Orsós Ferenc
Orsós Ferenc

2021. május 14. Péntek

Orsós Ferenc

törvényszéki orvos, patológus

Névváltozatok

Spindl

Születési adatok

1879. augusztus 22.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

1962. július 25.

Mainz, NSZK


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; r.: 1940. ápr. 26.; kizárták: 1945. júl. 20.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1903), a kórboncta és kórszövettani diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913), az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; r.: 1940. ápr. 26.; kizárták: 1945. júl. 20.). - A bp.-i tudományegyetemen I. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Int. tanársegéde (1903-1906), magántanára (1913-1918); közben a Pécsi Városi Kórház kórboncnok főorvosa (1906-1913), ill. az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt, ahol a krasznojarszki hadikórház vezetőjeként szolgált (1914-1918). Hazatérése után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a kórbonctan és a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1918-1935); közben az Orvostud. Kar dékánja (1919-1921, 1933-1935) és az egyetem rektora (1923-1925). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára és a Törvényszéki Orvostani Int. ig.-ja (1935-1944); közben az Orvostud. Kar dékánja (1939-1941). A Bonni Egyetem vendégprofesszora (1939). A nyilas kormány által Hallébe telepített bp.-i egyetem kormánybiztosa (1944-1945). A II. vh. után a Mainzi Képzőművészeti Akad.-n a művészeti anatómia ny. r. tanára (1946-1955). - A Felsőház tagja (1941-1945).A kórbonctan és a törvényszéki orvostan világhírű m. professzora. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a sérülések keletkezési mechanizmusa, a tüdő és a lép szöveti szerkezete és azok kóros elváltozásai, a gerincoszlop patológiája, a nyakszirtcsont fejlődésének kutatása terén. Rokonszenvezett a szélsőjobboldali és a náci eszmékkel. ő volt a „fajbiológiai és fajvédelmi” szakértője a zsidóellenes mo.-i tv.-eknek, ill. ő indokolta meg azokat a tv.-ek felsőházi tárgyalásán. 1943. ápr. 28-30-án tagja volt a katyni tömegsírok feltárásánál a német kormány által felkért nemzetk. orvosszakértői biz.-nak, amely megállapította, hogy a tömeggyilkosságokat a szovjet belügyi szervek követték el. A II. vh. után szélsőséges nézetei és katyni szakértői tevékenysége miatt háborús bűnösnek nyilvánították (1945. máj.).

Főbb művei

F. m.: A tüdõcsúcsok általános mechanikai dispositiójáról. Budapesti Orvosi Ujság h.n.,1912
A sarjadzó és penészgombák okozta megbetegedések casuistikájához. Gyógyászat 1914
A lépsubcorticalis rétege. Orvosi Hetilap h.n.,1928
Az érsarjdaganat. In: Tisza István Tudományos Társaság II. Osztályának Munkálatai 1931
A tüdõ vázrendszerének élettani és kórtani jelentõsége. In: Magyar Belorvosok Egyesülete Évkönyve 1933
A csökmõi arsenmérgezés orvosszakértõi tanulságai. Debrecen,1935
Európa biológiai veszélyeztetettségének leküzdése. Budapest,1938
Agonie. - Agonale Verletzungen. - Leichenerzstückelung. - Viale Reaktion. In: Handwörterbuch der gerechtlichen Medizin Berlin,1939
Der nachweis von Luftspuren in der fetalen Lunge. In: DeutscheZeitschritf für gerichtliche Medizin 1939
A magyarság jövõ feladatai. Budapest,1940
A házassági törvény fajvédelmi kiegészítése a Felsõház elõtt. Budapest,1941
Vezérfonal a kórbonctani, rendõri és törvényszéki boncoláshoz. Budapest,1941
AA halottkémlés. Budapest,1941.

Irodalom

Irod.: Petényi Géza:O. F. dr. „szakértõi” és „tudományos” munkásságáról. Orvosok Lapja 1945
Kapronczay Károly:A katyini tömegsírok orvosszakértõi vizsgálata. Orvosi Hetilap 1990
Erkölcsi halálokok. Az Orsós-ügy az Akadémián. Heti Világgazdaság 1994

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013