Rédai István
Rédai István

2024. október 6. Vasárnap

Rédai István

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1922. november 19.

Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

2010. november 14.

Budapest

Temetési adatok

2010. december 10.

Budapest

Kispest


Család

Sz: Juhász Julianna. Apja kubikos volt. 1949-től nős.

Iskola

A mezőtúri gimnáziumban éretts. (1941), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán tanult (1945–1949), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertészmérnöki okl. szerzett (1962), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1972), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1983). Négyhónapos pártiskolát (az MDP Karolina úti Pártfőiskola agrárpolitikai szakán, 1949), majd kétéves pártiskolát végzett (1952).

Életút

A Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia Agrárpolitikai Tanszék tanára (1949–1950), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Szakoktatási Főosztályának osztályvezető-helyettese és a Felsőoktatási Osztály mb. vezetője (1950–1952), kizárták az MDP-ből (1952); a mezőtúri Szabad Nép Mgtsz agronómusa, főagronómusa (1952–1956), a mezőtúri Sallai Mgtsz elnöke (1957–1963). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Üzemtani Tanszék egy. adjunktusa (1963–1966), egy. docense (1966–1980), egy. tanára (1980. jún. 24.–1990. dec. 31.); közben a Termesztési Kar dékánhelyettese (1972–1974), majd az egyetem rektorhelyettese (1972–1974). Az NSZK-ban FAO-ösztöndíjas (1971). 1945 után jelentős szerepet vállalt az agrárfelsőoktatás új tanterveinek kidolgozásában, a mezőgazdasági akadémia Gödöllőre helyezésében, valamint új termelőszövetkezetek megalakításában. Az általa irányított mezőtúri szövetkezetekben újtípusú öntözéses gazdálkodást vezetett be (öntözéses bemutatógazdaság). Kutatóként elsősorban öntözési és meliorációs kutatásokkal, speciális kertészeti kultúrák üzemszervezési kérdéseivel, palántanevelési módokkal, ill. különböző kertészeti termékek tárolásával, egyéb agrárökonómiai kutatásokkal foglalkozott. Magyarországon az elsők között elemezte a szakosított zöldségtermelő üzemek és kertészeti ágazati gazdaságok kialakításának szervezési kérdéseit, elsők között mutatott rá az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezőkre a különböző mezőgazdasági és kertészeti szakágazatokban.

Elismertség

Az MTA Kertészeti Bizottsága, Üzemszervezési és -vezetési Bizottsága, ill. Agrárökonómiai Bizottsága tagja (1972-től). Az MTA–MÉM Mezőgazdasági Üzemi Vízgazdálkodási Bizottsága tagja (1980-tól).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1952), Szocialista Munkáért (1961), Munka Érdemrend (ezüst, 1971). Entz Ferenc-emlékérem (1977), Jubileumi Emlékplakett (Kertészeti Egyetem, 1978), Nyisztor György-emlékérem (1978).

Főbb művei

F. m.: Az öntözés és melioráció üzemgazdasági kérdései. – Termőföldünk jobb felhasználásáért. (Társadalmi Szemle, 1962)
A gabonabetakarítás és a számvitel kapcsolata. Gyollai J.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1964)
Kertészeti üzemágak fejlesztési terve. Többekkel. (Bp., 1965)
Üzemszervezési kérdések speciális kertészeti üzemekben. (Herba Hungarica, 1967)
A jövedelem és vagyonbiztonság néhány üzemgazdasági kérdése. (Gazdálkodás, 1969)
A biztosítás üzemgazdasági kérdései. (Biztosítási Szemle, 1969)
Palántanevelési módok és berendezések ökonómiai értékelése a szántóföldi zöldségtermesztésben. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1971)
A zöldségöntözés ökológiai és ökonómiai összefüggései. Egy. doktori értek. (Bp., 1972)
A Heves megyei zöldségtermesztés néhány üzemgazdasági összefüggése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1973)
Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete és a fejlesztési lehetőségek a termelőszövetkezetekben. Horváth Gyulával, Z. Kiss Lászlóval. (Bp., 1973)
A hűtött tárolás jövedelmezősége. Z. Kiss Lászlóval. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1973)
Kertészeti ágazatok üzemtana. 2. Szerk. (Bp., 1974)
Gyümölcs- és zöldségexportunk jelenlegi helyzete és a kiviteli lehetőségek. Szerk. (Bp., 1974)
A hálótervezés tapasztalatai az almabetakarításban. Kulcsár Péterrel, Z. Kiss Lászlóval. (Kertgazdaság, 1975)
A szántóföldi zöldségöntözés gazdaságosságának néhány összefüggése. (Tudomány és mezőgazdaság, 1975)
A hálótervezés tapasztalatai az őszibarack betakarításában. Z. Kiss Lászlóval. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1975)
Szakosított zöldségtermelő üzem kialakításának főbb szervezési és ökonómiai kérdései. Zsitvay Attilával. (Bp., 1975)
Kertészeti ágazatok növényvédelmének szervezése. Szerk. (Bp., 1976)
A termelésfejlesztés és a gazdaságosság kölcsönhatásai a szántóföldi zöldségtermesztésben. Zsitvay Attilával. (Bp., 1977)
Economical Questions of Vegetable Forcing in Hungary. (Acta Horticulturae [The Hague], 1978)
Az agrárfelsőoktatás személyi feltételei és az óraterhelés kapcsolatai. (Felsőoktatási Szemle, 1978)
Az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők a kertészeti ágazatokban. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1979)
Az öntözés szervezése és gazdaságossága a kertészeti ágazatokban. Tompos Lajossal, Víg Péternével. (Bp., 1979)
A zöldségtermelés szervezése és gazdaságossága. Víg Péternével, Zsitvay Attilával. (Bp., 1979
2. átd. kiad. 1987)
A termelésfejlesztés és a talajerő-gazdálkodás ökonómiai kérdései a kertészeti termelési rendszerekben. Az 1979. okt. 31.-i tudományos tanácskozás előadásai. Szerk. (Bp., 1979)
A munkaerő- és energiaigény alakulása a kertészeti öntözésben. (Kertgazdaság, 1980)
A gyümölcsöntözés gazdaságossága. (Kertészet és szőlészet, 1981)
Az étkezési paprika termesztésének szervezési és ökonómiai kérdései. Víg Péternével. (Hajtatás, korai termesztés, 1981)
Az öntözés hatékonysága a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztésben. Kand. értek. (Bp., 1981)
A csepegtető öntözés tapasztalatai és a fejlesztés lehetőségei. Horánszky Zsigmonddal. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1982)
Az élőmunka szerepe a zöldségtermesztésben. (Kertgazdaság, 1983)
A zöldségfogyasztásra és -ellátásra ható közgazdasági tényezők vizsgálata. (Hajtatás, korai termesztés, 1986)
Az anyag- és energiahatékonyság a szántóföldi zöldségtermesztésben. Kolozsvári Bélával. (Kertgazdaság, 1986)
Fennmaradás és megújulás a zöldségtermesztésben. (Kertgazdaság, 1989)
A magyar paradicsomsűrítmény külpiaci értékesítése. Kocsis Teréziával, Lakner Zoltánnal. (Kertgazdaság, 1991)
A vertikális kapcsolódások fejlesztésének főbb összefüggései a kertészeti és élelmiszer-ipari ágazatokban. Dimény Imrével. (Gazdálkodás, 1992)
A magyarországi fűszerpaprika exportja. Lakner Zoltánnal, Radóczné Kocsis Teréziával. – A vertikális kapcsolódások továbbfejlesztésének elméleti, módszertani összefüggései a kertészeti és élelmiszer-ipari ágazatokban. 1–2. Dimény Imrével. (Gazdálkodás, 1993)
A zöldségtermesztés, -tárolás, -értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk. Z. Kiss Lászlóval. (Bp., 2005)
kéziratban: Az öntözés szervezése és gazdaságossága a kertészeti ágazatokban. Kutatási zárójelentés. (Kertészeti Egyetem, Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Z. Kiss László: R. I. (Kertgazdaság, 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője