Péczely József
Péczely József

2020. október 29. Csütörtök

Péczely József, péczeli

történetíró, pedagógus

Névváltozatok

Péczeli

Születési adatok

1789. december 25.

Komárom

Halálozási adatok

1849. május 23.

Debrecen


Család

Sz: Péczeli József, id. (1750–1792) költő, műfordító, evangélikus lelkész, csákvári Varjas Katalin.

Iskola

Miután apját kisgyermekkorában elvesztette, családja Debrecenben költözött. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, a debreceni református kollégiumban tanult (1804–1809), tanítói vizsgát tett (1809), a bécsi és a göttingeni egyetem hallgatója (1813–1815). Az MTA tagja (l.: 1832. szept. 1.; r.: 1837. szept. 4.).

Életút

Debrecenben tanító (1810–1811), a mezőtúri algimnázium rektora (1811–1813), egyetemi tanulmányainak befejezése után visszatért Debrecenbe. A debreceni református kollégiumban a történelem r. tanára (1815–1849) és a kollégiumi könyvtár könyvtárosa (1815–1831); közben a kollégium rektora (1818, 1822, 1829, 1847). Debreceni tanárként az elsők között kezdeményezte a magyar nyelvű oktatás általánossá tételét. Tantervet dolgozott ki, amelynek lényege és újítása az volt, hogy valamennyi tantárgyat magyar nyelven legyen kötelező tanítani; továbbá javasolta, hogy egy tanító alá legfeljebb ötven növendék tartozzon, egyúttal kezdeményezte a magántanítói intézmény megszüntetését. Javasolta, hogy az elemi iskolai oktatás négy, a középiskolai oktatás hat osztályból álljon, s szorgalmazta a testnevelés fejlesztését. Történészként feldolgozta a magyarság történetét a kezdetektől Mohácsig. Történelemszemléletében már liberális vonások és értékítéletek is fellelhetőek. Mecénásként felkarolta a magyar nyelvű irodalom és tudomány ügyét, diákönképzőköröket szervezett, megjelentette a legsikerültebb debreceni diákdolgozatokat, -költeményeket. Írásaiban gr. Széchenyi István és Kölcsey Ferenc nemzeti megújítási programját támogatta, szépirodalmi munkáit biedermeieres, romantikus ízlés jellemezte. A Magyar Tudós Társaságnál 5000 forintos alapítványt tett irodalmi és történeti munkák díjazására (1841-ben), továbbá 500 forintot ajándékozott a pozsonyi evangélikus líceumnak (1842-ben).

Emlékezet

Id. és ifj. Péczely József, továbbá Tóth Lőrinc emléktáblája ifj. Péczely József szülőházán, a komáromi Ferences barátok utcájában látható (Istók János alkotása, 1904. okt. 12.).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (1836-tól).

Főbb művei

F. m.: Summarium historiae recentioris Europaeae. I–II. köt. (Debrecen, 1827–1830)
Pallas Debrecina, seu carmina metrica Latina et Hungarica… (Debrecen, 1828)
Erkölcsi prédikátziók. III–IV. köt. Készítette id. P. J., rév-komáromi prédikátor. Öszveszedve és most először kiadva ifj. P. J. által. (Debreczen, 1831–1833)
Lant. I–IV. köt. A debreczeni ref. kollegium növendékei apró kötött és kötetlen munkáiból összeszedte és kiadta P. J. (Debreczen, 1832–1835)
A magyarok történetei Ásiából kijövetelöktől fogva a mai időkig. I–II. köt. (Debreczen, 1837)
Epigrammák s apróságok, fordítások és eredetiek. (Debreczen, 1832)
A nemzeti gazdaság befolyásolásáról a nemzeti mívelődésre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1838. aug. 30.
megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1840).

Irodalom

Irod.: Balkányi Kálmán: Ifj. P. J. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
Otrokocsi Nagy Gábor: A „debreczeniség” alkonya. Ifj. P. J. irodalomtörténeti értékeléséhez. (Debrecen, 1939)
Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. század első felében. (Bp., 1960)
Ifj. P. J. Kölcsey Ferenchez írott kiadatlan levelei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Csorba Sándor. (Irodalomtörténet, 1982)
A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Barcza József. (Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013