Pikler Emmi
Pikler Emmi

2021. március 3. Szerda

Pikler Emmi

orvos, gyermekgyógyász, neonatológus

Névváltozatok

Péter Györgyné Reich Emmi

Születési adatok

1902. január 9.

Bécs

Halálozási adatok

1984. június 6.

Budapest


Család

Sz: Reich Henrik kisiparos, Frankenstein Hermina óvónő. F: Péter (1952-ig Pikler) György (1903–1969) matematikus, közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. Leánya: Tardos Péter Anna pedagógus, Tardos Márton (1928–2006) közgazdász, politikus felesége.

Iskola

A Bécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosi okl. szerzett (1927; honosítva: Pécs, 1935), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1936), az orvostudományok kandidátusa (1969).

Életút

A bécsi Ferenc József Császár Kórház Bakteriológiai Osztályának gyakornoka (1926–1927), uo. a Szérumterápiai Intézet tud. munkatársa (1927–1928). A Bécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika segédorvosa (1928–1929), a Mauthner Markhof Bécsi Gyermekkórház (1929–1930), a trieszti Ospedale Regina Elena Városi Kórház Gyermekgyógyászati Osztályának gyakornoka (1930–1931). Budapestre költözött (1931), magángyakorlatot folytatott, mint háziorvos, ill. magán-óvónőképzőkben tanított (1931–1944). A II. vh. után az első óvónőátképző megszervezője (Sövényházán, 1945), a Nemzeti Segély munkatársa (Szegeden, 1945), a bp.-i Rákosi Mátyás Gyermekotthon megalapítója és vezetője (1945–1950), a bp.-i Kerepesi úti Csecsemőotthon vezetője (1950–1954). Az első bennlakásos magyarországi csecsemőotthon megszervezője (Anya- és Csecsemővédelmi Központ. Budapest II. kerület Lóczy Lajos utca, 1946–1965), ill. az ebből megalakult Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézete igazgató-főorvosa (1965–1978). Újszülött- és csecsemőneveléssel foglalkozott, elsősorban az egészséges csecsemő és kisgyermek harmonikus személyiségének kialakulását vizsgálta. Világviszonylatban is elsőként tanulmányozta a valamilyen ok miatt szülők nélküli kisgyermekek lelki fejlődését. Arra törekedett, hogy az anyjukat nélkülözni kénytelen gyermekek helyzetén, oly módon segítsen, hogy azokból a lehető legegészségesebb felnőttek válhassanak. Ennek védjegyéül a személyes kötődés kialakítását tette meg. Alapelve abból a ma is elfogadott nézetből indult ki, hogy ha a kisgyermek életének korai szakaszában nem tud biztonságos kötődést kialakítani egy személlyel, akkor soha életében nem lesz képes erre. Célja az volt, hogy a gyermekeknek az ún. saját gondozói rendszerrel lehetőségük legyen egy emberhez kapcsolódó szoros érzelmi köteléket kialakítani – ha máshogyan nem megy, a gondozónővel. Intézetében a gyerekek életrendjét úgy alakították ki, hogy minél kevesebb ember foglalkozzon velük (Pikler-módszer). A legfeljebb nyolcfős csoportokra három-négy gondozónő vigyázott, sőt a gondozónők azután is tartották a kapcsolatot a gyerekekkel, ha azok elkerültek az otthonból. A gyermekek ugyanis addig maradtak az intézetben, amíg helyzetük nem rendeződött oly módon, hogy visszakerültek családjukhoz, vagy nevelőszülőkhöz küldték, netán örökbe fogadták őket. Az intézetnek megalakulásától kezdve fő célja az volt, hogy elkerülje az ott nevelkedő gyermekek hospitalizálódását. Új módszert dolgozott ki továbbá a gyermek csecsemőkori mozgásfejlődésére. Jelentős szerepet játszott a modern magyarországi egészségügyi felvilágosítás kialakításában, a csecsemő- és gyermekápolónő-képzés megszervezésében, ill. korszerűsítésében. Számos népszerű csecsemő- és gyermeknevelési és -gondozási könyv szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, férjével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét őrzi a Pikler–Lóczy Társaság a Kisgyermekekért (1990), a Pikler Intézet (közalapítványi intézet, gyermekotthon, kutató- és továbbképző műhely, 1998) és a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány (kiemelkedően közhasznú alapítvány, 1999). Külföldön az USA-ban, Argentínában, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban működik nemzeti Pikler Intézet. Párizs XX. kerületében teret neveztek el róla (2007-ben). Emlékének, a tér avatásakor, a helyi önkormányzat egy teljes napot szentelt, ahol könyv- és filmbemutatókat tartottak. Frankfurtban is emléktábla őrzi emlékét.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Munka Érdemrend (1956 és 1962), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967). Weil Emil-emlékérem (1967), Schöpf-Merei Ágost-emlékérem (1978).

Szerkesztés

A Gyermeknevelés, ill. a Pester Lloyd munkatársa (1931-től).

Főbb művei

F. m.: Mit tud már a baba? Pikler r. Emmy néven. (Bp., 1938
2. kiad. 1941
3. kiad. 1946)
Anya és gyermeke. 1–4. füz. Szerk. (Bp., 1948)
Újszülött és csecsemő gondozása és táplálása. (Orvosok Lapja, 1949)
A szocializmusban nincsen árva gyermek. A Lóczy utcai Csecsemőotthon. Fényképezte Reismann Marianne. (Bp., 1950)
Tuberkulózis. (Szülők iskolája. Bp., 1951)
Hurutos betegségek. (Szülők iskolája. Bp., 1951)
Táplálkozás. (Szülők iskolája. Bp., 1951)
A beteg gyermek helyes ápolása. (Szülők iskolája. Bp., 1951)
Fertőző gyermekbetegségek. (Szülők iskolája. Bp., 1951)
Hogyan fürösszük a csecsemőt? László Magdával. (Csecsemőgondozástan. 1. Bp., 1951)
Que sait faire votre bébé? (Paris, 1951)
Anyák könyve. Hirschler Imrével, László Magdával. Ill. Pap Klára és Schöberl Magda, fotó Reismann Marianne. (1–2. kiad. Bp., 1954
3. kiad. 1956
4–5. kiad. 1959
7. kiad. 1963
8. kiad. 1965
A csecsemő és kisgyermek öltöztetése. László Magdával. Ill. Pap Klára és Soltész Nagy Anna. (Bp., 1955)
A prevenció általános kérdéseiről a bölcsődékben és a csecsemőotthonokban. (Népegészségügy, 1955)
Csecsemőgondozók és gyermekápolónők tankönyve. Szerk. László Magdával. I–III. köt. (Bp., 1957
3. kiad. 1978)
Az etetéstechnika néhány részletkérdése. (Gyermekgyógyászat, 1958)
Mit tud már a baba? A fotókat Reismann Marianne készítette. 4. kiad. 1959
5. kiad. 1963
új kiad. 1976
franciául: Paris, 1948
szlovákul: Bratislava, 1948
németül: 1982)
A gyermek nevelése a családban 3 éves koráig. László Magdával, Tardos Péter Annával. (Szülők könyvtára. Bp., 1959
2. átd. kiad. 1962)
Bölcsődék és csecsemőotthonok ellenőrzésének néhány elvi kérdése. (Népegészségügy, 1964)
Az egységes felvilágosító munka szükségessége és feltételei a 3 éven aluli kisgyermekek gondozásával és nevelésével kapcsolatban. – Újabb szervezési és építési elvek a hospitalizáció profilaxisához a 3 éven aluli kisgyermekeket ellátó intézményekben. (Népegészségügy, 1965)
Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez. (Orvosi Hetilap, 1966. 46.)
Az egészséges gyermek fejlődése és gondozása 3 éves korig. Csecsemőgondozók és gyermekápolónők részére. László Magdával. (Bp., 1967)
Anyák könyve. László Magdával. (9. átd. és bőv. kiad. 1967
10. kiad. 1969
11. kiad. 1972
12. kiad. 1975
13. átd. és bőv. kiad. 1978
14. átd. kiad. 1985)
Bölcsődék és csecsemőotthonok gondozási és nevelőmunkájának ellenőrzésére szolgáló táblázat. (Gyermekgyógyászat, 1968)
Megfigyelések a csecsemő nagymozgásos aktivitásának alakulásáról az oldalfordulástól a biztos járásig. Tardos Annával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968)
Adatok a csecsemő mozgásának fejlődéséhez. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1969
franciául: 1979
olaszul: 1980
németül: 1988)
A születéstől az óvodáskorig. A gyermek fogadása. Harmath Péterrel, Tardos Annával. Ill. Gábor Éva. (Szülők könyvtára. Bp., 1970)
Fejlődés- és neveléslélektani vizsgálatok a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézetében. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1971)
Adatok az intézetünkben nevelt gyermekek társadalmi beilleszkedéséről. Falk Judittal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1972)
Az egészséges csecsemő és gyermek fejlődése és gondozása. Egészségügyi szakiskolák tankönyve. I–III. köt. Szerk. (Bp., 1972)
Hasára vagy hátára fektessük az újszülöttet és a csecsemőt? (Gyermekgyógyászat, 1973)
A hospitalizmus megnyilvánulásai napjainkban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
Az alapvető testhelyzetek és mozgások terminológiája az önálló járás elsajátításáig. (Bp., 1978
angolul: 2006)
A csecsemő kompetenciája. (Magyar Pediáter, 1979)
Hason és háton nevelt csecsemők csípőízületi mozgásának összehasonlítása. Varga Máriával. (Orvosi Hetilap, 1980. 7.)
Néhány gondolat a csecsemőnevelési szokásokról és a szülői magatartásról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1982)
Az optimális fejlődésre ható tényezők. (Orvosképzés, 1984)
A szabad játékról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1989)
Csecsemők lelki egészségvédelme. (Thalassa, 1995).

Irodalom

Irod.: P. E. köszöntése. – Nemes Lívia: P. E. munkássága. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1982)
Sárkány Jenő: Egy nagy magyar gyermekorvos emlékére. (Orvosi Hetilap, 1984. 33.)
Ember Mária: Végső búcsú P. E.-től. (Magyar Nemzet, 1984. jún. 15.)
V. Binét Ágnes: P. E. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1985)
Falk Judit: Ki volt P. E.? (Magyar Nemzet, 1988. 32.)
Falk Judit: Negyvenéves a Lóczy. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1989)
David, Myriam–Appelle, Geneviève: A Lóczy. (Bp., 1998)
Pszichoanalitikusok a Pikler- módszerről. Tanulmányok. Bev. Szántó Féder Ágnes. – Chokler, Myrtha-Hébé: Mivé lesz a tekintet? Egy neuro-pszichoszenzoros kórképben szenvedő kislány terápiája P. E. gondolatai nyomán. (Thalassa, 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010). Honlap: www.pikler.hu

Megjegyzések

MÉL IV. és egyéb lexikonok téves születési adata: 1902. jan. 20. Bp.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013