Radnót Magda
Radnót Magda

2020. november 23. Hétfő

Radnót Magda

orvos, szemész

Névváltozatok

Rottenstein Magda 

Születési adatok

1911. szeptember 17.

Vicsápapáti, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1989. február 3.

Budapest

Temetési adatok

1989. február 23.

Mező Imre út


Család

Sz: Weinréb Irén alkalmazott. Apját nem ismerte, az I. vh.-ban, Szerbiában elesett. F: 1. Antal Károly (1909–1994) szobrászművész, Kossuth-díjas. F: 2. Varga Lajos, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Kétszer elvált. Leánya: Antal Magdolna (1945–) orvos, aneszteziológus.

Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), a bécsi orvosi egyetemen szemészeti tanulmányokat folytatott, majd szemész szakorvosi vizsgát tett (1937), szemészeti patológiából magántanári képesítést szerzett (1946). Az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1934–1935), a Szemészeti Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1935–1939), a bp.-i Állami Szemkórház klinikai orvosa (1939–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1940–1946), egy. adjunktusa és magántanára (1946–1950). A SZOTE Szemészeti Klinika klinikaigazgató ny. r. tanára (1950–1951), a BOTE, ill. a SOTE I. sz. Szemészeti Intézete tanszékvezető és klinikaigazgató egy. tanára (1951. márc. 10.–1982. dec. 31.) és uo. a Trachoma Intézet igazgatója (1955–1982); közben a BOTE oktatási rektorhelyettese (1960–1972). Az Országos Szemészeti Intézet igazgatója (1968–1982). A SOTE t. szenátora (1985).

Tudományos pályafutásának kezdetén szemészeti patológiával foglalkozott, majd érdeklődése a könnymirigy betegségei felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szem és az endokrin rendszer működése közötti összefüggések feltárása, ill. a szem ultrastruktúrájának tanulmányozása terén. Irányítása alatt a budapesti I. sz. Szemklinika új épületet kapott (Józsefváros, VIII. kerület Tömő utca; 1971-től), s az új klinikán európai hírű kutatóműhelyek alakultak ki. A klinikai kutatáshoz szükséges komplett patológiai laboratórium mellett genetikai, mikrobiológiai és immunológiai laboratórium is működött. Valamennyi szemészeti műtét és kísérleti klinikai vizsgálat elvégzésére alkalmas szemészeti műszer az orvosok és kutatók rendelkezésére állt: a patológiai laboratóriumban állították fel az ország első elektronmikroszkópját, itt működött az ország első phacoemulsificatora (a szürkehályog műtétekhez), az első vitrectomja (az üvegtesti beavatkozásokhoz), továbbá az első xenon fotokoagulátora és az első argonlézer készüléke. A 1950-es–1960-as években a magyarországi trachomaellenes küzdelem országos irányítója, a betegségről számos népszerű könyvet írt és előadást is tartott. Különösen értékes tudományszervező tevékenysége. Rendkívüli jó külföldi szakmai kapcsolatainak köszönhetően megválasztották az Európai Szemorvosok Társasága elnökének (1972–1976), s elsősorban az ő szakmai elismerésének köszönhette a magyar orvostudomány, hogy Budapesten rendezhették meg az Európai Szemorvosok Kongresszusát (1972-ben). Irodalmi munkásságából kiemelkedik A szemészet alapvonalai (1971) c. egyetemi tankönyve, amely a magyar orvosi szakirodalom többször kiadott és újra megjelentetett klasszikusa. Néhány szemészettörténeti dolgozatot is írt: Kenyeres Ágnessel feldolgozta a mesterének tekintett Imre József (1884–1945) életét és munkásságát (1979; angolul és németül is: 1981).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett (Józsefváros, VIII. kerület Rákóczi út 27/b), a Mező Imre úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Elnöksége tagja (1973. máj. 11.–1976. máj. 7.). A Magyar Szemorvosok Társasága elnöke (1950–1952 és 1972–1981). Az Európai Szemorvosok Társasága elnöke (1972–1976), a Nemzetközi Szemészeti Akadémia alapító, a Római Orvosi Akadémia l., a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia külső tagja (1970-től). A European Council of Ophthalmology (1958-tól), a Csehszlovák Orvosok Társasága (1963-tól), a Concilium Ophthalmologicum Universale t. (1966-tól), az NDK Szemorvosok Társasága l. (1969-től), az Osztrák Szemorvosok Társasága l. (1969-től), a Society of Cryosurgery t. (1969-től), az Amerikai Szemsebészek Társasága t. (1970-től), a Bolgár Szemorvosok Társasága t. tagja (1970-től). A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1963-tól).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1961), Munka Érdemrend (arany, 1965). Semmelweis Ignác-díj, Braille-emlékérem (1961), Állami Díj (1965), Markhot Ferenc-emlékérem (1973), Chibret-aranyérem (1974), Schulek Vilmos-emlékérem (1976).

Szerkesztés

A Szemészet c. folyóirat főszerkesztője (1969-től). Az Annals of Ophthalmology, a Revue Internationale du Trachome, a Clinica Oculistica e Patologia Oculare és az Ophthalmic Paediatrics and Genetics c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: 500 könnymirigy szövettani vizsgálatának eredménye. (A (Magyar Pathológusok Társasága munkálataiból, 1938)
Über das Carcinom der Meibomschen Drüsen. Ophthalmologica [Basel], 1938)
Die pathologische Histologie der Tränendrüse. Kismonográfia. (Bibliotheca Ophthalmologica. 28. Basel, 1939)
Keratoconjunctivitis sicca und die histologische Struktur der Tränendrüse. – Lypoide Dystrophie der Cornea. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1939)
Angioid csíkok a szemfenéken. Elastosis dystrophica. (Orvosi Hetilap, 1940. 15.)
A lamina vitrea szemölcsei. (Emlékkönyv Albrich Konrád professzor tanári működésének tízedik évfordulója alkalmából. Pécs, 1940)
Pseudoglioma retinaeről. (A Magyar Pathológusok Társasága Nagygyűlésének munkálataiból, 1940)
A glioma retinae diagnosztikai nehézségei. (Gyógyászat, 1941)
Die Veränderungen des Pigmentepithels der Regenbogenhaut beim Diabetes mellitus. – Das Vorkommen von Hornhautepithel im Augeninnern nach geschwürigen Zerfall der Honhaut. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1941)
Aus Onkocyten bestehende adenomartige Hyperplasie in der Tränensakwand. Ophthalmologica [Basel], 1941)
A szövettani vizsgálat jelentősége rosszindulatú szembetegségekben. (Orvosi Hetilap, 1941. 46.)
A szaruhártya érzékenysége lebenyes hályogműtét után. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Die bakteriologische Befund der Konjunctivitis gonorrhoica bei Anwendung von Sulfamid-Präparaten. – Retinitis proliferans diabetica. – Beitrag zur Erntstehung der Hypotonie des Auges. Der Augenbefund bei orthostatistischer Hypotonie. – Veränderung der Augengewebe in den Fällen von Opacitas zonularis. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
Der Augenbefund bei Cushingscher Krankheit. (Ophthalmologica [Basel], 1942)
Az ún. paradox exophthalmusról. Wallner Emillel. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
A pajzsmirigy és az intraocularis nyomás (Orvosképzés, 1943
németül: Hypohysenvorderlappen und der intraokulare Druck. Ophthalmologica [Basel], 1943)
A belső secretios mirigyek és az intraocularis nyomás összefüggésének kísérleti igazolása. – A here működésének hatása az intraocularis nyomásra. (Orvostudományi Közlemények, 1944
mindkettő németül is: Ophthalmologica [Basel], 1944)
Neurohormonális tényezők jelentősége az intraocularis nyomás szabályozásában. (Orvosok Lapja, 1945)
Über die Wirkung der Testosteronpräparate auf den intraocularen Druck. – Seltene Geschwülste der Caruncula lacrimalis. – Über das Flache Sarkom der Aderhaut. (Ophthalmologica [Basel], 1947)
Data on the Occurence of the Calcification in the Eye Tissues. – Contribution to Data on Sight Disturbances Caused by Proliferation of Pigment Epithelium. An Unusual Complication after Cataract Extraction. (British Journal of Ophthalmology, 1948)
Az embolia arteriare centralis retinaeről. Németh Bélával. (Orvosi Hetilap, 1948. 7.)
Hormone Excretion of Glaumatous Patients. Csillag Miklóssal. (Ophthalmologica [Basel], 1949)
Castratio hatása a szemre. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949)
A rubeosis iridis diabeticáról. (Szemészet, 1949)
A diabetes mellitus szemészeti vonásai. (Orvosi Hetilap, 1949. 23.)
A dacryocystorhinostomia externával szerzett tapasztalataink. (Szemészet, 1950)
Beitrag zur Therapie der Retinitis diabetica. Sipos Irmával. (Ophthalmologica [Basel], 1950)
Szemfenéki elváltozások viselkedése hypertonia miatt végzett műtétek után. (Magyar Belorvosi Archivum, 1950)
A periphlebitis retinaeről. (Szemészet, 1950)
Contributions to the Regulation of Intraocular Tension. (Acta Medica, 1951)
Über eine Virus-Krankheit des Auges. (Ophthalmologica [Basel], 1951)
A hormonok hatása glaucomában. (Szemészet, 1951)
Az endocrin eredetű exophthalmusról. (Orvosi Hetilap, 1951. 12.)
Szemészeti pathológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
2. átd. kiad. 1961
németül: Pathologie des Auges. 1952
2. német kiad. 1958
oroszul: 1958
2. orosz kiad. 1961)
Az intraocularis nyomás szabályozásának neurohormonális vonatkozásai. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1952)
A szem sérülései. (Egészségügyi előadások vezérfonalai. Bp., 1952)
A sympathiás ophthalmiáról. (Szemészet, 1952)
Trachoma, a legalattomosabb szembetegség. (Élet és Tudomány, 1952. 8.)
Über experimentell erzeugte dauernde Tensionserhöhung beim Kaninchen. Orbán Tiborral. (Ophthalmologica [Basel], 1953)
A megvilágítás jelentősége a gonádok működésében. (Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
Újabb adatok az intraokuláris nyomás és a neuroendocrin rendszer összefüggéséhez. – Thyreotrop hormon hatása az intraocularis nyomásra. Török Évával. (Szemészet, 1953)
A ductusdeferens lekötésének és a here denervatiójának hatása az intraokuláris nyomásra. Ifj. Bárkány Bélával, Orbán Tiborral. (Szemészet, 1954)
Testosteronkészítmények hatása a könnymirigyre. Németh Bélával. (Orvosi Hetilap, 1954. 21.)
A sympathiás ophthalmia kezelése és prognózisa. (Orvosi Hetilap, 1954. 38.)
Trachoma. (A gyakorló orvos könyvtára. 21. Bp., 1954
2. átd. és bőv. kiad. 1956)
Die Wirkung der Belichtung auf das neuroendokrine System. (Acta Morphologica, 1955)
A gümőkóros eredetű szembetegségek kezelése. (A tuberkulózis kérdései, 1955)
A trachomakutatás gyakorlati jelentősége. (Népegészségügy, 1955)
A fény hatása a mellékvesekéreg működésére. Török Évával, Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1955. 32.)
A szem betegségei. (Egészségügyi előadások vezérfonalai. Bp., 1956)
Die Wirkung des Lichtes auf die Funktion der Schilddrüse. Orbán Tiborral. (Acta Morphologica, 1956)
A fény hatása a pajzsmirigy működésére. Orbán Tiborral. (Szemészet, 1956)
A hibernatio jelentősége a szemészetben. Véghelyi Péterrel. (Orvosi Hetilap, (Orvosi Hetilap, 1956. 28.)
A szem és a szemtájék sérülései. (Élet és Tudomány, 1956. 39.)
A hydergin alkalmazása a szemészetben. – A könnylevezető utak helyreállításáról. (Szemészet, 1957)
Die Wirkung des Lichtes auf die Zahl der eosinophilen Blutzellen. Oláh Imrével. (Acta Medica, 1958)
A trachoma néhány időszerű kérdéséről. (Népegészségügy, 1958)
Die Bedeutung des lytischen Cocktails bei Eingriffen am Auge im Kindesalter. (Ophthalmologica [Basel], 1958)
Az alphachymotrypsinnel végzett hályogműtét néhány kérdéséről. Varga Margittal. (Szemészet, 1959)
A szem jelentősége az endokrin szervek működésében. (Orvosi Hetilap, 1959. 6.)
Zonulosys enzymatica. A szürkehályog műtéti megoldásának új módja. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
A gyermekkori szemsérülések jelentősége. Varga Margittal. (Gyermekgyógyászat, 1960)
A szemészet gerontológiai vonatkozásai. (Orvosképzés, 1960)
Clinical Experience and Experimental Observations with Alphachymotrypsin. (Acta Chirurgica, 1960)
A thrombosis venae centralis retinae kezelése. Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1960. 38.)
A cortison és derivátumainak alkalmazása és annak veszélyei a szemészetben. (Gyógyszereink, 1960)
Die Wiederherstellung der Tränenwege bei Fehlen des Tränensackes. (Ophthalmologica [Basel], 1960)
Netzhautfunktion und optico-vegetatives System. Hönig Máriával, Wallner Emillel. (Acta Chirurgica, 1961)
A fény jelentősége a szervezet működésében. (Magyar Tudomány, 1961)
A korszerű terápia jelentősége a trachoma felszámolásában. (Népegészségügy, 1961)
Szembetegségek megelőzése. – A vírusok jelentősége a szemészetben. (Orvosképzés, 1961)
Die vegetative Netzhautfunktion bei schielenden. Pajor Rezsővel. (Acta Chirurgica, 1961)
Neuroendokrine Beziehungen zur Ophthalmologie. Monográfia. (Bp., 1961)
Glaucomás roham fellépése műtéti beavatkozások kapcsán. (Szemészet, 1962)
Az optico vegetatív funkcióról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. márc. 12.)
Az első keratoconjunctivitis epidemica járvány Budapesten. Pajor Rezsővel. (Népegészségügy, 1963)
A könnytömlő táján előforduló mucocelék és műtéti megoldásuk. (Szemészet, 1963)
A szembetegségek atlasza. I–II. köt. (Bp., 1963
oroszul: I–II. köt. Moszkva, 1962–1963
németül: Atlas der Augenkrankheiten. I–II. köt. Bp.–Stuttgart, 1964)
A variola és vaccinia szemészeti tünetei. (Orvosképzés, 1964)
A steroid glaukomáról. – Az intraokuláris hámburjánzásról. Bölcs Sándorral. (Szemészet, 1964)
A herpes zoster szemészeti vonatkozásai. Bajnok Györgyivel. (Szemészet, 1965)
A vírusok okozta szembetegségekről. (Orvosi Hetilap, 1965. 4.)
Az endogen eosinopenia jelentősége szembetegségekben. Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1965. 24.)
Cryotechnika a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1965. 28. és Orvosképzés, 1966)
Laser a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1966. 22.)
A photoreceptor ultrastruktúrája. Lovas Bélával. – A cortison cataractáról. (Szemészet, 1966)
Photocoagulatio és laseralkalmazás a szemészetben. (Orvos és Technika, 1966)
Die Röntgendiagnostik der tränenableitenden Wege. Monográfia. Gáll Jánossal. (Bp.–Zürich, 1966
oroszul: Bp., 1969)
A melanoma malignum chorioidae ultrastruktúrája. Lovas Bélával. – A retina Müller-féle sejtjének ultrastruktúrája. Lovas Bélával. – Az aphakiás szemen előforduló „pupillaris block”-ról. Szabó Zoltánnal. (Szemészet, 1967)
A neuroendokrin tényezők szerepéről a glaukoma kóroktanában. Follmann Piroskával, Mucsi Gabriellával. – Cryocoagulatio útján gyógyult ideghártya-leválás eseteink. Varga Margittal. (Szemészet, 1968)
A szemészet aktuális kérdései. – Adatok a megvilágított humán retina ultrastruktúrájához. (Orvosképzés, 1969)
Adatok Blaskovics nemzetközi értékeléséhez. – Arcus lipoides a cornea közepén. Bölcs Sándorral.– A lymphoma conjunctivae ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (Szemészet, 1969)
Famous Hungarian Ophthalmologists. Szerk. Györffy Istvánnal. (Bp., 1970)
A limbusból kiinduló carcinomák ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (Szemészet, 1970)
A hetven éven felüli betegeken végzett cryoextractiók eredményei. Jobbágyi Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1971. 18.)
A szemészet alapvonalai. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1971
2. átd. kiad. 1975
3. átd. kiad. 1978
4. átd. kiad. 1981
5. átd. kiad. 1988)
Langerhans granulumok conjunctiva epitheliomában. Bölcs Sándorral. (Szemészet, 1972)
Glaukomás szemek retinájának elektronmikroszkópos vizsgálata. (Szemészet, 1973)
Az egyenes szemizmok ultrastruktúrája. Varga Margittal. – A m. orbicularis oculi ultrastruktúrája hibás szemhéjállás eseteiben. (Szemészet, 1974)
A retinoblastoma ultrastruktúrája. Németh Bélával. (Szemészet, 1975)
Ultrastrukturális vizsgálatok jelentősége a szemészetben. (Orvosképzés, 1975)
„Fleurettes” előfordulása retinoblastomákban. (Magyar Onkológia, 1976)
A chorioidea melanoblastomáinak sejtalakjai. – A disseminált intravascularis coagulopathia szemészeti tünetei. – Retinoblastoma. – Szokatlan növekedésű irismelanoblastomák. Németh Bélával. (Szemészet, 1976)
Synaptikus lamellák retinoblastomákban. Fehér Jánossal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1976)
Szembetegek vizsgálata. Egy. segédtankönyv. (Bp., 1976
Follmann Piroskával. 2. átd. kiad. 1981)
A szem daganatai. (Klinikai onkológia. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1977)
Tränen organe. (Augenheilkunde in Klinik und Praxis. Stuttgart, 1977)
Szemműtétek és általános anaesthesia. (Szemészet, 1977)
A retinoblastoma histogenesise. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. jan. 26.
megjelent, kivonatosan: Orvostudomány, 1977)
110 éves szemészeti tankönyv. (Szemészet, 1978)
A retinoblastoma klinikai és morfológiai megjelenésének néhány kérdéséről. – Glaukomás szemek retinájának ultrastruktúrája. Follmann Piroskával. – Adatok a melanoma malignum prognózisához. Németh Bélával. (Szemészet, 1979)
Ifj. Imre József. Kismonográfia. Kenyeres Ágnessel. (Bp., 1979
angolul és németül: 1981)
Diagnosis of Primary Open-Angle Glaucoma. Follmann Piroskával. (Contemporary International Concepts. Masson, 1980)
A könnytömlő hámjának kehelysejtjeiről. Scanning elektronmikroszkópos vizsgálatok. Gábriel Istvánnal. – Lymphangioma orbitae. Gábriel Istvánnal. (Szemészet, 1980)
A madarak ideghártyájának ultrastruktúrájáról. Fáncsi Tiborral. – Elektronmikroszkópos vizsgálatok degeneratio pigmentosa retinae esetében. (Szemészet, 1981)
Szokatlan ciszta képződése a szemhéjban. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1982)
Narkomániások vakságot okozó fertőzései. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1984)
A diabetes mellitus szemészeti vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1999. 18.).

Irodalom

Irod.: Csapody István: R. M.: Szemészeti patológia. (Szemészet, 1951)
Kukán Ferenc: R. M.: A szembetegségek atlasza. (Orvosi Hetilap, 1965. 16.)
Kahán Ágost: R. M.: A szemészet alapvonalai. (Orvosi Hetilap, 1973. 8.)
Németh Béla: R. M. 60 éves. (Szemészet, 1971)
Németh Béla: R. M. tanári működésének 25. évfordulójára. (Szemészet, 1975)
Congratulation of Professor Magda Radnót on Occasion of Her Being Rewarded with Gold Medal of the European Ophthalmological Society. (Acta Chirurgica, 1979)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. febr. 7.)
Varga Margit: R. M. (Orvosi Hetilap, 1989. 15.
Szemészet, 1989 és Magyar Tudomány, 1989)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Betkó János: Kommentár R. M. „A diabetes mellitus szemészeti vonatkozásai” című, 50 éve megjelent közleményéhez. (Orvosi Hetilap, 1999. 18.)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Süveges Ildikó: Idén lenne százéves R. M. (Magyar Tudomány, 2011)
Emed, Alexander: Zsidó származású magyar orvosok. 150 életrajz. (Bp., 2011). *A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. téves születési adat: okt. 17!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013