Pauer Imre Rudolf
Pauer Imre Rudolf

2022. szeptember 26. Hétfő

Pauer Imre Rudolf

filozófus, római katolikus pap, premontrei szerzetes

Születési adatok

1845. április 16.

Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1930. július 4.

Vác


Iskola

Belépett a premontrei szerzetesrendbe (Csornán, 1860. okt. 1-jén), pappá szentelték (1867. szept. 27.). Középiskoláit Vácott, Esztergomban és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen filozófia–matematika–fizika szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.; r.: 1889. máj. 3.; ig.: 1905. máj. 12.; t.: 1914. máj. 7.).

Életút

A szombathelyi főgimnázium r. tanára (1866–1868), igazgatója (1868–1875), a pozsonyi jogakadémián a filozófia r. tanára (1875– 1886), a bp.-i tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1886–1889), ny. r. és a pedagógia ún. jogosított tanára (1889–1916); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1902–1903), nyugalomba vonult (1916). Miniszteri tanácsos (1898-tól). A bp.-i Erzsébet Nőiskola és a bp.-i I. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző intézet kurátora. Az MTA II. Osztálya titkára (1890. máj. 8.–1914. nov. 9.). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1894-től), előadó tanácsosa (1896-tól). A Tanítóképzőintézeti Tanárok Egyesületének t. tagja. Logikai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozott, a pszichológiai pozitivizmus magyarországi megteremtője. A filozófia feladatát nem önálló ismeretek létrehozásában, hanem a tudományok addigi eredményeinek összegzésében jelölte meg. Nézetei ugyanakkor egyszerre igyekeztek támaszkodni a kísérleti pszichológiára és Arthur Schopenhauer pszichológiai felfogására. Kísérletet tett az etikai determinizmus és a fizikai-fiziológiai determinizmus elkülönítésére. Az első magyar nyelvű orvosi pszichológiai tanulmányok szerzője.

Emlékezet

Vácott élt és halt meg, ott is nyugszik. Szülőházát (Vác, Papnevelde, később Múzeum utca 4.) kulturális célokra ajánlotta fel. A házat később a város átadta a Váci Múzeumi Egyesületnek egy létesítendő múzeum számára (1918). A gesztus igen nagy elismerést szerzett számára: a város díszpolgárává is megválasztották, sőt, még életében utcát is elneveztek róla, Vácott.

Elismerés

Az MTA Gorove-díja (1890). Vác város díszpolgára (1918).

Szerkesztés

Az Athenaeum szerkesztője (1891–1914). Az Értekezések a társadalomtudományok köréből (1886–1911), az Értekezések a történettudományok köréből (1886–1914), az Értekezések a bölcseleti tudományok köréből (1904–1911) és az Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből c. sorozatok, periodikumok szerkesztője (1911–1913).

Főbb művei

F. m.: Kant. (Szombathely, 1868)
A philosophia történelme. I–II. füz. (Pest, 1868–1869)
Pedagógiai tanulmányok. (Pest, 1869)
Tapasztalati lélektan. (Pest, 1870
2. egészen átd. kiad. Bp., 1876)
Logika vagy gondolkodástan. (Pest, 1870
2. egészen átd. kiad. Bp., 1876)
Bevezetés a philosophiai tudományokba. I–III. köt. (Pest, 1870–1871)
Metaphysica. (Pest, 1871)
Tanügyi reformjaink. (Budapesti Közlöny, 1871)
Kelet és a görög philosophia. 1–5. (Szabad Egyház, 1872)
Vázlatok az újkori philosophia köréből. (Pest, 1872)
A képzelemről. 1–3. (Vasmegyei Lapok, 1873)
Lélektani vázlatok. (Vasmegyei Lapok, 1874)
Teendőnk a philosophia érdekében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1874. nov. 23.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
A tudományos vizsgálódás és kutatás módszerei. P. I. előadásai nyomán összeáll. Masznyik Endre. (Pozsony, 1877)
A jogakadémiák kérdéséhez. (Pozsony, 1879)
Philosophiai propaedeutika. I–II. köt. (Bp., 1882
4. teljesen átd. kiad. A lélektan alapvonalai címmel I. köt. 1900 és A logika alaptani címmel II. köt. 1902
I. köt. 6. kiad. 1911
II. köt. 5. bőv. kiad. 1907)
A véralkatról. (Pozsonyvidéki Lapok, 1882)
Lélektani elméletek történeti kifejlődése a görög philosophiában. – Orvostani psychologia. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
A középiskolai philosophiai oktatás. (Magyar Tanügy, 1883)
Alvás és álom. Psychologiai tanulmány. (Pozsony, 1883)
Egy fejezet a nő lélektanából. Psychologiai tanulmány. (Pozsony, 1883)
Phantasia. Psychologiai tanulmány. (A Pozsonyi Toldy Kör kiadványai. Pozsony, 1885)
Új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. okt. 11.
megjelent: Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. 3. köt. 2. Bp., 1889)
Az ethikai determinismus elmélete. (Bp., 1890
2. kiad. 1899)
A philosophiai kutatás újabb segédeszközei. (Athenaeum, 1892)
Válasz Plagiosippusnak. Egy tudós koryphaeus. (Bp., 1892)
A lélektan alaptanai. (Bp., 1900).

Irodalom

Irod.: Buday József: P. I. „A lélektan alaptanai” czímű művének bírálata. (Magyar Paedagogia, 1900)
P. I. (Budapesti Hírlap, 1930)
P. I. (Az Újság, 1930. júl. 6.)
Szűcsné Zomborka Mária: P. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője