Péczely József
Péczely József

2022. augusztus 9. Kedd

Péczely József, péczeli

történetíró, pedagógus

Névváltozatok

Péczeli

Születési adatok

1789. december 25.

Komárom

Halálozási adatok

1849. május 23.

Debrecen


Család

Sz: Péczeli József, id. (1750–1792) költő, műfordító, evangélikus lelkész, csákvári Varjas Katalin.

Iskola

Miután apját kisgyermekkorában elvesztette, családja Debrecenben költözött. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, a debreceni református kollégiumban tanult (1804–1809), tanítói vizsgát tett (1809), a bécsi és a göttingeni egyetem hallgatója (1813–1815). Az MTA tagja (l.: 1832. szept. 1.; r.: 1837. szept. 4.).

Életút

Debrecenben tanító (1810–1811), a mezőtúri algimnázium rektora (1811–1813), egyetemi tanulmányainak befejezése után visszatért Debrecenbe. A debreceni református kollégiumban a történelem r. tanára (1815–1849) és a kollégiumi könyvtár könyvtárosa (1815–1831); közben a kollégium rektora (1818, 1822, 1829, 1847). Debreceni tanárként az elsők között kezdeményezte a magyar nyelvű oktatás általánossá tételét. Tantervet dolgozott ki, amelynek lényege és újítása az volt, hogy valamennyi tantárgyat magyar nyelven legyen kötelező tanítani; továbbá javasolta, hogy egy tanító alá legfeljebb ötven növendék tartozzon, egyúttal kezdeményezte a magántanítói intézmény megszüntetését. Javasolta, hogy az elemi iskolai oktatás négy, a középiskolai oktatás hat osztályból álljon, s szorgalmazta a testnevelés fejlesztését. Történészként feldolgozta a magyarság történetét a kezdetektől Mohácsig. Történelemszemléletében már liberális vonások és értékítéletek is fellelhetőek. Mecénásként felkarolta a magyar nyelvű irodalom és tudomány ügyét, diákönképzőköröket szervezett, megjelentette a legsikerültebb debreceni diákdolgozatokat, -költeményeket. Írásaiban gr. Széchenyi István és Kölcsey Ferenc nemzeti megújítási programját támogatta, szépirodalmi munkáit biedermeieres, romantikus ízlés jellemezte. A Magyar Tudós Társaságnál 5000 forintos alapítványt tett irodalmi és történeti munkák díjazására (1841-ben), továbbá 500 forintot ajándékozott a pozsonyi evangélikus líceumnak (1842-ben).

Emlékezet

Id. és ifj. Péczely József, továbbá Tóth Lőrinc emléktáblája ifj. Péczely József szülőházán, a komáromi Ferences barátok utcájában látható (Istók János alkotása, 1904. okt. 12.).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (1836-tól).

Főbb művei

F. m.: Summarium historiae recentioris Europaeae. I–II. köt. (Debrecen, 1827–1830)
Pallas Debrecina, seu carmina metrica Latina et Hungarica… (Debrecen, 1828)
Erkölcsi prédikátziók. III–IV. köt. Készítette id. P. J., rév-komáromi prédikátor. Öszveszedve és most először kiadva ifj. P. J. által. (Debreczen, 1831–1833)
Lant. I–IV. köt. A debreczeni ref. kollegium növendékei apró kötött és kötetlen munkáiból összeszedte és kiadta P. J. (Debreczen, 1832–1835)
A magyarok történetei Ásiából kijövetelöktől fogva a mai időkig. I–II. köt. (Debreczen, 1837)
Epigrammák s apróságok, fordítások és eredetiek. (Debreczen, 1832)
A nemzeti gazdaság befolyásolásáról a nemzeti mívelődésre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1838. aug. 30.
megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1840).

Irodalom

Irod.: Balkányi Kálmán: Ifj. P. J. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
Otrokocsi Nagy Gábor: A „debreczeniség” alkonya. Ifj. P. J. irodalomtörténeti értékeléséhez. (Debrecen, 1939)
Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében. (Bp., 1960)
Ifj. P. J. Kölcsey Ferenchez írott kiadatlan levelei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Csorba Sándor. (Irodalomtörténet, 1982)
A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Barcza József. (Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője