferencia nagyjai: Wilson, Lloyd George, Clemenceau és Orlando. (Rubicon, 2004. 7.)
Trón az ingoványon. Károly császár kísérletei egy birodalom megmentésére. (Rubicon, 2004. 10.)
A szélsőjobboldaliságról. (Rubicon, 2004. 11.)
Hatalom és történelem. (Hatalom interdiszciplináris megközelítésban. A 2004. nov. 26-án Szegeden, azonos címmel megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006)
A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20. században. (Bp., Múlt és Jövő Kiadó, 2005)
Az első agrártámogatásra irányuló kísérlet és kudarca. 1929–1932. (Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk. Angi János és ifj. Barta János. Debrecen, 2005)
Az antiszemitizmus alakváltozásai a XX. században. (Az antiszemitizmus alakváltozásai. Tanulmányok. Szerk. Paksy Zoltán. Zalaegerszeg, 2005)
Magyarok itthon, otthon, tegnap és ma. (Mi a magyar? Tanulmányok. Szerk. Romsics Ignác és Szegedy-Maszák Mihály. Bp., 2005)
Magyarország szövetségesei szemében. (Háború, hadsereg, összeomlás. Magyarország katonai részvétele és szerepe a második világháborúban. Szerk. Markó György. Bp., 2005)
1945 – jövőkép. (1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmányok. Szerk. Feitl István és Földes György. Bp., 2005)
Mulasztásos magatartás. (Mozgó Világ, 2005)
A zsidó „mentalitásról”. (Múlt és Jövő, 2005)
A háborúról és a terrorizmusról. (Hadtudomány, 2005)
Zene és hatalmi diktatúra. (Muzsika, 2005. 10.)
A nemzetiszocialista állam. (Rubicon, 2005. 4–5.)
Trianon okairól. (Rubicon, 2005. 6.)
Ki ez az ember? Adolf Hitler. – A pusztulás. (Rubicon, 2005. 10.)
Az ötvenes évek keleten és nyugaton. (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926–1956–2006. Tanulmányok. Szerk. Kovács Kiss György. Kolozsvár, 2006)
Politikai igazságok és hazugságok. (Mozgó Világ, 2006)
Hungary in the Age of the Two World Wars. 1914–1945. (Atlantic Studies on Society in Change. 133. Boulder [New York], 2007)
Közép-Európa. Volt? Van? Lesz? A fogalom változásai a 19–20. században. (Bp., Napvilág Kiadó, 2007)
Politika és közélet Európában a második világháború után. 1944–1948. (Megismerhető világtörténelem. Zsigmond László születésének 100. évfordulójára. Szerk. Székely Gábor. Bp., 2007)
A kémfőnök vallomásai. (Múltunk, 2007)
Egy útitárs: Kozma Miklós. – Partnerek és ellenfelek. Horthy Miklós útja a teljes magányig. (Rubicon, 2007. 4–5.)
Benito Mussolini. A kultuszépítő. (Rubicon, 2007. 9.)
Németország története a 20. században. A német egységtől a német egységig. Fotó: Gottl Egon, térkép: Sebők László. (Rubicon Könyvek. Bp., 2008)
Lenin és a leninizmus. – Lehet-e világtörténetet írni? (Múltunk, 2008)
Szellemirtás Európában. (Magyar Tudomány, 2008)
Kosáry Domokos. (Történeti Szemle, 2008)
Szocialista alapelvek. 1–2. – Fasizmusok Európában. (Egyenlítő, 2008)
A bethleni stabilizáció. Kis-Magyarország keresi a boldogulás útját. (Rubicon, 2008. 2–3.)
Károlyi Mihály, a bűnbak. Illúzió és tehetetlenség. (História, 2008. 9.)
Világháború és forradalmak. 1914–1919. (Metropol Könyvtár. Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. XVII. köt. Bp., Kossuth, 2009)
Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20–21. században. (Bp., Napvilág Kiadó, 2009)
Szubjektív emlékezés egy jóbarátra. (Hommage à Kosáry Domokos. Szerk. is. Ferch Magdával. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kiadványa. Bp., 2009)
Válságok és megoldások történész szemmel. (Magyar Tudomány, 2009)
A Tanácsköztársaság nemzetközi környezete. (1919. A Magyar Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak. Szerk. Krausz Tamás és Vértes Judit. Bp., 2010)
Trianon. Bukás, felelősség, igazság. (Mozgó Világ, 2010)
Agyműtét, 1919. Magyar kérdőjelek a 20. század elején. (Múltunk, 2010)
A politikai siker mibenlétéről. (Rubicon, 2010. 10.)
A katedrától a halálsorig. Ágoston Péter. Politikai életrajz. (Bp., Napvilág Kiadó, 2011)
Családtörténet? Korrajz a 20. századból. (Magyar Tudomány, 2011)
Zavaros oldalak. (Mozgó Világ, 2011)
Két német megszállás, 1944. (Rubicon, 2011. 5.)
Bethlen és a Duce. A magyar miniszterelnök találkozói Mussolinivel. (Rubicon, 2011. 9–10.)
Van-e történelem? (Bp., Kossuth, 2012)
Isten előtt minden ember egyenlő. És az ember előtt? (Múlt és Jövő, 2012)
A népszövetségi kölcsön, 1924. Kis-Magyarország életre keltése. (Rubicon, 2012. 6.)
Múlt a jelenben. (Bp., Kossuth, 2013)
A szuverenitásról, különös tekintettel a 16–21. századi magyar történelmére. (Magyar Tudomány, 2013)
A fortélyos miniszterelnök, Bethlen István gróf. (Múlt és Jövő, 2013)
Kultúrharc. (Mozgó Világ, 2013)
1920. márc. 1. Horthy Miklós kormányzóvá választása. (Rubicon, 2013. 9–10.)
A történész dolga. (Századok, 2014 és Történelem és emlékezet. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Összeáll. Hunyady György és Török László. Bp., 2014)
Az első háború, amelyet világháborúnak nevezünk. (Mozgó Világ, 2014)
Kemény Simon. (Múlt és Jövő, 2014)
Vándorok és falak. (Mozgó Világ, 2015)
A Föld felfedezése és meghódítása. Nyugat-Európa a csúcson. (Bp., Kossuth, 2016)
Történész/rektor a politika labirintusában. Részlet a Csalódások kora c. kéziratból. (Sed intelligere. Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére. Szerk. Bánkuti Gábor, Slachta Krisztina, Vonyó József. Pécs, 2016)
Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem tudományszervező könyvtárigazgatója. (Magyar Tudomány, 2016)
A nőkről. (Mozgó Világ, 2016)
Remények és csalódások. (Bp., Kossuth, 2017)
Trianon – egy kicsit másképp. (Mozgó Világ, 2018).
Ormos Mária életműsorozata a Kossuth Kiadó gondozásában: Gondolatok az ember történetéről. Időutazások a Föld nevű égitesten 800 és 1500 között. (2018)
Hitler. Politikai életrajz. (2018)
Mussolini. Politikai életrajz. (2019)
Padovától Trianonig. (2020).
Irodalom
Irod.: Lindner András–Horváth Zoltán: O. M., az MSZP országos elnökségének tagja. (Heti VG, 1989. 41.)
Murányi Gábor: Sötétben minden macska fekete. Beszélgetés O. M.-val, az első magyarországi Hitler-életrajz szerzőjével. (IPM, 1994. 5.)
Miklós Gábor: Az utolsó felvonás kezdete. Beszélgetés O. M. történész professzorral az ötven évvel ezelőtti magyar tragédiáról. (Népszabadság, 1994. márc. 19.)
Fábián Péter: Janus megtarthatja szebbik arcát. Beszélgetés O. M. akadémikussal a nacionalizmusról, a nemzeti azonosságtudatról és a modernizációról. (Népszabadság, 1994. jún. 4.)
Kovács Nándor: Közép-Európa soha nem lehet önálló tényező. O. M. Trianonról, a választható utakról és az előttünk álló történelmi lehetőségről. (Magyar Nemzet, 1994. okt. 29.)
Hovanyecz László: Három nagy csalódás után. O. M. arról, hogy miért éppen 1956 októberének végén telt be a pohár. (Népszabadság, 1995. okt. 21.)
Magyarország a (nagy)hatalmak erőtereiben. Tanulmányok O. M. 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. (Pécs, 2000)
Pogonyi Lajos: Az emberek biztonságérzete nem kedvez a szélsőjobbnak. Beszélgetés O. M. akadémikussal. (Kritika, 2000. 3.)
Zeidler Miklós: Tárgyalóasztalon született ország. O. M. a trianoni békeszerződésről. (Magyar Nemzet, 2000. jún. 3.)
Pünkösti Árpád: Terror, diktatúra és demokrácia. A történelem átmagyarázásában nagy a gyakorlatunk. Interjú O. M. akadémikussal. (Népszabadság, 2002. máj. 25.)
Sályi András: Van-e történelem? Beszélgetés O. M. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2003. 10.)
Európa és a magyarság a 18–20. században. Ünnepi szám O. M. 75. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Vitári Zsolt, Vonyó József. (Kutatási füzetek. 12. Pécs, 2005)
Állva maradtam. Sz. Koncz István beszélgetése O. M.-val. (Jelenkor, 2005)
Várkonyi Benedek: Életsebességek. Beszélgetés Gyáni Gábor, Kövér György és O. M. történészekkel. (Café Babel, 2006)
Hovanyecz László: Dominancia és önvédelem. Beszélgetés O. M. akadémikussal. (Európai Tükör, 2008)
Válság egykor és most. Egyenlítő-beszélgetés O. M. akadémikussal. (Egyenlítő, 2009)
Hertzka Ferenc: O. M. történész. (Akadémikus portrék. Nők a tudományban. Bp., 2010)
Beszélgetés O. M.-val, Font Mártával és Vonyó Józseffel a pécsi történeti műhelyről. (Pontes, 2018).
Irod.: írásairól: Stier Miklós: Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. (Századok, 1965)
Sárdi Anna–Stier Miklós: Beszámolók O. M. és Csépányi Dezső kandidátusi disszertációinak vitájáról. (Századok, 1970)
Harsányi Iván: Incze Miklós–O. M.: Európai fasizmusok. 1919–1939. (Párttörténeti Közlemények, 1976)
Bokodi Magda: Végállomás Trianon. O. M. Padovától Trianonig c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1984)
Kövics Emma: O. M.: Padovától Trianonig. (Alföld, 1984)
Szőke Domokos: O. M.: Padovától Trianonig. (Somogy [folyóirat], 1984)
Tilkovszky Lóránt: O. M.: Padovától Trianonig. (Társadalmi Szemle, 1984)
Erényi Tibor: O. M.: Padovától Trianonig. (Párttörténeti Közlemények, 1985)
Tokody Gyula: O. M.: Mussolini. (Társadalmi Szemle, 1987)
Tóth Péter: Egy fasiszta politikus – egy politikus fasiszta. O. M. Mussolini c. könyvéről. (Aetas, 1987)
Sándor András: A római kontinuitás a fasizmus manipulációja. Reflexiók O. M. Mussolini c. könyvéhez. (Napjaink, 1988)
Fogarassy László: O. M.: „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban, 1921. (Soproni Szemle, 1990)
Vonyó József: O. M.: „Soha, amíg élek!” Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben. (Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat, 1990)
Székely Gábor: O. M.: Hitler. (Múltunk, 1994)
Szabó Miklós: A klasszikus diplomácia és ami utána következett. O. M.–Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás. 1814–1945. (Mozgó Világ, 1999)
Pastor, Peter: O. M.: Magyarország a két világháború korában. 1914–1945. (Debreceni Szemle, 2000)
Rozsnyai Jenő: Fekete–fehér sorozat. O. M.: Hitler–Krausz Tamás: Sztálin. (Századok, 2000)
Pető Iván: A „horthysta” ideál típusa. O. M.: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában. 1919–1941. (Mozgó Világ, 2001)
Romsics Ignác: O. M.: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában. 1919–1941. (Magyar Tudomány, 2001)
Szarka Klára: Olvasnivaló. O. M.: Mussolini. (Ezredvég, 2001)
Incze Miklós: A Duce és Caudillo. O. M.–Harsányi István: Mussolin–Franco. (Magyar Tudomány, 2002)
Vonyó József: Portré egy történelmi tablón. O. M.: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában. 1919–1941. (Múltunk, 2002)
Pankovits József: O. M.–Harsányi István: Mussolin–Franco. (Múltunk, 2003)
Kovács Dénes: O. M.: A történelem vonatán. (Figyelő, 2006. 3.)
Romsics Ignác: O. M.: A történelem vonatán. (Magyar Tudomány, 2006)
Szarka Klára: O. M.: A történelem vonatán. (Szépirodalmi Figyelő, 2006)
Gaucsik István: O. M.: A gazdasági világválság magyar visszhangja. 1929–1936. (Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2007)
Almási Miklós: Azok az átkozott véletlenek. O. M.: Németország története a 20. században. A német egységtől a német egységig. (Mozgó Világ, 2009)
Romsics Ignác: O. M.: Németország története a 20. században. A német egységtől a német egységig. (Magyar Tudomány, 2009)
Pók Attila: O. M.: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20–21. században. (Múltunk, 2010)
Harsányi Iván: O. M.: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20–21. században. (Századok, 2011)
Berke Gyula: A katedrától a halálsorig. Ágoston Péter. (Pécsi Munkajogi Közlemények, 2012)
Rainer M. János: Mindent összegezve. O. M.: Van-e történelem? (Mozgó Világ, 2012)
Pető Iván: Összegezve. 2. O. M.: Múlt a jelenben. (Mozgó Világ, 2013)
Almási Miklós: Ötszáz éves a Föld lerablása – felfedezése. O. M.: A Föld felfedezése és meghódítása. Nyugat-Európa a csúcson. (Mozgó Világ, 2016)
Almási Miklós: Egy történész sorselemzése. O. M.: Remények és csalódások. (Mozgó Világ, 2017)
Pető Iván: A Duce. O. M.: Mussolini. (Mozgó Világ, 2018).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Bede Rita: O. M. A valóságot közelítő történelem. (Beszélgetések tudósokkal. Bp., 1987)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Kozma Ferenc: O. M. (Áldozat és szenvedély. Tudósportrék. Pécs, 2003)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)