Reseta János
Reseta János

2022. augusztus 19. Péntek

Reseta János

pedagógus

Születési adatok

1776. június 8.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1862. március 5.

Pest


Iskola

Tanulmányait magánúton kezdte, majd a székesfehérvári gimnáziumban Virág Benedek tanította, utóbb bölcsésztudori okl. szerzett.

Életút

A gr. Waldstein család nevelője (1830-ig), a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom r. tanára (1830–1849), nyugdíjazták (1849). Az 1830-as–1840-es években, mint királyi könyvvizsgáló (= cenzor) is működött, gr. Széchenyi István Politikai programtöredékek c. munkáját nem akarta engedélyeztetni (megjelent: 1847. febr. 23.). A pesti forradalom kirobbanása után (1848. márc. 15.) sokan támadták cenzori tevékenysége miatt, de többen – köztük Petőfi Sándor is – védelmére kelt, mert tisztességes embernek gondolta. Szoros barátságban állt Horvát István történésszel, aki fia gyámjául is felkérte őt. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a székesfehérvári kórháznak és a székesfehérvári papnevelő intézetnek; a Magyar Tudós Társaságra 52 400 koronát hagyott (1871- ben).

Emlékezet

Virág Benedekkel a költő haláláig fenntartotta jó kapcsolatát, Virág egy költeményt is írt neki. Később gyakran meglátogatta Virág Benedeket tabáni szegényes otthonában, halála előtti este is sokat beszélgetett kedves tanítványával. Halála után Reseta márványkereszttel cserélte fel a költő sírján lévő kicsiny fakeresztet. Petőfi esetét Resetával többen is – köztük Feleki Miklós és Jókai Mór – is (Petőfi és a cenzor címmel) megörökítették. Arcképét közli az István bácsi naptára (1891) és az Ezernyolcszáznegyvennyolcz c. album (1898).

Főbb művei

F. m.: Egész esztendőbeli evangéliumok és azoknak magyarázattyaik. Leonhard apát úr után magyarul. (Buda, 1821).

Irodalom

Irod.: Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán. R. J. (Századok, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője