Pauer Arnold Árpád
Pauer Arnold Árpád

2020. október 21. Szerda

Pauer Arnold Árpád

pedagógus, helytörténész, premontrei szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1934-ig Pákay Árpád

Születési adatok

1885. december 10.

Zágráb

Halálozási adatok

1968. április 16.

Budapest


Család

Sz: Pákay Alajos Gyula, Tichy Mária. Nagyapja és apja is a MÁV vasúti mérnökei voltak, anyja Munkácsról származott.

Iskola

A szombathelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1904), Jászón belépett a premontrei rendbe (1904. aug. 28.; Csornán első fogadalmat tett: 1905. aug. 28., uo. örökös fogadalmat tett: 1908. aug. 28.), Győrött pappá szentelték (1909. jún. 29.). A teológiát Jászón és a bp.-i Norbertinumban végezte, majd a bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1910). A rendben vette fel az Arnold nevet.

Életút

A premontrei rend szombathelyi gimnáziumának r. tanára (1909–1947) és gimnázium c. igazgatója (1939-től), igazgatója (1941–1947). A Szombathelyi Tankerületben egyúttal a természetrajz tanulmányi felügyelője (1937–1946), uo. a katolikus gimnáziumok általános tanulmányi felügyelője (1942), tanügyi főtanácsos (1944-től). A premontrei rend szombathelyi házgondnoka (1911–1912 és 1921–1930), helyettes házfőnöke (1939–1941), házfőnöke (1941–1947). A szombathelyi Vasvármegyei Múzeum Ásvány-, Kőzet- és őslénytárának őre (1929–1933), majd a teljes Természetrajzi Tár őre (1933–1944). A premontrei rend újonnan alakult csornai gimnáziumának igazgatója (1947–1948), az iskolák államosítása után Csornán számvevő és alperjel (1947–1950), valamint a rend könyvtárosa (1949–1950). Nyíregyházára internálták (1950. júl. 11.), majd még ugyanebben az évben (1950. szept. 9.) rokonaihoz költözött Budapestre. Mint a premontrei rend utolsó élő vezetőjét, a szétszórtságban élő rendtagok elöljárójuknak tekintették (1959–1968). Vas vármegye és Szombathely város Kultúregyesülete elnöki tanácsának és múzeumi bizottságának tagja. Szombathely város iskolaszékének tagja. Kutatóként elsősorban a premontrei rend nyugat-dunántúli prépostságainak történetével foglalkozott, ill. megkezdte a Vas megyei középfokú oktatási intézmények történeti adalékainak összegyűjtését. Feldolgozta továbbá a Vas megyei és nyugat-magyarországi kerti kultúra történetét, természetvédelmileg különösen értékes a Kőszeg vidéki gesztenyések leírása, valamint Vas megye természeti emlékeinek ismertetése.

Emlékezet

Csornán hunyt el, a premontrei rend régi sírkertjében nyugszik.

Szerkesztés

A csornai premontrei kanonokok rendje szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumának Évkönyve szerkesztője (1941–1945). A Vasi Szemle (1933–1940) és a Dunántúli Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1941–1944).

Főbb művei

F. m.: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez, főtekintettel Szenczy herbáriumára. (Szombathely, 1926)
Adalékok a Kőszeg vidéki gesztenyések történetéhez. (Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum Évkönyve, 1927)
Vas vármegye természeti emlékei. 4 táblával, 1 térképpel. (Szombathely, 1932)
kéziratban: A Csornai Premontrei Prépostság névtára. 1226–1950. (Csorna, 1950).

Irodalom

Irod.: Gáyer Gyula: P. A.: Vas vármegye természeti emlékei. (Vasi Szemle, 1934)
Bendefy László: In memoriam P. A. Á. (Vasi Szemle, 1968)
Keresztesy Parker L.: P. A. Á. csornai premontrei kanonok. (Szolgálat, 1970)
Balogh Lajos–Kovács Imre Endre: P. A. (Szombathelyi tudós tanárok. II. köt. Szerk. Köbölkúti Anna. Szombathely, 2001)
Balogh Lajos: P. A. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013