Pongor Ferenc
orvos, tüdőgyógyász, mikrobiológus
Születési adatok
1904. február 13.
Tiszaszöllős, Heves vármegye
Halálozási adatok
1993. január 21.
Debrecen
Család
Sz: Pongor Ferenc (†1910) debreceni vagongyári lakatos, majd gőzmalmi gépész, Eszenyi Regina. Testvére Szepes Károlyné Pongor ? pedagógus. F: 1931-től Rössler Irén. Leánya: Pongor Erzsébet (1936. márc. 14.) és Pongor Katalin (1938. júl. 4.).
Iskola
Középiskoláit Beregszászon és Mezőtúron végezte, Mezőtúron éretts. (1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), a gümőkóros megbetegedések tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1965).
Életút
A debreceni Auguszta Szanatórium gyakornoka (1925–1927), segédorvosa (1927–1930), c. osztályos főorvosa (1930–1932), osztályvezető főorvosa (1932–1943), igazgató főorvosa (1943–1945. dec. 31.). Az átszervezés után a debreceni Állami Tüdőbeteg-gyógyintézet igazgató főorvosa (1946. jan. 1.–1955. dec. 31.), az újabb átszervezése után a DOTE Tbc Klinika tanszékvezető egy. docense (1956. jan. 1.–1966. febr. 28.), tanszékvezető egy. tanára (1966. márc. 1.–1974. jún. 30.). A Debreceni Tüdőbeteg-gondozó Intézet és az intézet 30 ágyas tüdőbetegotthona vezetője is (1939–1948). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1943–1951). A MÁV debreceni szakorvosi tanácsadója (1940-től). A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített (a debreceni 6. sz. helyőrségi kórházban, mint orvos-zászlós, 1940-től).
Az MDP tagja (1945-től), a párt debreceni városi pártbizottságának választmányi tagja. A Magyar Egységes Párt tagja (1943-tól). A Csaba Bajtársi Egyesület tagja (egyetemi hallgatóként, 1922-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén a tüdőtuberkulózis aktivitásával foglalkozott, e célból nagyszámú szanatóriumi beteganyagot vizsgált a Costa-, a Takata- és a Weltmann-reakcióval, majd vizsgálatait kiterjesztett a tüdőbetegek vérsavójának vizsgálatára is: megállapította, hogy a vérsavószint kalciumtartalmának emelkedése és a tüdőtbc aktivitás között összefüggés van. Később tbc-tenyésztési eljárásokat végzett, utóbb a thoracoplastica műtét mobilizáló hatását tanulmányozta, majd érdeklődése a tuberkulózis-baktériumtól eltérő ún. atípusos mikobaktériumok klinikai jelentősége, mikrobiológiai és taxonómiai vizsgálata felé fordult. Jelentős eredményeket ért el az ún. chromogén mikobaktériumok patogenitásának feltárása, tüdőfolyamatokban játszott szerepének tisztázása terén. Intézményvezetése alatt a debreceni klinika a magyarországi pulmonológiai és bronchológiai kutatások egyik központjává vált az országban egyedülálló szemtbc és mellkassebészeti osztályt, valamint korszerű kardiorespiratorikus laboratóriumot létesített. További kutatási területei: a tüdőtbc és a sárgaság összefüggései; a gümős agyhártyagyulladás és a gümős hashártyagyulladás kóroktana; a terhesség és a gümőkór; a hazai tbc elleni küzdelem és a gümőkór utáni rehabilitáció szervezési kérdései, különös tekintettel a tüdőbeteg-gondozó intézetekre és szanatóriumokra.
Elismertség
A Korányi Ferenc Tbc és Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1954), Munka Érdemérem (arany, 1974).
A Debreceni Orvos Egyesület Érme (1943), Korányi Frigyes-emlékérem (1955), Robert Koch-érem (Weimar, 1957), Markusovszky-emlékérem (1976), Pro Universitate Díj (1976).
Szerkesztés
A Tuberkulózis és Tüdőbetegségek c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A Costa-féle reactio értéke a tüdőtuberculosis aktivitásának kimutatásában. Troján Margittal. (Orvosi Hetilap, 1928)
Über die Takata-Reaktion. (Beiträge zur Klinik der Tuberkulose und spezifischen Tuberkulose-Forschung, 1931)
Mobilizál-e a thoracoplastica tbc-bacillusokat? (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének Munkálatai, 1936)
A vérsejtsüllyedés ingadozása légmellkezelés kapcsán. (A debreceni Auguszta Szanatórium Közleményei, 1940)
További kísérletek gümőkórosok gelfikált vérsavójával. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének Munkálatai, 1940)
Kísérletek a gümőbacillus kitenyésztésére pleurális exsudatumokból. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének Munkálatai, 1941)
A felnőttek gümős agyhártyagyulladása. – Gümőkórosok vérének néhány fizikokémiai tulajdonságáról. (Tuberkulózis elleni küzdelem. Bp., 1942)
Tüdőgyógyászat. P. F. előadásai alapján összeállította a Debreceni Orvostudományi Egyetem V. évfolyamának munkaközössége. (Debrecen, 1950)
Tüdőhistiocytosis. (Orvosi Hetilap, 1958. 32.)
A chromogen mykobaktériumok mikrobiológiája és klinikai vonatkozásai. Monográfia és kand. értek. is. (Debrecen, 1959)
A mykobaktérium tuberculosis törzsek katalase aktivitása. Berencsi Györggyel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
Tüdőbiopsia. (Orvosi Hetilap, 1968. 38.)
A tüdő eosinophil granulomatosisa. Vezendi Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1972. 7.)
Kuruzslás és gyógyítás Timbuktuban. (Orvosi Hetilap, 1977. 14.).
Irodalom
Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Ábrahám Erzsébet: Egy tüdőgyógyász emlékei. Visszaemlékezések. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)