Kádárné Papp Klára
Kádárné Papp Klára

2024. április 19. Péntek

Kádárné Papp Klára

mezőgazdasági mérnök

Névváltozatok

Kádár Ödönné Papp Klára; Papp Klára, K. 

Születési adatok

1924. február 3.

Debrecen

Halálozási adatok

2009. január 26.

Budapest


Család

Sz: Sőrés Erzsébet. Apja rendőrtiszt, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon főhadnagy. F: 1953-tól Kádár Ödön, minisztériumi sajtóosztályi főelőadó. Elvált. 

Iskola

Az Agrártudományi Egyetem (ATE) debreceni Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), az ATE-n doktorált (Gödöllőn, 1962), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1980). Az MLEE általános tagozatán végzett (1965). 

Életút

Az Állatforgalmi Vállalat budapesti központja, ill. a Hajdú-Bihar Megyei Állatforgalmi Vállalat osztályvezetője (szerződéses munkaviszonyban, 1949–1951). Az Élelmezésügyi Minisztérium, ill. a Begyűjtési Minisztérium Termeltetési Osztályának főelőadója (1951–1957), az átalakítás után a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Növénytermelési Főosztálya, ill. az Oktatási Főosztálya főelőadója (1957). A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola Mezőgazdasági Tanszéke, ill. a Kertészeti Egyetem Ökonómiai Intézet Mezőgazdasági Termelési Tanszéke egy. adjunktusa (1957-től). 

Bányaipari anyagok, egyéb hulladékanyagok növénytermesztésben játszott szerepével foglalkozott. Új eljárást dolgozott ki a perlit felhasználására csiperkegomba termesztésénél. A perlites palántanevelés magyarországi bevezetője, jelentős eredményeket ért el a dohány – mint gyenge tápanyagfeltáró képességű növény – korai fejlődési szakaszának vizsgálatában, tápanyag-gazdálkodási eredményeinek kutatásában. Vizsgálta továbbá a korszerű mezőgazdasági gépesítés növénytermesztési és ökológiai vonatkozásait, káros következményeit. Írásai K. Papp Klára és Papp Klára néven is megjelentek. 

Főbb művei

F. m.: Palántanevelési tapasztalatok a maglódi Micsurin Mgtsz-ben. – Különböző palántanevelési eljárások a fűszerpaprika termésére. (Kertészet és Szőlészet, 1961)
Anwendung von Perlit bei der Setzlingzucht. Klimes-Szmik Andorral. (Polytechnica Periodica, 1961)
Nagyüzemi szántóföldi fűszerpaprika-termelésünk fejlesztésének értékelő vizsgálata az összehasonlító műtrágyázási kísérletek figyelembevételével. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1962)
Dohánypalánta-nevelési kísérlet perlittel kevert magházföldben. Förster, H.-val és Móger Jánossal. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
Erfahrungen mit der Anwendung von Perlit im Gärtnereiweisen. Klimes-Szmik Andorral. (Polytechnica Periodica, 1965)
Egyéves kultúrnövények intenzív kezdeti fejlődését elősegítő néhány tényező vizsgálata. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1965)
Újabb tapasztalatok a perlittel. Géczi L.-lel. (Kertészet és Szőlészet, 1966)
A perlit és az erőművek pernyéjének mezőgazdasági felhasználása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970)
Vegyszeres gyomirtás a dohány-palántaágyakban. Bezsilla B.-vel. (Magyar Dohányipar, 1971)
Tápanyagveszteségek értékelése a pillangós takarmánynövények tárolása alatt. (Fehérjegazdálkodásunk és a herefélék termesztése. Bp., 1972)
Új módszerek a nagyüzemi dohánypalánta-nevelésben. Bezsilla B.-vel. – Dohány-palántaágyak vegyszeres gyomirtása. Bezsilla B.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1972)
Perlit a kertészetben. Fekete Z.-vel. (Kertészet és Szőlészet, 1975)
A dohány táplálóanyag-ellátása a fejlődés korai szakaszaiban. (A Kertészeti Egyetem Közleményei, 1976)
Hazai perlit felhasználásának lehetőségei a korszerű növénytermesztésben. Kand. értek. (Bp., 1978)
Gallium hatása a paradicsom növekedésére és szénhidráttartalmára. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 1991)

 

kéziratban: Hazai expandált perlit mezőgazdasági–kertészeti felhasználása. Kutatási jelentés. (Kertészeti Egyetem, 1970)
A perlit növénytermesztési felhasználására irányuló vizsgálatok. A Kertészeti Egyetem Mezőgazdasági Tanszék összefoglaló jelentése. (Kertészeti Egyetem, 1971). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője