Piros László
Piros László

2024. november 8. Péntek

Piros László

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1917. május 10.

Újkígyós, Békés vármegye

Halálozási adatok

2006. január 13.

Szeged


Család

Sz: Piros András, Bikádi Mária. Szülei Magyarbánhegyesen 12 kh földön gazdálkodtak és egy kocsmát is működtettek. F: 1941-től Kovács Vilma. Négy gyermekük (három fiú, egy leány) született.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett, hentes- és mészáros segédlevelet szerzett (1934). A szovjet hadifogságban hat hónapos antifasiszta iskolában tanult (1943–1944), majd a kijevi partizániskola hallgatója volt (1944 nyarán, de bevetésére már nem került sor). Egyéves pártfőiskolát végzett (1949–1950).

Életút

Zeidl Vencel budapesti húsgyárának hentessegéde (1935–1939), sorkatonai szolgálatot teljesített (1939–1941), leszerelése után Faller József hentesmester segéde (Veszprémben, 1941–1942), frontszolgálatot teljesített (Voronyezsnél hadifogságba esett (1943). Hazatérését megelőzően a kárpátaljai Zsukóban működő szovjet katonai parancsnokság munkatársa (1944–1945). Egy partizáncsoporttal tért haza, Debrecenbe, majd Budapesten, a politikai rendőrség nyomozója (1945. jan.–1945. febr.). Szakszervezeti Tanács kis- és vegyesipari titkára (1945. febr.–1945. dec.), főtitkárhelyettese (1945. dec. 2.–1948. okt. 20.), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) főtitkárhelyettese és az Élelmezési Munkások Országos Szövetsége, ill. az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete (ÉDOSZ) elnöke (1948. okt. 20.–1950. okt. 24.).

 

Államvédelmi vezérőrnagyi rangban az ÁVH Belső Karhatalom és Határőrség parancsnoka (1950. okt. 24.–1953. jan. 3.), az ÁVH megbízott vezetője (1953. jan. 3.–1953. júl.), egyúttal az ÁVH vezetőjének első helyettese (1950. okt.–1953. júl.). A letartóztatott Péter Gábor utódjaként (akinek kínvallatásában maga is közreműködött) az ÁVH parancsnoka és a belügyminiszter első helyettese (1953. júl. 4.–1954. júl. 6.; 1954. jan. 4-étől altábornagyként), belügyminiszter (1954. júl. 6.–1956. okt. 24.). A forradalom és szabadságharc kirobbanása után a szovjet hatóságok a Szovjetunióba menekítették (1956. okt. 28-án), majd részt vett a megszálló szovjet csapatok irányításában (1956. nov. 4.–1956. nov. 10.), utóbb Kádár utasítására visszatért Moszkvába (kizárták a pártból: 1956. nov. 16-án).

Hazatérését követően a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát főmérnöke (1958–1969), vezérigazgatója (1969–1977).

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), nemzetgyűlési (Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.) Országgyűlési képviselő (Országos lista, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; 1957. máj. 9.–1958. nov. 16.).

Az MDP KV póttagja (1948. jún. 14.–1949. szept. 3.), tagja (1949. szept.–1956. okt. 31.), az MDP PB póttagja (1950. máj. 31.–1953. jún. 28. és 1955. ápr. 14.–1956. okt. 23/24.).

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz és ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Kossuth Érdemrend (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend III. (1950) és IV. fokozata (1952), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953, megvonva: 1963), Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Munka Érdemrend (arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1976), Április 4. Érdemrend (1987).

Főbb művei

F. m.: Szervezési feladatok, szakszervezeti fegyelem. (A Szakszervezeti Tanács Könyvtára. 3. Bp., 1946)
Szakszervezetek bérpolitikája. Többekkel. (Bp., Népszava, 1948)
A szakszervezetek szerepe a termelésben és a munkaversenyekben. (A Munka Könyvtára. 14. Bp., 1948)
Új munkabér-politika és a kollektív szerződések. (Szakszervezetek bérpolitikája. 1. Bp., 1948)
Munkaversennyel a szocializmusért. P. L. referátuma a versenytitkárok értekezletén. (A Szakszervezeti Tanács kiadványa. Bp., 1948).

Irodalom

Irod.: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Trójai faló a Belügyminisztériumban. Az ÁVH szervezete és vezérkara. 1953–1956. Szerk. Gyarmati György és Palasik Mária. (Bp., 2013).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpgH1VT1.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője