Péter György
Péter György

2020. október 24. Szombat

Péter György

közgazdász, matematikus, statisztikus

Névváltozatok

1952-ig Pikler

Születési adatok

1903. március 30.

Budapest

Halálozási adatok

1969. január 4.

Budapest


Család

Sz: Pikler J. Gyula (1864–1952) orvos, statisztikus, közgazdasági író. F: Pikler Emmi (1902–1984) orvos, gyermekgyógyász, neonatológus. Leánya: Tardos Péter Anna pedagógus, Tardos Márton (1928–2006) közgazdász, politikus felesége.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1926), a közgazdaság-tudományok doktora (kiemelkedő tudományos és tudományszervező munkásságáért, 1967).

Életút

Bécsben, Berlinben tanított, majd Triesztben, mint biztosítási matematikus dolgozott (1926–1932), Budapesten, a Phönix Biztosítótársaságnál szintén biztosítási matematikus (1932–1936). Az illegális kommunista mozgalom résztvevője (1932-től), a KMP tagja (1935), a KB összekötője és technikai apparátusának vezetője (1935–1936), tizenöt évi fegyházra ítélték (1936), fegyházban, ill. börtönben raboskodott (a bp.-i Margit körúti fegyházban, 1936–1942; a szegedi Csillag börtönben, 1942–1944). A börtön kiürítésekor (1944 ősze) Németországba akarták deportálni, de útközben Baján megszökött, onnan Szabadkára ment, s ott rejtőzködött a szovjet csapatok bevonulásáig (1944. okt. 25.). – A II. vh. után Szegeden városi tanácsos és alpolgármester (1945), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vezérigazgatója (1945–1948). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke (államtitkári rangban, 1948–1968; állásából felfüggesztették: 1968. dec.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Statisztikai Tanszék ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1964) és a Tanszék vezetője (1951–1964), c. egy. tanár (1964–1969). Az MKP, ill. az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1946–1950). Nevéhez fűződik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szocialista átszervezése, az új rendszernek megfelelő statisztikai szervezet és tevékenység kialakítása. Jelentős szerepet játszott az 1952. évi statisztikai törvény előkészítésében, a rendszeres népgazdasági elszámolások és a szocialista nemzetijövedelem-számítások bevezetésében. Vezetése alatt indultak meg Magyarországon a szocialista társadalommal kapcsolatos első, széles körű elméleti és tudományos kutatások és demográfiai vizsgálatok. Elsők között foglalkozott a tervgazdaság, a jövedelmezőség és a népgazdaság központi irányításának közgazdasági kérdéseivel, továbbá elsőként vizsgálta a kedvezőtlen demográfiai adatok közgazdasági hatásait. Vezetése idején hajtották végre az 1949. évi és az 1960. évi népszámlálást. Miután felismerte a központi tervgazdálkodás korlátait, dolgozataival a magyar közgazdasági reformgondolkodás úttörőjének tekinthető (Kornai Jánossal, 1954-től). Tanulmányai jelentős szerepet játszottak az 1968. évi gazdaságirányítási reform előkészítésében.

Emlékezet

Gazdasági visszaélések gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene. A Belügyminisztérium (BM) kórházában tartották őrizet alatt, ahol tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett. A Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Életműve iránt a rendszerváltás éveiben nagy érdeklődés nyilvánult meg, munkásságát Gelegonya Judit dolgozta fel.

Elismertség

Az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke (1959–1968). Az ENSZ New York-i Statisztikai Bizottságának tagja (1964-től).

Elismerés

A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1960).

Szerkesztés

A Statisztikai Szemle főszerkesztője (1949–1968), a Demográfia c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1958–1968).

Főbb művei

F. m.: Munkamorál és társadalombiztosítás. (Bp., 1948)
Állami fegyelem és statisztika. (Statisztikai Szemle, 1950)
A statisztika szerepe a szocializmus építésében. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1951)
Általános statisztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
2. kiad. 1955)
Az egyszemélyi felelős vezetésről. (Társadalmi Szemle, 1954)
A szocialista statisztikáról. Rédei Jenővel. (Bp., 1954)
A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban. (Közgazdasági Szemle, 1956)
Gazdaságosság, jövedelmezőség, tervgazdálkodás. (Bp., 1956)
Fényes Elek emlékezete. (Bp., 1957)
Biometria, statisztika és demográfia. (Demográfia, 1959)
A halandóság konstruktúrájának változásai. (Demográfia, 1961)
Új statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdaságpolitika szolgálatában. (Statisztikai Szemle, 1961)
New Aspects of Statistical Development in Hungary. (Ottawa, 1963)
A társadalmi-gazdasági rendszer hatása a gazdaságstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságára. Mód Aladárnéval. (Statisztikai Szemle, 1965)
On the Planned Central Control and Management of the Economy. (Acta Oeconomica, 1967).

Irodalom

Irod.: Nyitrai Ferencné: P. Gy. a szocialista statisztikáért. (Statisztikai Szemle, 1983)
Nyers Rezső: P. Gy. a kommunista és a reformer. (Medvetánc, 1984)
A magyar közgazdasági gondolat fejlődése. 1954–1978. A szocialista gazdaság mechanizmusának kutatása. (Bp., 1986)
Hegedűs András: A bolsevik grand-seigneur tragédiája. (Pesti Hírlap, 1990. nov. 3.)
Gelegonya Judit: Adalékok a magyar közgazdasági reformgondolkodás történetéhez. P. Gy. Egy. doktori értek. (Bp., 1990
teljesen átdolgozva és bővítve ilyen címmel kand. értek. is Bp., 1994)
A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. Összeáll. Íjgyártó Bálint Istvánné, Reisz László. (Bp., 1990)
Hegedűs B. András: P. Gy. pályája. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Kornai János: Az eretnekség történelmi hivatása. P. Gy., a reformközgazdász. (Mozgó Világ, 1992)
Ligeti Imre: Hírnév és valóság. Mi volt P. Gy.? (Új Magyarország, 1992. márc. 13.)
Kornai János: The Historical Mission of Heresy. György Péter, the Reform Economist. (Acta Oeconomica, 1993)
Hoch Róbert: A reform gazdaságtörténetéből. (Eszmélet, 1994)
Egy reformközgazdász emlékére. P. Gy. Szerk. Árvay János, Hegedűs B. András. (Bp., 1994)
Friss Péter: Egy reformközgazdász emlékére. (Statisztikai Szemle, 1995)
Gelegonya Judit: P. Gy. szerepe a magyar közgazdasági reformgondolkodás fejlődésében. (Ünnepi dolgozatok Mátyás Antal tanszékvezetői kinevezésének 40. évfordulójára. Szerk. Halász Géza, Mihalik István. Bp., 1996)
Maltsik Balázs: P. Gy. közgazdasági reformelképzelései. 1953–1956. (Kutatási füzetek, 2002)
Megemlékezés P. Gy. születésének 100. évfordulójáról. (Gazdaság és statisztika, 2003)
Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél. Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. (168 Óra, 2006. 23.)
Romsics Ignác: Gazdasági reformok a Kádár-korban. (Élet és Irodalom, 2007. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013