Ortutay Gyula
Ortutay Gyula

2024. március 28. Csütörtök

Ortutay Gyula

etnográfus, kultúrpolitikus

Születési adatok

1910. március 24.

Szabadka, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1978. március 22.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen m.-latin-görög szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1934), a m. népköltészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.). - Egy. tanulmányai alatt a Szegedi Fiatalok Műészeti Koll.-ának alapító tagja, a M. Nemzeti Múz. gyakornoka (1935), a M. Rádió tisztviselője és az Irodalmi Oszt. h. vezetője (1935-1944); közben házitanító Kozma Miklós belügyminiszter gyermekei mellett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1940-1945), c. ny. rk. tanára (1945-1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a néprajz ny. r. tanára (1946-1951), a Folklór Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951-1968); közben az egyetem rektora (1957-1963), c. egy. tanára (1963-tól. A M. Közp. Híradó Rt. elnöke (1945-1947), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947. márc. 17.-1950. febr. 25.), a Múz.-ok Orsz. Központjának vezetője (1950-1952), az MTA Néprajzi Kutatócsoport ig.-ja (1967-1978). - Az FKgP polg. tagozatának vezetője, a párt közműv. biz.-ának elnöke (1943-1944), a párt műv. és oktatási programjának elkészítője (1944). Az ország német megszállása után a fegyveres ellenállási mozgalom tagja (1944-1945), részt vett a Görgey-zászlóalj megalakításában és kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. A II. vh. után részt vett az FkgP újjászervezésében, az ideiglenes orsz. vezetőség kulturális biz.-ának elnöke és a főv.-i közp. kulturális oszt.-ának vezetője (1945. febr.-aug.). Az FKgP Orsz. Intéző Biz.-ának tagja (1945. aug.-1946), a párt balszárnyának tagjaként, a róla elnevezett O-csoport vezetőjeként szorosan együttműködött az MKP-vel. Az FKgP balszárnya azon nyilatkozatának kezdeményezője és aláírója, amely támogatta a Baloldali Blokk követeléseit (1946. márc. 7.), az FKgP PB tagja (1946. máj.-júl., kizárták a pártból: 1946 aug.; az MKP nyomására visszavették: 1947. jún.-szept.), ismét a Polgári Tagozat elnöke (1947. jún.-1948). Az Ideiglenes Ngy. tagja (1944-1945), majd ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő (1945-1958), az Ogy. Kulturális Biz.-ának elnöke (1970-1978). Jelentős szerepet játszott a Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatását (1947. jún. 2.) előkészítő pártközi tárgyalásokon. A kisgazdapárti népi koll.-okat tömörítő M. Koll.-i Egyesület elnöke (1947-1948). Miniszterként ő hajtotta végre az isk.-k államosítását. A HNF főtitkára (1957-1964, alelnöke (1964-1978). Az Elnöki Tanács tagja (1958-1978).Vezető szerepet töltött be a mo.-i néprajztudományban. Kezdeti irodalomtörténeti érdeklődése után figyelme a m. népi kultúra felé fordult, elsősorban a népmese és a népballada vizsgálatával fogl. Tanulmányai és gyűjtései jelentősen hozzájárultak a modern mo.-i folklorisztikai kutatások megteremtéséhez. A mesemondó személyiségére nagy figyelmet fordító népmesekutatásaival nemzetközileg is elismert m. folklorisztikai isk.-t alapított. Emlékét őrzi az ~-emlékérem (amelyet elsők között ő kapott meg!).

Főbb művei

F. m.: Tömörkény István. Szeged,1934
Székely népballadák. Budapest,1935
Magyar népismeret. Budapest,1937
Parasztságunk élete. Budapest,1937
Rákóczi két népe. Budapest,1939
Fedics Mihály meséi. Budapest,1940
Kis magyar néprajz. Budapest,1940
Kis magyar néprajz. Budapest,1963
A magyar népművészet. Budapest,1941
Magyar népköltészet. Budapest,1943
A mai magyar belsõ migráció és a néprajzkutatás. In: Művelõdéspolitikánk. A mai magyar belsõ migráció és a néprajzkutatás Budapest,1947
Művelõdés és politika. Budapest,1949
Variáns, invariáns, affinitás. A szájhagyományozó műveltség törvényszerűségei. In: MTA Társadalom- és Történettudományi Osztálya Közleményei h.n.,1959
Írók, népek, századok. Budapest,1960
Halhatatlan népköltészet. Budapest,1966
Hungarian Folklore. Essays. Budapest,1972
Fényes tiszta árnyak. Budapest,1973
Magyar néprajz. Budapest,1979
Magyar néprajz. Budapest,1984
A nép művészete. Budapest,1981
Magyar népköltészet. Budapest,1985.

Irodalom

Irod.: O. Gy. Acta Etnographica 1970
Varga Mihály:O. Gy. műhelyében. Forrás 1971
Bognár József:Búcsú O. Gy.-tól. Valóság 1978
Szabolcsi Miklós:O. Gy. Magyar Tudomány 1978
Emlékezés O. Gy.-ra. Etnographia. O. Gy.-emlékszám 1980
Bodrogi Tibor:A magyar társadalomnéprajz O. Gy. korai műveiben. Népi Kultúra - Népi Társadalom 1983
Mészáros István:Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat. 1945-1948. Budapest,1989
Katona Imre:Az idõ mérlegén. O. Gy. életműve. Szabadka,1990
Paládi-KovácsAttila:O. Gy. Budapest,1991

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője