Rátóti Benő
Rátóti Benő

2024. december 9. Hétfő

Rátóti Benő

térképész, geográfus, geológus

Születési adatok

1932. október 5.

Törtel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2012. július 24.

Budapest

Temetési adatok

2012. augusztus 3.

Csömör


Család

Sz: Rátóti Dénes, Mari Ilona. F: Görög Ágnes.

Iskola

Elemi és középiskoláit Törtelen, Cegléden és Székesfehérvárott végezte. Az ELTE TTK-n földrajz–geológia szakos középiskolai tanári és térképész okl. szerzett (1957), doktorált (1962), a földrajztudomány kandidátusa (1986). Az MLEE-n végzett (1985).

Életút

A Kartográfiai Vállalat szerkesztője, terepfelmérője (1957–1961), a Terepfelmérő Osztály helyettes vezetője (1961–1962), a Szerkesztői Osztály vezetője (1962–1988?), majd a vállalat marketing-menedzsere (1988?–1993). A Rátóti és Társa Bt. ügyvezetője. Térképészeti földrajzzal, geomorfológiai és hidrogeográfiai kutatásokkal, a geotermális energia és a termálvizek hasznosításának kérdéseivel foglalkozott. Különösen jelentős kartográfiai munkássága; kutatási területe: a felszíni vizek alakította térszíni formák geomorfológiai és genetikai szempontú térképi értékelése és leírása, ill. a közvetlen terepi megfigyelésen és személyes adatfelvétel alapján történő morfológiai formák térképi szerkesztése, vízrajzi és partvonali adatok közepes- és kisméretarányú ábrázolásorientált vizsgálata és térképi megjelenítésének problémái. Magyarországon elsőként valósította meg az ún. komplex vízföldrajzi térképezési módszert. Úttörő jelentőségű tevékenységet fejtett ki az óceáni, ill. tengeri partvonalak, mint komplex formaegyüttesek térképi ábrázolásában. A fototopográfiai navigációs radartérkép (1965) és a Stribarot térképészeti eljárás társszerzője (1969). Nevéhez fűződik a II. vh. utáni új turistatérkép-kultúra elindítása, az addig használatban lévő turistatérképek adatainak kiegészítése, pontosítása, az állandó kapcsolat újrafelvétele a természetjáró mozgalommal. Számos népszerű tudományos könyv szerzője és térképmellékleteinek szerkesztője.

Elismertség

Az MTA Természetföldrajzi Bizottsága, ill. Geodéziai Bizottsága és Térképészeti Albizottsága tagja. A Mérnöki Kamara Földmérők és Térképészek Tagozatának elnöke (1989–1992). A Magyar Természettudományos Társulat vezetőségi tagja (1994–1998), Földtudományi Szakosztályának elnöke (1999-től). A Magyar Földrajzi Társaság tagja (1954-től).

Elismerés

Kiváló Feltaláló (arany, 1977), Papp Simon-emlékérem (1998), Bugát Pál–Szentágothai János-emlékérem (2000), Teleki Pál-emlékérem (2002).

Szerkesztés

A Hungarian Cartographical Studies társszerkesztője (1968–1970).

Főbb művei

F. m.: írásai: A kisméretarányú térképek vízrajzának ábrázolásáról. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
A folyók mechanizmusa és a meder mentén kialakuló domborzati formák. Egy. doktori értek. (Bp., 1962)
A földrajzi térkép készítésének jelenlegi technológiája Magyarországon. Tóth Attilával. – A földrajzi térképek tisztázati rajzainak készítése. Tóth Attilával. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
Néhány adat a folyók medermenti természetes felmagasításáról. – Néhány érdekes térszíni forma vizsgálata a Tisza árterén. (Földrajzi Értesítő, 1964)
A térképészeti földrajz – új, fejlődő tudományág. (Geodézia és Kartográfia, 1964)
Egy újfajta folyamhajózási térkép. Folyami fototopográfiai navigációs radartérkép. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
A tengerek világa. Tolnay Lászlóval. (Miniatűr könyvek. Bp., 1967)
A geomorfológiai térképek hidrogeográfiai elemeiről. (Földrajzi Közlemények, 1969)
A közép- és kisméretarányú térképsorozatok vízfolyás-ábrázolási kérdései, különös tekintettel az 1: 2 500 000 méretarányú világtérképekre. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
A világ országai. 165 térképpel. Tolnay Lászlóval. (Bp., 1970
159 térképpel. 2. jav. és bőv. kiad. 1971)
A partmorfológiai elemek ábrázolása a közép- és kisméretarányú térképeken. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
A Föld lefolyási rendszereinek mennyiségi és minőségi ábrázolása. (Földrajzi Közlemények, 1971)
A folyóvizek közép- és kisméretarányú térképi ábrázolása a vízhozam alapján. (Térképi generalizálás. Szerk. Stegena Lajos. Bp., 1971)
Egy új térképkészítési eljárás: a Stribarot-módszer. Kovács Pállal, Papp-Váry Árpáddal. (Geodézia és Kartográfia, 1974)
A Gabcikovó-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről. (Térképész, 1977)
Gyakorlati térképszerkesztés, térképtervezés. (A Kartográfiai Vállalat kiadványa. Bp., 1979)
Az űrfelvételek térképészeti alkalmazása. – Az űrrepülés jövője és térképészeti vonatkozásai. (Térképész, 1981)
Térképészeti technológiák. Szakközépiskolai tankönyv. (Bp., 1981)
A folyók vízisporttérképeinek szerkesztése és készítése. – A földgömbök szerkesztése és készítése. (Geodézia és Kartográfia, 1983)
Az általános környezethasznosítási térképek szerkesztési problémái. Sziládi Józseffel. (A természeti területi struktúraváltozások társadalmi, gazdasági és ökológiai értékelésének kartográfiai modellezése. Szerk. Fodor István. Pécs, 1984)
A felszíni vizek és a velük kapcsolatos térszínű formák térképi ábrázolásának néhány kérdése. Kand. értek. (Bp., 1985)
Új szerkesztési megoldás idegenforgalmi várostérképek készítésére. (Geodézia és Kartográfia, 1986)
A Kartográfiai Vállalat turistatérképei. (Geodézia és Kartográfia, 1989)
Ország, címer, zászló. Képeskönyv. (Bp., 1989)
Radó Sándor, a sikeres konferenciák és kiállítások elindítója. (Földrajzi Közlemények, 1998)
Tanya-oázis. (Bp., 1999)
Röptikék. Összegyűjtött versek. 1950–2004. (Bp., 2005?)
térképei: Európa felszíni vizei. 1: 10 000 000. (Bp., 1965)
Folyami fototopográfiai navigációs radartérkép. 1: 10 000. Szekeres Károllyal. (Bp., 1965)
A felszíni vizek vízföldrajzi térképe. 1: 2 000 000. (Magyarország nemzeti atlasza. Bp., 1967)
Az Újvilág hajósai. Kolumbus–Vespucci–Magellán. Ford. Lontay László, Salánki József, Tassy Ferenc. A térképeket szerk. R. B. (Világjárók. Klasszikus útleírások. 10. Bp., 1968)
A Balaton környékének geomorfológiai térképe. 1: 300 000. Többekkel. (Bp., 1969)
Európa vízföldrajza. Kísérleti iskolai térkép. 1: 20 000 000. (Bp., 1972)
Magyarország geomorfológiai térképe. 1: 500 000. Többekkel. (Bp., 1972)
Felszíni vizek. 1: 500 000. (Magyarország regionális atlasza. I–VI. köt. Bp., 1974)
A Duna-medence hidrogeográfiai térképe. 1: 2 000 000. Somogyi Sándorral, Keresztesi Zoltánnal. (Atlas Donauländer. Wien, 1983)
Kenya. – Tanzánia. Közigazgatási térkép. 1: 2 500 000. Többekkel. (Bp., 1989)
Líbia. Közigazgatási térkép. 1: 2 000 000. Többekkel. (Bp., 1989).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. Bp., 1988)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője