Pekár Gyula
Pekár Gyula

2020. október 24. Szombat

Pekár Gyula, 1899-től rozsnyói

író, politikus

Születési adatok

1867. november 8.

Debrecen, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1937. augusztus 20.

Budapest


Család

Apja Pekár Imre (1838-1923) közgazdász, mezõgazdasági író.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).

Életút

Apja Pekár Imre (1838-1923) mezőgazdász. - A bécsi és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Bp.-en jogtud. doktori okl. szerzett (1890), az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.). - A váltó- és pestvidéki törvényszék gyakornoka (1890-1893), hosszabb utazást tett Ny-Európában és eljutott Marokkóba is (1893-1896). Hazatérése után Justh Zsigmond tanácsára felhagyott a jogi pályával és csak irodalommal fogl. (1896-tól). A somlóvásárhelyi (1901-1910), a técsői választóker. kormánypárti ogy.-i képviselője (1910- 1920), majd Kecskemét ngy.-i (1920-1927), ogy.-i képviselője (1927-1931), ill. a derecskei választóker. ogy.-i képviselője (1931-1937). A Tanácsköztárdsaság bukása után, a Fehér Ház nevű szervezet elnökeként aktívan bekapcsolódott a politikai életbe (1919), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. politikai államtitkára (1919. aug., 1919. nov.-1921. jan. és 1921. febr.-jún.); közben az antantmissziókkal folytatandó tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (1919. aug. 27.-nov. 24.). A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja társelnöke (1919-től). A Népszövetségi Ligák Uniójában Mo. állandó képviselője. M. kir. titkos tanácsos (1936-tól). Politikusként az ellenforr. rendszer érdekében igen aktív propagandatevékenységet fejtett ki.Íróként rendkívül termékeny szerző, a kor népszerű regényírója volt. Művei többnyire modern tárgyúak, de kedvelte a francia rokokó és a biedermeier világát is. Többnyire romantikus, misztikus, csodálatos elemekkel teli, szövevényes történeteket írt. Színműveit a Nemzeti Színház mutatta be (Mátyás és Beatrix, 1904; Drághy Éva esküje, 1911; A kölcsönkért kastély, 1914; Danton, 1920).

Főbb művei

F. m.: Dodó fõhadnagy problémái. Budapest,1894
Lavina. Budapest,1895
Hatalom. Budapest,1897
A jukkerleány és egyéb elbeszélések. Budapest,1899
Don Juan. Budapest,1899
Pasztellek. Budapest,1902
A liliomos asszony. Budapest,1903
Rokokó-idyllek. Budapest,1903
A szultán árnyéka. Budapest,1905
Vitézi románcok. Budapest,1907
Tatárrabság. Budapest,1909
Vénusz könnyei. Budapest,1912
A troubadourok költészete. Akadémiai Értesítõ Budapest,1912
A mezítlábas grófkisasszony. Budapest,1918
Magyar költõk szerelmei. Budapest,1920
Az amazon királynõ. Budapest,1920
A bresztováci szent. Budapest,1922
Lord Burlington arcképe. Budapest,1924
Bizarr percek. Budapest,1926
Az ezüsthomlokú vándor. Budapest,1926
Tisza István végnapjai. Debrecen,1932
A talizmán. Budapest,1937.

Irodalom

Irod.: Halmi Bódog:P. Gy. In: H. B.: Írói arcképek Budapest,1934
Schöpflin Aladár:P. Gy. Nyugat 1937
Császár Elemér:P. Gy. Koszorú 1938
Lázár Béla:P. Gy. Budapest,1939
Kállay Miklós:P. Gy. emlékezete. Kisfaludy Társaság Évlapjai 1940
Juhász Gyula:Csevegés P. Gy.-ról. In: Juhász Gyula: Örökség Budapest,1958
„Engem elgáncsolhattak.” Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei P. Gy. elleni választási panasza ügyében. Napjaink h.n.,1987

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013