Rados Gusztáv
Rados Gusztáv

2020. október 21. Szerda

Rados Gusztáv

matematikus

Névváltozatok

1884-ig Raussnitz

Születési adatok

1862. február 22.

Pest

Halálozási adatok

1942. november 1.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.).

Életút

Fia Rados Jenő (1895-1992) építész, építészettörténész. - A József Műegyetem hallgatója, a bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. szerzett (1884), majd a lipcsei tudományegyetemen Felix Klein mellett tanult (1884-1885), a matematika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.). - A József Műegyetem magántanára (1885-1891), a matematika ny. rk. (1891-1893), ny. r. tanára (1893-1933); közben a Mérnöki és Építészi Oszt. (1900-1904), a Közgazdasági Oszt. dékánja (1917-1920) és az egyetem rektora (1911-1914). A József Műegyetem Könyvtárának vezetője (1896-1911, 1914-1933).Algebrával és számelmélettel fogl., a mo.-i mátrixelméleti kutatások megindítója. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az algebrai és elliptikus függvények, a körosztás, a determinánsok, a kvadratikus alakok, ill. a magasabb fokú kongruenciák vizsgálata terén. Részben az ő nevét őrzi a számelméletben a Rados-Kőnig-tétel. Rektori működéséhez fűződik a a műegyetem Közgazdasági Szakoszt.-ának megszervezése és a Műegyetemi Deákotthon létesítése.

Főbb művei

F. m.: A felsõbbfokú kongruenciák elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1883
Egy, a geometriában fellépõ számelméleti probléma. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885
Az algebrai függvények elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885
A determinánsok elméletéhez. - A szétbontható alakok elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1886
A ciklikus determinánsok elméletéhez. Mathematikai és Physikai Lapok h.n.,1894
Az orthogonális helyettesítések elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1900
Adalékok az egységgyökök elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1908
Analízis és geometria. R. G. műegyetemi elõadásai. Budapest,1919
Ein Satz über Kongruenzen höheren Grades. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1923
Die quadratischen Reste zusammengesetzer Moduln. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1927
Egy determinánstétel általánosítása. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1929
Über die Dichtigkeit der Primzahlen einer arithmetischen Progression. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1932
Über zyklische orthogonale Substitutionen. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1940.

Irodalom

Irod.: R. G.-nak hetvenedik születésnapjára. Matematikai és Fizikai Lapok 1931
Stachó Tibor Pogány Béla:Gyászbeszéd R. G. ravatalánál. Matematikai és Fizikai Lapok 1942
Stachó Tibor:R. G. Technika 1943
Móra László:R. G. Könyvtáros 1963
Gyires Béla:R. G. In: Műszaki nagyjaink Budapest,1967
Szénássy Barna:A magyarországi matematika története a 20. század elejéig. Budapest,1970
Móra László:R. G. a tudós és könyvtáros. Magyar Nemzet h.n.,1987

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013