Palotay Gertrúd
Palotay Gertrúd

2022. május 28. Szombat

Palotay Gertrúd

etnográfus, muzeológus

Születési adatok

1901. november 1.

Budapest

Halálozási adatok

1951. március 11.

Budapest

Temetési adatok

1951. március 15.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Palotay Ödön.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928).

Életút

A bp.-i Néprajzi Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményének muzeológusa (1928–1946), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és az Országos Iparművészeti Múzeum tud. munkatársa (1946–1951). Az első magyar női muzeológusként magyar viselet- és hímzéstörténettel foglalkozott, Viski Károly tanítványaként továbbfejlesztette művelődéstörténeti törekvéseit. Hímzőmesterség (Ferencz Kornéliával, 1932) c. munkája elsőként rendszerezte valamennyi magyarországi magyar és nemzetiségi népi hímzésfajta öltéselemeit, valamint azok alkalmazási módjait. Jelentős eredményeket ért el az erdélyi népi vászonhímzések vizsgálatában is: elsők között különítette el a történeti rétegeket a különböző hímzőkultúrákban, kimutatta továbbá a magyar, a szász és a román hímzőmunkák eltérő sajátosságait (Szabó T. Attilával). Különösen értékesek a csíki öltözet- és viseletjegyekkel, a kalotaszegi kézimunka-szakszókinccsel kapcsolatos megállapításai. Feldolgozta a mezőségi Szék hímzőgyakorlatát és hímzőegyéniségeinek munkásságát.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

Hímzésleírásai a Tündérujjak c. lapban jelentek meg (1942–1944).

Főbb művei

F. m.: Szűrhímzés-öltésmódok. (Népélet-Ethnographia, 1930)
A magyarországi női ingek egy hímzéstípusa. (Néprajzi Értesítő, 1931)
Hímzőmesterség. A magyarországi népi hímzések öltéstechnikája. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi tára hímzésgyűjteménye alapján összeáll. Ferencz Kornéliával. 200 öltésábrával és 40 hímzésmintával. (Bp., 1932
2. kiad. 1940)
A debreceni református egyház régi terítői. (Debreceni Szemle, 1936)
A miskolci református egyház régi hímzései. (Történetírás, 1937)
Die historische Schichtung der ungarischen Volksstickerei. (Ungarische Jahrbücher, 1938)
Magyar népviseletek. Ill. Konecsni György. (Officina képeskönyvek. Bp., 1939
2. kiad. 1943
franciául: 1943
németül: 1943)
A Néprajzi Múzeum erdélyi vászonhímzésanyaga. Haáz Ferenccel, Szabó T. Attilával. (Néprajzi Értesítő, 1940)
Árva Bethlen Kata fonalas munkái. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1940)
Erdély magyar népművészete. Ill. Bayern Béla. (Officina képeskönyvek. 25. Bp., 1940
2. kiad. 1944
svédül: Stockholm, 1943)
Oszmán-török elemek a magyar hímzésben. (Bibliotheca humanitatis historica. Bp., 1940)
Régi erdélyi hímzésminta-rajzok. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1941)
A magyar református templomok úrasztali terítői. (Magyar református templomok. II. köt. Bp., 1942)
Török és nyugat-európai hatások keveredése egy Zala megyei hímzésen. (Vasi Szemle, 1942)
Török hagyaték a kalotaszegi hímzésben. (Európa, 1943)
Mezőségi magyar hímzések. Szabó T. Attilával. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1943)
A keresztöltéses székely hímzések. Dajaszászy Józsefnével. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1943)
Kalotaszegi keresztöltéses gallér- és kézelőminták. Dajaszászy Józsefnével. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1944)
A szolnokdobokai szék magyar hímzései. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1944)
Tót csipke, tót hímes a XVIII. századi Erdélyben. (Kolozsvár, 1947)
A magyar népviselet kutatása. – A magyar népművészet kutatása. (A magyar népkutatás kézikönyve. Szerk. Györffy György. Bp., 1947)
Magyar hatások a románok ruházatában Kalotaszegen és vidékén. (Ethnographia, 1947)
Adatok a mezőségi magyar hímzés ismeretéhez. (Kolozsvár, 1948).

Irodalom

Irod.: Kresz Mária: P. G. (Ethnographia, 1951)
Varga Mária: P. G. tanulmányai. (Index Ethnographicus, 1958)
Balogh Jánosné Horváth Terézia: P. G. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője