Család

Nagybátyja Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, régész, r. k. pap.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem orvostud. karán (1902-1904), bölcsészettud. karán (1904-1906), a göttingeni egyetemen tanult (1906-1908), Bp.-en matematika-fizika szakos tanári okl. (1908) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909), Zürichben és Münchenben képezte magát (1912-1914), az anyag és elektromosság kinetikai elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915), az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.). - A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Természettani Int. tanársegéde (1909-1912), első tanársegéde (1912-1916) és magántanára (1915-1916), egyúttal az elméleti fizika h. tanára (1915-1916), majd a matematikai természettan ny. rk. tanára (1916-1919), a Bp.-re menekített kolozsvári egyetem ny. r. (1919-1920), ny. r. tanára (1920-1921). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. r. tanára és az Elméleti Fizikai Int. ig.-ja (1921-1928); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1923-1924), dékánh.-e (1924-1925). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. r. tanára és az Elméleti Fizikai Int. ig.-ja (1928-1945). Öngyilkos lett.A korszerű m. elméleti fizikai kutatások elindítójaként Mo.-on az elsők között fogl. a modern fizika eredményeivel, elsősorban relativitáselmélettel, kvantummechanikával és elektrodinamikával. Behatóan fogl. a természettudományok filozófiai problémáival, a matematika, a csillagászat és a repülés legújabb eredményeivel. A szegedi, majd a bp.-i int.-ét a mo.-i fizikai kutatások központjává fejlesztette, ahol az 1920-as-1930-as években külföldi és és külföldön élő neves m. tudósok is megfordultak (pl.: A. Eddington, W. Heisenberg. M. Planck; ill. Teller Ede, Lánczos Kornél, Wigner Jenő stb.).