Pacs István
Pacs István

2022. január 28. Péntek

Pacs István

mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő

Születési adatok

1913. február 10.

Balatonendréd, Somogy vármegye

Halálozási adatok

2004. május 19.

Gödöllő, Pest megye


Család

Sz: Szabó Rozália.

Iskola

Tanítói képesítést szerzett (1936), szaktanítóképző intézetet végzett (1938), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Karán állattenyésztői okl. (1953), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági tanári okl. szerzett (1954). Az ATE-n doktorált (1960), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (életművéért, 1990).

Életút

Az abonyi Mezőgazdasági Népiskola (1938–1940), a fegyverneki Mezőgazdasági Népiskola szaktanítója (1940–1942), a tiszaföldvári Mezőgazdasági Népiskola igazgatója (1942–1952). Az ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Állattenyésztési Tanszék tanársegéde (1952–1960), egy. adjunktusa (1960–1973), az ATE, ill. a GATE Lúdtenyésztési Kutatóállomás tud. főmunkatársa és telepvezetője (1973–1979), nyugdíjas tud. tanácsadója (1979-től). Vezető szerepet játszott a magyarországi hús-, máj- és toll-libatenyésztés világszínvonalra emelésében, az ezzel kapcsolatos tenyésztési kutatómunka irányítója. Jelentős tevékenységet fejtett ki továbbá a gyöngytyúk- és a nyúltenyésztésben, ill. takarmányozásban is. Kiemelkedő eredményeket ért el a SZÖVOSZ tözsnyúltelepeinek megszervezésében és üzemeltetésében, nevéhez fűződik az első magyarországi nyúltáp összeállítása, a nemzetközileg is széles körben elterjedt ún. hideggranulási módszer kidolgozója és bevezetője.

Elismertség

A SZÖVOSZ Állattenyésztési Szakbizottsága tagja (1968-tól), a Házinyúl- és Prémesállat-tenyésztők Országos Egyesületének elnöke (1968-tól).

Elismerés

Báldy Bálint-emlékplakett (1977).

Főbb művei

F. m.: Adatok a magyar tyúk külső testalakulásának megítéléséhez. Bögre Jánossal, Tóth P.-vel. (Agrártudományi Egyetem Közleményei, 1955)
Baromfitenyésztési ismeretek. 2. Többekkel. (Bp., 1959)
Tyúkok zsigeri köszvényének kialakulása fehérje- túletetés hatására. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
A baromfiak gyors hizlalásának néhány módszere. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1960)
Tógazdasági melléküzemágak. (Gödöllő, 1961)
Tyúk, pulyka, gyöngyös, galamb, nyúl és hal ehető részeinek összehasonlító vizsgálata vágópróbák alapján. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1961)
A gyöngytyúk takarmányértékesítése. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1962)
Libatömés géppel. (Bp., 1963)
Neveljen több házinyulat! (Bp., 1964)
A hulladéktakarmányok értéke. (Baromfitenyésztés, 1964)
Hizlaljunk több ludat a háztájiban! Bögre Jánossal, Gárdos Ferenccel. (Bp., 1965)
Húsgalambtenyésztés. Visnyik L.-lel. (Bp., 1966)
Baromfi- és nyúltenyésztés, halgazdasági és méhészeti gyakorlatok. (Mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások. III. köt. Állattenyésztési gyakorlatok. Bp., 1967)
Hízott baromfi tenyésztése és előállítása. Kántor I.-vel, Széchenyi I.-vel. (Bp., 1969)
A növények ízletességének vizsgálata libákkal. (Baromfitenyésztés, 1972)
Termelés és formalizmus a nyúltenyésztésben. (Baromfitenyésztés, 1973)
Lúdhizlalás a háztájin. (Bp., 1973)
A házinyúl elhelyezése és tartása. Keszthelyi Kamillóval, Molnár Bélával. (Nyúltenyésztők kézikönyve. Szerk. Holdas Sándor. Bp., 1985)
A házinyúl gyakoribb fialtatása. Suschka Alfréddal, Szendrő Zsolttal. (Bp., 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője