Család

Sz: Petrasovits Dezső, Szilágyi Erzsébet. Testvére: Petrasovits Imre (1925–1995) mezőgazdaság mérnök. F: 1953-tól Szegedi Anna tanítónő. Leánya: Petrasovits Judit (1954–) és Petrasovits Ágnes (1955–).

Iskola

Elemi és középiskoláit Törökszentmiklóson végezte, a Szegedi Tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést szerzett (1946). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) tanult (1946–1948), a Leningrádi Közlekedési Egyetem Alagút és Hídmérnöki Karán építőmérnöki okl. szerzett (1952), az ÉKME-n doktorált (1963); a műszaki tudományok kandidátusa (1963), doktora (1974).

Életút

A Budapesti Földalatti Vasútépítő Vállalat mérnöke, fő-építésvezetője (1952–1954), az MTA–TMB-n Kézdi Árpád aspiránsa (1954– 1956). Az MTA-n Széchy Károly tud. munkatársa (1957–1958), az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Geotechnika Tanszék egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1974), egy. tanára (1974. júl. 1.–1992. dec. 31.), tud. tanácsadója (1993-tól). Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya szaktitkára (1959–1978). Az MTA–BME Műszaki Mechanikai Tanszéki Kutatócsoport vezetője (1971–1992). A Tokió Egyetem vendégprofesszora (1986). Föld alatti műtárgyak és a mélyalapozás geotechnikai kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el talajok mesterséges szilárdítása és azok teherbírásának vizsgálata, ill. cölöpcsoportok terhelés alatti viselkedésének feltárása terén, részt vett a budapesti metró geotechnikai problémájának megoldásában. Kísérleti és elméleti vizsgálatainak eredményeit több jelentős hazai létesítmény alapozási terveinél (pl. bp.-i Császár-fürdő új úszómedencéje, szeged-tarjáni lakótelep 11 emeletes épületeinek alapozása stb.) hasznosították. Nevéhez fűződik a műanyagos talajszilárdítási eljárás magyarországi bevezetése, és alkalmazási területének pontosabb kijelölése, a metróépítés hatására bekövetkezett felszínsüllyedések kiértékelése és megfelelő számítási módszer kidolgozása. További kutatási területei: résfalak és injektált horgonyok teherbírása, nagyméretű olajtartályok alapozása és süllyedése, ill. az ezzel kapcsolatos elméleti és kísérleti vizsgálatok. Tudományszervezői tevékenysége is értékes: részt vett az MTA tudománypolitikai irányelveit előkészítő egyik munkabizottság munkájában (a hazai műszaki mechanikai kutatási bázis fejlesztése érdekében).

Emlékezet

Budapesten, a Krisztinavárosban (I. kerület Csap utca 5.), ill. Nagykovácsiban élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Építéstudományi, ill. Talaj- és Kőzetmechanikai Bizottsága tagja (1965-től). A Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Egyesület tagja (1960-tól), magyar nemzeti bizottságának elnöke (1983–1993). A Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió magyar nemzeti bizottsága titkára (1960–1965), tagja (1965-től). A Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület magyar nemzeti bizottságának tagja (1966-tól).

Elismerés

A Moszkvai Építőmérnöki Egyetem tb. doktora (1991). Földalatti Vasút Emlékérem (1953), Munka Érdemérem (1960).

Szerkesztés

A Mechanika Eredményei c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1978–1992).