Pfeifer Klára
orvos, farmakológus, biokémikus
Névváltozatok
Mihály Andrásné Pfeifer Amália Klára; Herczmann Istvánné
Születési adatok
1925. november 22.
Budapest
Halálozási adatok
1973. március 5.
Budapest
Temetési adatok
1973. március 26.
Budapest
Farkasrét (hamvasztás)
Család
Nagyszülei: Pfeifer Vilmos (1857. márc. 21. Pest–1920. dec. 15. Bp.), Lichtenstern Auguszta (1862. márc. 7. Bécs–1942. aug. 1. Bp.); Metzger Béla (†1898. okt. 25. Kecskemét. Temetés: 1898. okt. 26. Kecskemét, Izraelita Sírkert) könyvkereskedő, Stern Sára Róza. Özvegy. Stern Sára Róza 2. férje: 1901-től Komor Gyula.
Szülei: Pfeifer György (1885. ápr. 3. Bp.–1926. máj. 25. Bp. Temetés: 1926. máj. 27. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) banktisztviselő, majd a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókigazgatója, Komor Julianna (1891. szept. 17. Bp.–1963. aug. 17. Bp. Temetés: 1963. aug. 22. Farkasrét) középiskolai tanár.
Pfeifer György testvére: Pfeifer Anna (= Pfeifer Nina, 1886. dec. 22. Bp.–1958. dec. Bp. Temetés: 1958. dec. 30. Óbuda) Kertész Manó (1881. okt. 15. Orosztony, Zala vm.–1942. ápr. 3. Bp.) nyelvész, középiskolai tanár felesége.
Testvére: Pusztai Béla (= Pfeifer Béla, 1923–1984)
Férje: 1. Herczmann István (1920. Bp.). Elvált. 2. 1951–1973: Mihály András (= Mauthner András, 1917. nov. 6. Bp.–1993. szept. 19. Bp.) Kossuth-díjas zeneszerző, tanszakvezető főiskolai, ill. egyetemi tanár.
Fia: Mihály György (1952. máj. 15. Bp.) filmforgalmazó, producer, kommunikációs szakember, az InterCom alapító tagja.
Mihály András első házasságából született fia: Mihály Tamás (1947. szept. 24. Bp.–2020. nov. 21. Bp.) Kossuth-díjas zeneszerző, basszusgitáros, az Omega együttes tagja.
Iskola
A Pesti Izraelita Hitközség leánygimnáziumában éretts. (1943), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1950), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1973).
Életút
A BOTE Gyógyszertani Intézete gyakornoka, egy. tanársegéde (1950–1957), egy. adjunktusa (1957–1963), az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete (KOKI) alapító tud. főmunkatársa (1963–1973). Az NSZK-ban (1963), majd Kanadában járt hosszabb tanulmányúton (1966). A BOTE-n a toxikológia előadója (1957-től). C. egy. docens.
Az MTA–TMB-n id. Issekutz Béla aspiránsa (rövidített: 1954–1956).
Biokémiai farmakológiai alapkutatásokkal, elsősorban a központi idegrendszer ingerületi és gátlási folyamatainak feltárásával, az ún. excitációs állapot és a görcskészség közötti összefüggések feltárásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a biogén aminok spektrofoto-fluorimetriás meghatározása terén. Kutatásai alapján számos, catecholamint tartalmazó antiepileptikumot, antidepresszánst és antikonvulzív hatású vegyületet sikerült előállítani.
Öngyilkos lett.
Elismertség
A Magyar Élettani Társaság tagja (1951-től), a Magyar Farmakológusok Társasága alapító vezetőségi tagja.
Főbb művei
F. m.: A központi idegrendszer szerepe a perifériás gyógyszerhatásokban. Kand. értek. (Bp., 1955)
Acetylcholine Blocking Agent in the Central Nervous System. Pataky Istvánnal. – Pharmakologische Beiträge zur Kenntnis der Peritonealen Hemmungsrezeptoren. Pataky Istvánnal és Sporny Lászlóval. – Physiological Significance of the Acetylcholine Blocking Agent in the Central Nervous System. Pataky Istvánnal. (Acta Physiologica, 1955)
The Effect of Adrenolectomy on the Norepinephrine and Serotonin Content of the Brain and on Reserpine Action in Rats. Többekkel. (Experientia, 1963)
Studies on the Action of Guanethidine on the Central Nervous System and on the Norepinephrine Content of Brain in Rats. Sátory Évával és Vizi E. Szilveszterrel. (Neuropsychopharmacology. Amsterdam, 1964)
Action of Alpha-Methyldopa on the Pharmacological and Biochemical Effect of Reserpine in Rats and Mice. Galambos Évával. (Biochemical Pharmacology, 1965)
Anticonvulsant Properties of Diacetylmonoxime – DAM – and Its Effect on the Facilatory Action of Reserpine on Convulsions. Galambos Évával. (Psychopharmacologia, 1966)
Az agy monoaminszint változásának szerepe a görcskészség alakulásában. Galambos Évával. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1966)
Tremorigenic and Convulsant Actions of Intracerebrally Administered Vegetative Poisons in the Mouse. Többekkel. (Acta Physiologica, 1967)
Az amphetamin, methamphetamin és p-chloramphetamin centrális hatásának mechanizmusa. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Effects of Reserpine on Brain and Liver Glycogen Levels after Pretreatment with Parglyne in Isolated and Aggregated Mice. Fodor M.-mel. (Psychopharmacologia, 1968)
Correlation between Noradrenaline Content of the Brain and the Number of Granular Vesicles in Rat Hypothalamus during Nialamid Administration. Többekkel. (Experimental Brain Research, 1968)
Catecholaminok szerepe az emphetamin centrális hatásaiban. Fodor Máriával és György Lajossal. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1969
angolul: Role of Catecholamines in the Central Effects of Amphetamine. Acta Medica, 1968)
A Compound with a Strong and Specific Central Anticholinergic Activity, 2-dimethylamino-9-benziloxy-bicyclic [3,3,1] Nonane. Többekkel. (Acta Physiologica, 1970)
Oxotremorine: Acute Tolerence to It and Its Central „Cholinolytic” Effect in Mice. Többekkel. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1970)
Cerebrális monoaminok funkciójának vizsgálata farmakológiai és farmakobiokémiai módszerekkel. Doktori értek. (Bp., 1971)
A centrális cholinerg izgalom perifériás szimpatikus megnyilvánulása és befolyásolása macska pislogóhártyáján. Dóda Margittal, Gellén Barnabással és György Lajossal. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1971)
Acute Tolerance to Some Effects of Oxotremorine and Its Modification by Compounds with a Central Effect. Többekkel. (Acta Physiologica, 1971).
Irodalom
Irod. és források: dr. Pfeifer György és Komor Júlia házasságot kötöttek. (Az Újság, 1921. jan. 4.)
Elhunyt dr. Pfeifer György, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókigazgatója (Az Újság, 1926. máj. 27.)
Elhunyt dr. Kertész Manóné ny. gimnáziumi tanár özvegye. (Esti Hírlap, 1958. dec. 29.)
Faludi András: Alkotó asszonyok. [Nőnapi portré – többek között – Pfeifer Kláráról.] (Népszabadság, 1961. márc. 7.)
Elhunyt dr. Pfeifer Györgyné tanárnő. (Magyar Nemzet, 1963. aug. 19.)
Csatár Imre: Tudományok műhelyei. Ifjú tudósok között. [Pfeifer Kláráról.] (Magyar Nemzet, 1967. febr. 17.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1973. márc. 11.)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6F9Q-2M?i=50&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-9YFW (Kertész Manó és Pfeifer Anna házassági anyakönyve, 1912. márc. 30.)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1D7-TR6?i=231&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZ2VL-N6ZM (Pfeifer György és Komor Julianna házassági anyakönyve, 1920. dec. 26.)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-9WWM?i=66&wc=92SY-K6J%3A40678301%2C43353801%2C42001701&cc=1452460 (Mihály Andrásné Pfeifer Amália Klára halotti anyakönyve, 1973. márc. 5.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2021
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
