Pálos István
Pálos István

2022. január 17. Hétfő

Pálos István

közgazdász, statisztikus

Születési adatok

1913. augusztus 20.

Kolozsvár

Halálozási adatok

2002. február 11.

Budapest


Család

Sz: Grandjean Vilma. F: Vida Györgyi.

Iskola

Budapesten kereskedelmi érettségi vizsgát (1931), államszámviteli vizsgát tett (1937), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon doktori okl. szerzett (1944), hites könyvvizsgálói vizsgát tett (1947), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1978).

Életút

A Posta Központi Számvevősége díjnoka, tisztviselője (1935–1942), a Közellátási Minisztérium Számvevősége tisztviselője (1942– 1945), az Árcsoport, ill. a Pénzügyi Osztály előadója (1945–1946). Az átszervezés után az Anyag- és Árhivatal Pénzügyi Osztály, majd a Vas-, Bőr- és Szénármegállapító Osztály előadója, főelőadója (1946–1948), az Állami Villamosművek Rt. (ÁVIRT) Pénzügyi és Szervezési Osztályának vezetője (1948–1949), az Erőművek Ipari Központ Pénzügyi Osztályának vezetője (1949–1951). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Beszámolási Osztálya (1951–1957), Forgalomstatisztikai Főosztálya, ill. Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai Főosztálya vezetője (1957–1978). A Számviteli Képesítő Bizottság elnöke (1954-től). Kereskedelmi és közlekedésstatisztikai szakértő (1975-től). Az ELTE ÁJTK Statisztikai Tanszékén (1965–1968), az MKKE-n és a Külkereskedelmi Főiskolán a külkereskedelmi statisztika előadója (1968-tól). C. egy. docens. Alapvető tevékenységet fejtett ki a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek kialakítása terén, nevéhez fűződik 1957 után a kül- és belkereskedelmi statisztikai kutatások újjászervezése, majd a lakosság fogyasztására és az idegenforgalomra vonatkozó magyarországi statisztika elvi és gyakorlati kérdéseinek kidolgozása. Vezetésével elsőként készültek statisztikai feldolgozások Magyarországon, ill. az ország gazdasági körzeteiben a lakosság anyagi fogyasztására, a különböző kiskereskedelmi és piaci árakra vonatkozóan rendszeres statisztikák. A közlekedési és a külkereskedelmi statisztikai kutatások elindítója, az ezzel kapcsolatos első szakkönyvek szerzője és szerkesztője. Nevéhez fűződik továbbá az ún. ágazati statisztikák fogalmi rendszereinek tisztázása.

Elismertség

Az MTA Statisztikai Bizottsága tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Közlekedési Szakosztályának alapító vezetőségi tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1978).

Szerkesztés

A Magyarország címtára (1961 és 1968), a Közlekedési balesetek (1970) és Belkereskedelmi adatok c. KSH-kiadványok szerkesztője (1970–1973).

Főbb művei

F. m.: A beszámolási rendszerről. (Statisztikai Szemle, 1952)
Könyvvitel és statisztika kapcsolata az iparban. (A szocialista statisztika könyvtára. Bp., 1954)
A tanácsi szervek statisztikai munkája. (Állam és Igazgatás, 1956)
Közlekedési statisztika. (Bp., 1959)
Külkereskedelmi indexek. (Statisztikai Szemle, 1959)
Külkereskedelmi statisztika. 1–2. Gyenge Erzsébettel. (Bp., 1959
3. átd. kiad. 1974)
A kiskereskedelmi áruforgalmi statisztika fejlesztési kérdései. (Statisztikai Szemle, 1960)
Belkereskedelmi statisztika. (Bp., 1963)
A belkereskedelem fejlődése számokban. 1960–1963. Fenyő Imrével. (Bp., 1964)
A szállítási teljesítmények a második ötéves terv időszakában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1966)
Idegenforgalmi adattár. 1958–1965. Szerk. (Bp., 1966)
Az élelmiszerfogyasztási szerkezetre ható változásokkal kapcsolatos egyes kérdések. (Statisztikai Szemle, 1967)
Az idegenforgalmi statisztikai adatgyűjtés néhány elvi és gyakorlati kérdése. (Idegenforgalmi Tanulmányok, 1967)
Az áralakulás hatása a fogyasztásra. (Bp., 1968)
A lakosság fogyasztásának alapadatai, idősorai. Összeáll. (Bp., 1968)
A szolgáltatás fogalma és hazai meghatározásának problémái. (Statisztikai Szemle, 1972)
Általános és külkereskedelmi statisztikai példatár. Varga Imrével. (Bp., 1973)
A szolgáltatások fogyasztásának összefüggései és néhány jellemzője. (Statisztikai Szemle, 1974)
A szolgáltatások gazdaságtana. Arányi Emillel. (Bp., 1975)
Közlekedésstatisztika. Szerk. (Bp., 1975)
A szolgáltatás fogalma és a szolgáltatások fejlődése kapitalista és szocialista viszonyok között. Kand. értek. (Bp., 1976)
Külkereskedelmi információáramlás, statisztika, elemzés. Pehr Sándorral. (Bp., 1977)
A tercier szektor fejlettségét meghatározó tényezőkről. (Gazdaság, 1979)
Szolgáltatások Magyarországon. Arányi Emillel. (Időszerű közgazdasági kérdések. Bp., 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője