Pantó Gábor
Pantó Gábor

2024. november 13. Szerda

Pantó Gábor

geológus

Születési adatok

1917. október 24.

Budapest

Halálozási adatok

1972. október 28.

Debrecen


Család

Sz: Pantó Dezső bányamérnök, Albert Paula. F: Schnirtz Klára. Testvére: Pantó Endre bányamérnök. Unokaöccse: Pantó György (1936–) geológus, az MTA tagja.

Iskola

Az újpesti állami reálgimnáziumban éretts. (1935), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1940), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.).

Életút

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kutatógeológusa (1941–1948); közben Budapesten híradós zászlóaljnál teljesített katonai szolgálatot (1942–1945), a MÁFI csoportvezető geológusa (1948–1951). A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Földtani Főosztályának csoportvezető főmérnöke (1951–1952), a Földtani Intézet Vasércföldtani és Kőzettani Osztályának vezetője (1952– 1955), az Országos Földtani Főigazgatóság főigazgató-helyettese (1955–1957), a MÁFI főgeológusa és a Tokaji Kutatócsoport vezetője (1957–1967). A KLTE TTK Ásvány- és Földtani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1967. júl. 1.–1972. okt. 28.). A geológiai állandó kormánybizottság titkára (1955–1958). Tudományos pályafutásának kezdetén a szatmári bányavidék összehasonlító ércföldtani vizsgálatával foglalkozott, majd Erdélyben (Nagyhagymás, Radnai havasok) és – többek között – a börzsönyi, a martonyi, a tornaszentandrási, a rudabányai, ill. a nekézsenyi ércelőfordulásokon végzett bányaföldtani és kőzettani térképezést. Az ország érces területeinek megismerése után érdeklődése a mikroszkopikus érc- és kőzetvizsgálat, a magyarországi vaselőfordulások, ill. a vulkanizmus jelenségének feltárása felé fordult. Alapvetően új megállapításokat tett a Tokaji hegység vulkanizmusával kapcsolatban, vizsgálta a magyarországi ún. tufahorizontokat, neovulkanitokat és az ignimbrit szerepét a vulkanikus képződmények keletkezésében. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a Pannon medence geológiai fejlődésére vonatkozóan, elvégezte több érclelőhely monografikus feldolgozását.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Földtani Főbizottsága (1951-től), Geokémiai és Ásvány-kőzettani Bizottsága tagja (1953-tól). A Magyarhoni Földtani Társulat r. (1942-től), választmányi (1950-től), majd t. tagja. A Kárpát-balkáni Földtani Egyesülés magyarországi titkára (1958-tól), a Nemzetközi Vulkanológiai Egyesülés magyarországi l. tagja.

Elismerés

A Magyarhoni Földtani Társulat Centenáriumi Emlékérme (1948), Szabó József-emlékérem (1963).

Szerkesztés

A Magyar Állami Földtani Intézet Kiadványainak szerkesztője (1950–1960).

Főbb művei

F. m.: A csucsomi ércelőfordulás mikroszkópi és genetikai vizsgálata. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Szerkezeti és ércképződési megfigyelések a rudabányai vasércvonulaton. (Beszámoló a MÁFI vitaüléseiről. Bp., 1948)
A hévízi tó hidrológiai vizsgálata. (Hidrológiai Közlöny, 1949)
Bányageológiai megfigyelések Borsabánya, az Aranyos–Beszterce-völgy és Gyergyótölgyes környékének ércelőfordulásain. Földvári Aladárral. – Balánbánya környéke bányageológiai viszonyai. Földvári Aladárral. (Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentései, 1941/42. Bp., 1950)
Nátrongabbró a Bódva-völgyben. Földvári Aladárnéval. (MÁFI Évkönyve, 1950)
Érckincsünk felkutatása. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
A recski lahóca felépítése és érce. – Az eruptívumok földtani helyzete Diósgyőr és Bükkszentkereszt között. (Földtani Közlöny, 1951)
A gyöngyösoroszi magmadifferenciáció és ércképződés. (A magyar földtani vizsgálatok újabb eredményei. Bp., 1952)
Ásvány- és kőzettan az ipari technikumok számára. Tankönyv. (Bp., 1952
8. kiad. 1961
10. átd. kiad. 1963
13. kiad. 1973
14. kiad. 1976
új kiad. 1982)
Bányaföldtani felvétel az Upponyi hegységben. (MÁFI évi jelentése, 1952)
Az eger-demjéni mangánérc. Molnár Józseffel. – Földtani vizsgálatok Nekézseny környékén. Balogh Kálmánnal. (MÁFI évi jelentése, 1953)
Magyarország ércei. (Vadász Elemér: Magyarország földtana. Függelék. Bp., 1954)
A magmás ércképződés módja és feltételei magyarországi példákon. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
A zengővárkonyi vasérckutatás földtani eredményei. 3 táblával. Kopek Gáborral, Varrok Kornéliával. (Földtani Közlöny, 1955)
A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. Részben doktori értek. is. (MÁFI Évkönyve, 1956)
A gömbgrafit-képződés természetes módja és feltételei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1956)
Investigations in Connection with Volcanology in Hungary. 1957–1959. (Acta Technica, 1960)
A Tokaji hegység földtani vizsgálata. (MÁFI évi jelentése, 1961)
A Tokaji hegység földtani újravizsgálásának célkitűzései. (Földtani Közlöny, 1962)
Az ignimbritkérdés alakulása és magyarországi vetülete. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
A nagybörzsönyi ércesedés. Mikó Lajossal. (MÁFI Évkönyve, 1964)
Az ignimbrit vulkánosság újabb kérdései. (Földtani Közlöny, 1964)
Magyarország metallogenetikai térképe. Morvai Gusztávval. (MÁVI évi jelentése, 1965)
A Tokaji-Szalánci hegység és a Zempléni dombvidék földtani megismeréséről. (Földtani Közlöny, 1966)
A plutói és vulkáni kőzetképződés határkérdései. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. ápr. 27.
megjelent: MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1967)
Cenozoic Volcanism in Hungary. (Proceedings of the International Geological Congress. 23. Session. Prague, 1968. Guide to Excursion of Hungary. Bp., 1968)
Petro-metallogenetic Problems of the Carpatho–Balkan Postmagnetic Ore Formation. (Bp., 1969)
A magmás és metamorf képződmények vizsgálata. (100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Szerk. Fülöp József, Tasnádi Kubacska András. Bp., 1969)
A Kárpát-balkáni utómagmás ércképződés petrometallogenetikai problémái. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series geographica, geologica et meteorologica, 1969)
Electron-probe Check of Fe-distribution in Sphalerite Grains of the Nagybörzsöny Hydrotermal Ore Deposits, Hungary. Pantó Györggyel. (Mineralium Deposita, 1972).

Irodalom

Irod.: Szádeczky-Kardoss Elemér: P. G. (Magyar Tudomány, 1973)
B. K.: P. G. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1973)
Székyné Fux Vilma: P. G. emlékezete. P. G. műveinek teljes bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1973).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője