Iskola

Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen m.-latin-görög szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1934), a m. népköltészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.). - Egy. tanulmányai alatt a Szegedi Fiatalok Műészeti Koll.-ának alapító tagja, a M. Nemzeti Múz. gyakornoka (1935), a M. Rádió tisztviselője és az Irodalmi Oszt. h. vezetője (1935-1944); közben házitanító Kozma Miklós belügyminiszter gyermekei mellett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1940-1945), c. ny. rk. tanára (1945-1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a néprajz ny. r. tanára (1946-1951), a Folklór Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951-1968); közben az egyetem rektora (1957-1963), c. egy. tanára (1963-tól. A M. Közp. Híradó Rt. elnöke (1945-1947), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947. márc. 17.-1950. febr. 25.), a Múz.-ok Orsz. Központjának vezetője (1950-1952), az MTA Néprajzi Kutatócsoport ig.-ja (1967-1978). - Az FKgP polg. tagozatának vezetője, a párt közműv. biz.-ának elnöke (1943-1944), a párt műv. és oktatási programjának elkészítője (1944). Az ország német megszállása után a fegyveres ellenállási mozgalom tagja (1944-1945), részt vett a Görgey-zászlóalj megalakításában és kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. A II. vh. után részt vett az FkgP újjászervezésében, az ideiglenes orsz. vezetőség kulturális biz.-ának elnöke és a főv.-i közp. kulturális oszt.-ának vezetője (1945. febr.-aug.). Az FKgP Orsz. Intéző Biz.-ának tagja (1945. aug.-1946), a párt balszárnyának tagjaként, a róla elnevezett O-csoport vezetőjeként szorosan együttműködött az MKP-vel. Az FKgP balszárnya azon nyilatkozatának kezdeményezője és aláírója, amely támogatta a Baloldali Blokk követeléseit (1946. márc. 7.), az FKgP PB tagja (1946. máj.-júl., kizárták a pártból: 1946 aug.; az MKP nyomására visszavették: 1947. jún.-szept.), ismét a Polgári Tagozat elnöke (1947. jún.-1948). Az Ideiglenes Ngy. tagja (1944-1945), majd ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő (1945-1958), az Ogy. Kulturális Biz.-ának elnöke (1970-1978). Jelentős szerepet játszott a Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatását (1947. jún. 2.) előkészítő pártközi tárgyalásokon. A kisgazdapárti népi koll.-okat tömörítő M. Koll.-i Egyesület elnöke (1947-1948). Miniszterként ő hajtotta végre az isk.-k államosítását. A HNF főtitkára (1957-1964, alelnöke (1964-1978). Az Elnöki Tanács tagja (1958-1978).Vezető szerepet töltött be a mo.-i néprajztudományban. Kezdeti irodalomtörténeti érdeklődése után figyelme a m. népi kultúra felé fordult, elsősorban a népmese és a népballada vizsgálatával fogl. Tanulmányai és gyűjtései jelentősen hozzájárultak a modern mo.-i folklorisztikai kutatások megteremtéséhez. A mesemondó személyiségére nagy figyelmet fordító népmesekutatásaival nemzetközileg is elismert m. folklorisztikai isk.-t alapított. Emlékét őrzi az ~-emlékérem (amelyet elsők között ő kapott meg!).