Pekár Gyula, 1899-től rozsnyói
író, politikus
Születési adatok
1867. november 8.
Debrecen, Bihar vármegye
Halálozási adatok
1937. augusztus 20.
Budapest
Család
Apja Pekár Imre (1838-1923) közgazdász, mezõgazdasági író.Iskola
Az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).Életút
Apja Pekár Imre (1838-1923) mezőgazdász. - A bécsi és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Bp.-en jogtud. doktori okl. szerzett (1890), az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.). - A váltó- és pestvidéki törvényszék gyakornoka (1890-1893), hosszabb utazást tett Ny-Európában és eljutott Marokkóba is (1893-1896). Hazatérése után Justh Zsigmond tanácsára felhagyott a jogi pályával és csak irodalommal fogl. (1896-tól). A somlóvásárhelyi (1901-1910), a técsői választóker. kormánypárti ogy.-i képviselője (1910- 1920), majd Kecskemét ngy.-i (1920-1927), ogy.-i képviselője (1927-1931), ill. a derecskei választóker. ogy.-i képviselője (1931-1937). A Tanácsköztárdsaság bukása után, a Fehér Ház nevű szervezet elnökeként aktívan bekapcsolódott a politikai életbe (1919), a Vallás- és Közoktatásügyi Min. politikai államtitkára (1919. aug., 1919. nov.-1921. jan. és 1921. febr.-jún.); közben az antantmissziókkal folytatandó tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (1919. aug. 27.-nov. 24.). A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja társelnöke (1919-től). A Népszövetségi Ligák Uniójában Mo. állandó képviselője. M. kir. titkos tanácsos (1936-tól). Politikusként az ellenforr. rendszer érdekében igen aktív propagandatevékenységet fejtett ki.Íróként rendkívül termékeny szerző, a kor népszerű regényírója volt. Művei többnyire modern tárgyúak, de kedvelte a francia rokokó és a biedermeier világát is. Többnyire romantikus, misztikus, csodálatos elemekkel teli, szövevényes történeteket írt. Színműveit a Nemzeti Színház mutatta be (Mátyás és Beatrix, 1904; Drághy Éva esküje, 1911; A kölcsönkért kastély, 1914; Danton, 1920).Főbb művei
F. m.: Dodó fõhadnagy problémái. Budapest,1894Lavina. Budapest,1895
Hatalom. Budapest,1897
A jukkerleány és egyéb elbeszélések. Budapest,1899
Don Juan. Budapest,1899
Pasztellek. Budapest,1902
A liliomos asszony. Budapest,1903
Rokokó-idyllek. Budapest,1903
A szultán árnyéka. Budapest,1905
Vitézi románcok. Budapest,1907
Tatárrabság. Budapest,1909
Vénusz könnyei. Budapest,1912
A troubadourok költészete. Akadémiai Értesítõ Budapest,1912
A mezítlábas grófkisasszony. Budapest,1918
Magyar költõk szerelmei. Budapest,1920
Az amazon királynõ. Budapest,1920
A bresztováci szent. Budapest,1922
Lord Burlington arcképe. Budapest,1924
Bizarr percek. Budapest,1926
Az ezüsthomlokú vándor. Budapest,1926
Tisza István végnapjai. Debrecen,1932
A talizmán. Budapest,1937.
Irodalom
Irod.: Halmi Bódog:P. Gy. In: H. B.: Írói arcképek Budapest,1934Schöpflin Aladár:P. Gy. Nyugat 1937
Császár Elemér:P. Gy. Koszorú 1938
Lázár Béla:P. Gy. Budapest,1939
Kállay Miklós:P. Gy. emlékezete. Kisfaludy Társaság Évlapjai 1940
Juhász Gyula:Csevegés P. Gy.-ról. In: Juhász Gyula: Örökség Budapest,1958
„Engem elgáncsolhattak.” Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei P. Gy. elleni választási panasza ügyében. Napjaink h.n.,1987
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)