Perger János
Perger János

2024. október 3. Csütörtök

Perger János, nagybányai

jogász, történetíró

Születési adatok

1791. május 15.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1838. május 25.

Pest


Család

Apja Nagyváradon, a helyi r. k. nemzeti iskola igazgatója volt; halála után nagybátyja, Drágosy Miklós g. kat. püspök és mostohaapja, Hajdú Ferenc nevelte.

Iskola

Középiskoláit és a jogot Nagyváradon végezte, Pesten ügyvédi okl. szerzett (1814). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.; r.: 1832. szept. 3.).

Életút

Pesten, a királyi tábla helyettes jegyzője (1813–1814). Ügyvédi oklevelének megszerzése után végleg Pesten telepedett le, ahol haláláig, mint ismert és befolyásos ügyvéd tevékenykedett (1814–1838). Heves, Gömör és Torna vármegyék tb. táblabírája. Jogtörténettel, oklevéltannal, elsősorban Werbőczy István magyar törvénytárának magyarázatával foglalkozott, munkái a korai magyar nyelvű jogi irodalom klasszikusai. Magyar nyelvű jogi dolgozataira felfigyelt a frissen megalakult Akadémia is. A Magyar Tudós Társaság első nagygyűlésén a húsz levelező tag közzé választották meg (a törvénytudományi osztályhoz, 1831. febr. 17-én; egy évvel később rendes tag lett). Az MTA rögtön megválasztása után megbízta egy magyar nyelvű „törvénytudományi műszótár” összeállításával. Munkáját nem tudta megkezdeni, a pesti árvíz idején súlyosan megbetegedett, s nem sokkal később elhunyt.

Emlékezet

A Magyar Tudós Társaságban Sztrokay Antal mondott fölötte emlékbeszédet (1839. nov. 24-én). Kéziratos munkáit az MTA Kézirattára őrzi.

Szerkesztés

A Közhasznú Esméretek Tára munkatársa.

Főbb művei

F. m.: Bevezetés a diplomatikába, vagyis az oklevél esméret tudományába. 1–3. rész egybekötve. Schwartner Márton után, némely változtatásokkal ’s hasznos bővítésekkel kiadta. Egy táblázattal és hat rézmetszett táblával. (Pest, 1821)
Magyar törvénytár, mely magában foglalja nemes Magyarország hármas törvénykönyvét, melyet készített Verbőczy István, megmagyarosított és némely jegyzésekkel megvilágosított P. J. (Pest, 1830)
Egy-két szó a banderiumról. (Tudományos Gyűjtemény, 1831)
A magyar és hazája régenten. Egy kőre metszett táblával. (Pest, 1831)
A hűbéri rendszerről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1832. dec. 3.)
Életviszonyok, bölcseleti czikkek. (Rajzolatok, 1839).

Irodalom

Irod.: Sztrokay Antal: P. J. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1842–1844).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője