Prónay Gábor
Prónay Gábor

2020. október 25. Vasárnap

Prónay Gábor, tóthprónai és blatniczai br.

politikus, jogász

Születési adatok

1812. április 1.

Besztercebánya, Zólyom vármegye

Halálozási adatok

1875. április 1.

Firenze, Olaszország


Család

Sz: Prónay József cs. és kir. kamarás, Kubinyi Róza. F: 1845-től br. Podmaniczky Karolina. Fia: Prónay Dezső (1848–1940) politikus.

Iskola

Tanulmányait magánúton kezdte, majd a rozsnyói evangélikus gimnáziumban és a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta, ahol egyháztörténetet, görög és héber nyelvet is hallgatott. A pozsonyi jogakadémia elvégzése után Pesten jurátusnak esküdött fel (1833). Az MTA tagja (l.: 1860. okt. 9.).

Életút

Nógrád vm. alispánja mellett patvarista (= joggyakornok és ügyvédjelölt; 1833–1837), Nógrád vm. t. aljegyzője (1837–1848), majd a pozsonyi országgyűlésen Turóc vm. követe (1839–1840, 1848). Az evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelője (1861–1875). A reformellenzék képviselője, a pozsonyi országgyűlésen elsősorban szabadelvű egyházpolitikai beszédeivel tűnt ki. A forradalom és szabadságharc idején a Főrendiház tagja (1848-ban), de az országgyűléssel nem ment Debrecenbe. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után mégis haditörvényszék elé állították, de felmentették. A Bach-korszak alatt elsősorban a gazdasági és a kulturális élet területén működött, ugyanakkor élére állt a protestáns egyházak ellenállásának. A bécsi Wanderer és az Ostdeutsche Post c. lapok állandó magyarországi levelezőjeként igyekezett a magyar kérdésről elfogulatlanul tájékoztatni. Irodalmi hírnevét a Vázlatok Magyarhon népéletéből (1855) c., Barabás Miklós és Sterio Károly által illusztrált díszalbuma alapozta meg. A munka a magyar néprajz máig megkerülhetetlen, alapvető munkája. Néprajzi és jogi munkákon kívül foglalkozott még a magyar kertészet múltjával, támogatta Szabó Józsefet geológiai kirándulásaiban. Kezdeményezésére alakult meg az első magyarországi kertészeti egyesület és az első magyarországi baromfitenyésztő társulat, de elvállalta a Pesti Testgyakorló Egylet (1851–1853) a Nemzeti Zenede (1852–1875), a Nemzeti Hangász Egylet elnökségét is. Támogatta az evangélikus iskolákat, gyermekkórházat alapított, ill. nagy adományokat tett közintézményeknek is: a Magyar Tudós Társaságnak 6300 koronát adott (1860-ban).

Emlékezet

Születésnapján hunyt el, Acsán temették. Arcképe megjelent – többek között – a Vasárnapi Ujságban (1857-ben és 1875-ben), a Hajnal Albumban (Marastoni József kőnyomata, 1867-ben).

Főbb művei

F. m.: Ansichten eines Constitutionellen in Ungarn. Név nélkül. (Leipzig, 1850)
A pesti testgyakorló egyesület évkönyve 1851-re és 1852-re. Szerk. (Pest, 1852–1853)
Vázlatok Magyarhon népéletéből. Barabás, Sterio és Weber 25 színes képműveivel. (Pest, 1855
németül és franciául is: 1855)
Honunk kertészete a múltban s jelenben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1862. febr. 24.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1863).

Irodalom

Irod.: Haberern Jonathán: Br. P. G. emléke. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1876).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013