Osztovits Magda
Osztovits Magda

2024. szeptember 7. Szombat

Osztovits Magda

humángenetikus, orvos

Névváltozatok

Kamarás Jánosné Osztovits Magdolna 

Születési adatok

1927. július 17.

Moson, Győr-Moson-Sopron vármegye

Halálozási adatok

2003. május 22.

Budapest


Család

Sz: Romszauer Margit. Apja ügyvéd, anyja banktisztviselő volt. F: Kamarás János (1916–2003) gyermekgyógyász, -kardiológus, kandidátus, az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Leánya: Kamarás Katalin (1953–) fizikus, az MTA doktora és Kamarás Borbála (1956–) belsőépítész. 

Iskola

Győrött éretts. (1945), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1978). 

Életút

A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet Szérum Osztályának ún. irányító orvosa (1951–1954). A Heim Pál Gyermekkórház Központi Laboratóriuma segédorvosa (1954–1955), alorvosa (1955–1960), laboratóriumvezető szakfőorvosa (1960–1973), a Genetikai Laboratórium osztályvezető főorvosa (1973–1974). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Humángenetikai Laboratóriuma tud. főmunkatársa (1974–1984), a SOTE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika (1984–1991), a Schöpf-Merei Ágost Kórház Genetikai Osztálya osztályvezető főorvosa (1991–2003). A Göttingeni Egyetem Humángenetikai Intézete vendégkutatója (1964), a Bázeli Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Hoffmann–La Roche-ösztöndíjasa (1972–1973). 

Tudományos pályafutásának kezdetén immundiffúziós vizsgálati eljárásokkal és az autoimmunitás problémáival foglalkozott. Backhausz Richárddal (1920–1971) az immundiffúziós vizsgálati módszerek magyarországi bevezetője, részt vett a 8. Európai Hematológus Kongresszuson (1960). Később érdeklődése a fejlődési rendellenességekkel születettek kromoszómavizsgálatai felé fordult: Magyarországon elsőként végzett nemi kromatin szűréseket és orvosi szempontból az elsők között vizsgálta az ún. bőrlécrajzolatokat, vezető szerepet játszott az első magyarországi citogenetikai regiszter kidolgozásában. A prenatális citodiagnosztikai módszerek és a magzati kromoszómavizsgálatok magyarországi kezdeményezője és rutineljárássá fejlesztője. 

Elismertség

A Magyar Humángenetikai Társaság vezetőségi tagja. A Nemzetközi Citogenetikai Standardizáló Bizottság tagja (1976-tól). Az Európai Környezeti Mutagenezis Társaság tanácsának tagja (1977-től). 

Elismerés

Akadémiai Pályadíj (1975). 

Főbb művei

F. m.: Skarlatina antitoxin kimutatása emberi vérsavóban, szemiszolid közegben végzett precipitációs reakcióval. Backhausz Richárddal, Kamarás Jánossal. (Gyermekgyógyászat, 1954)
Az antihumanglobulin consumptios test jelentősége a gyermekkori rheumás lázban. Szutrély Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1960. 42.)
Adatok a gyermekkori rheumás láz immunpathológiai vonatkozásaihoz. 1–2. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1962)
Módszertani problémák a veleszületett szívfejlődési rendellenességek kórokainak kutatásában. (A gyermekkardiológia aktuális kérdései. Szerk. Kamarás János. Bp., 1970)
A mozaikosság. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1970)
A transzlokációk. Czeizel Endrével, Ruzicska P.-vel. (Orvosi Hetilap, 1970)
G/G centrikus fúzió két Down-beteg gyermekben és a családtagok vizsgálatának adatai. Czeizel Endrével, Máttyus Adorjánnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1971)
46, XY/46,XY,Bp.- kromoszóma-rendellenesség. Kiss Péterrel. (Gyermekgyógyászat, 1971)
A budapesti populáció tenyér- és ujj-dermatoglypha mutatóinak „normál” értékei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971. 45.)
Nemi kromoszóma-rendellenességek a gyermekkorban. 1–2. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 23–24.
angolul: Sex Chromosome Aberrations in Childhood. 1–2. Acta Paediatrica, 1971–1972)
A bőrlécrajzolat klinikai jelentősége. (Humángenetikai tanulmányok. Szerk. László János. Bp., 1972)
A dysmorphológiás syndromákról egy XXXXY-rendellenesség kapcsán. Barb Edittel, B. Piszker Ágnessel. (Gyermekgyógyászat, 1974)
X0/XY/XYY Mosaicism in a Phenotypic Female with Gonadoblastoma. Többekkel. (Acta Paediatrica, 1974)
10q trisoma. Kaszás Tiborral. – Turner-syndroma menstruációval. Többekkel. (Magyar Pediáter, 1975)
Ivemark-syndroma esete dextrocardiával, nagyér-transpositióval, posterior aortával, anterior és egyágú arteria pulmonalisszal. Többekkel. – A 18. kromoszóma hosszú karjának deletiója. 18q-syndroma. Máttyus Adorjánnal. (Gyermekgyógyászat, 1975)
Turner-syndroma újszülöttkorban. Többekkel. (Magyar Pediáter, 1976)
A genetikai tanácsadás gyakorlata. Czeizel Endrével, Kiss Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1976. 44.)
Structural Variation of Chromosome 9. Ivády Gyulával, Kiss Péterrel. (Medical Genetics. Szerk. Papp Zoltán és Szabó György. Bp., 1977)
A Case of 22-trisomy Mosaic. Ivády Gyulával. (Acta Paediatrica, 1977)
13q14q centrikus fúzió előfordulása három generációban. Aczél Á.-val, Rodé Magdolnával. (Magyar Pediáter, 1977)
Az utódok kockázata öröklődő kromoszóma-rendellenességekben. Kand. értek. (Bp., 1977)
A nemi kromatinok – Dermatoglyphia vizsgálat. – Az autosomalis aberratiok klinikai jelentősége. (Klinikai citogenetika. Szerk. Schuler Dezső. Bp., 1977)
Klinikai és citogenetikai vizsgálatok az 1970–1974 között bejelentett multiplex fejlődési rendellenességekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 39.)
A korszerű kromoszómavizsgálatok klinikai jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 52.)
A foetalis alkoholszindróma. Tünetek és patogenezis. Többekkel. – 18q-deletióhoz társult hyperuricaemia. A tipikus Lesch–Nyhan-szindróma? Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1978)
A nemi hovatartozás kérdésének eldöntése kétes külső genitáliák esetében. Többekkel. (Magyar Pediáter, 1978)
Országos program az ismételten jelentkező anencephalia-spina bifida esetek megelőzésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 18.)
Tapasztalataink és feladataink a magzati citogenetikában. Kerekes Lajossal, Moksony Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1979. 45.)
Genetikai tanácsadónk esetei. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1980)
A foetalis alkoholszindróma keletkezése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 3.)
A genetikai tanácsadás hatékonysága. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 16.)
Részleges 4q-triszomia. Kiss Péterrel. (Gyermekgyógyászat, 1981)
A 9p-monoszomiáról, az első hazai eset észlelése alapján. Wilhelm Ottóval. (Gyermekgyógyászat, 1982)
A 18. kromoszóma rövid karjának részleges hiánya. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1983)
Magzatvízsejtek morfológiai vizsgálata középidős terhességekben. Tóth Sárával. (Orvosi Hetilap, 1984. 13.)
A 3. kromoszóma rövid kar terminális hiánya. Imrei Júliával, Kiss Péterrel. (Magyar Pediáter, 1991)
A 13. kromoszóma hosszú kar részleges hiánya. Kiss Péterrel, Lázár Eszterrel. (Pediáter, 1992)
A 10. kromoszóma rövid kar részleges hiánya. Kiss Péterrel. – Mozaik 13-triszómia. Balogh Erzsébettel, Kiss Péterrel. – Szerkezeti kromoszóma-rendellenességben szenvedő gyermekek utánvizsgálata. Kiss Péterrel. (Pediáter, 1993)
Amit a citogenetikáról a gyakorló orvosnak tudni kell. (Praxis, 1995)
A Beckwith–Wiedemann-szindróma. (Pediáter, 1995)
Korai csecsemőkorban diagnosztizált 46,XX fiú. (Gyermekgyógyászat, 1997). 

Irodalom

Irod.: Kiss Péter: O. M. (Gyermekgyógyászat, 2003)
Kiss Péter: Genetikai tanácsadás. O. M. emlékének. (Gyermekgyógyászat, 2007). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője