Révay József
Révay József

2020. október 24. Szombat

Révay József

irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító

Névváltozatok

1904-ig Ulrich

Születési adatok

1881. november 22.

Kecskemét

Halálozási adatok

1970. február 18.

Budapest


Család

Sz: Ulrich Ödön földmérő mérnök, Révay Erzsébet. F: 1. Korniss Piroska. Elvált. Két fia született. 2. Zuber Marianne.

Iskola

Elemi iskoláit Vácott, középiskoláit Szegeden és Temesvárott végezte. Temesvárott belépett a piarista rendbe (1895), a piarista gimnáziumban éretts. (1898), a Kalazantinum növendékeként a bp.-i tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd bölcsészdoktori okl. (1902), latin–görög szakos tanári okl. szerzett (1904); tanulmányai befejezése után kilépett a rendből (1904). A Krisztus utáni első öt század latin irodalma tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, védés nélkül, 1957).

Életút

A nyitrai (1902–1903), a nagykanizsai főgimnázium (1903–1904), a soproni Lähne-féle gimnázium (1904–1905), a szabadkai főgimnázium és a késmárki evangélikus főgimnázium r. tanára (1905–1917). A bp.-i Veres Pálné Leánygimnázium r. tanára (1917– 1918), igazgatója (1918–1919). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1911–1919), a Tanácsköztársaság idején az ókortörténet r. tanára és a Közoktatásügyi Népbiztosság Középiskolai Ügyosztályának vezetője (1919), ezért a proletárdiktatúra bukása után állásvesztésre ítélték (1920). A Kultúra Könyvkiadó Rt. főtisztviselője (1922–1928), a Franklin Társulat lektora (1928–1944). A II. vh. után rehabilitálták (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az ókori irodalomtörténet ny. r. tanára (1945–1952). Az ókeresztény irodalom és a későcsászárkori latin nyelvű irodalom nemzetközi hírű kutatója. Számos népszerű irodalomtörténeti művet, ismeretterjesztő jellegű történelmi regényt és elbeszélést írt, kiterjedt műfordítói tevékenységet folytatott. Lefordította – többek között – Josephus Flavius, Apuleius, Arisztophanész, ill. Boccaccio, Victor Hugo, Thomas Mann műveit. Klasszikus műveken kívül kortárs olasz és francia katolikus írókat és lektűrt is tolmácsolt. Rendkívül termékeny szerző volt, tanulmányainak és egyéb, önállóan megjelent köteteinek száma (a műfordításokkal együtt) meghaladta a hétszázat! Néhány művét és fordítását R. Vay József néven jegyezte.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a temetési gyászszertartása a Farkasréti Temetőben volt (1970. febr. 27-én). Hamvai a Cinkotai Temetőben nyugszanak, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Halála után, tiszteletére a Magyar Ókortudományi Társaság Révay József-díjat alapított (1970?-ben).

Elismertség

Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága meghívott tagja (1914–1920). A Magyar Könyvkereskedők Egyesülete főtitkára (1927-től).

Elismerés

Baumgarten-díj (1943), Ábel Jenő-emlékérem (1968).

Szerkesztés

A Tükör c. ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője (1932–1942).

Főbb művei

F. m.: De vita et operibus Commodiani Gazaei. Egy. doktori értek. is. (Temesvár, 1902
magyarul: Commodianus élete, művei és kora. Bp., 1909)
Dalok könyve. Versek. (Bp., 1903)
Bimbilla, vagy a diákköltészet alkonya. Ifj. színdarab. (Nagykanizsa, 1904)
Mars főhadnagy. Komikus eposz. (Nagykanizsa, 1904)
A Prudentius-féle dittochaeon. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
Minucius Felix. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Über das Zeitalter des Commodianus. (Torino, 1912)
Római emlékek. (Késmárk, 1913)
Ókeresztény szimbolumok. 1–2. (Történeti Szemle, 1913–1914)
A palatinusi feszület. (Bp., 1913)
Nero fáklyái. Tanulmányok a kereszténység első századaihoz. (Bp., 1915)
A gimnáziumi latin olvasmány. Kritika és program. (Bp., 1916)
Petronius és kora. Monográfia. (Bp., 1927)
Szenthelyek könyve. Zarándokút a szenthelyekre. A bevezetőt Lepold Antal írta. (Bp., 1928)
Árpádok virága, Szent Imre herceg. Az előszót Lányi József írta. (Bp., 1928)
A szentévek története. (Bp., 1928)
Zarándokút a szenthelyekre. A szentévek történetével. Ill. Jaschik Álmos. (Bp., 1933)
Gömbös Gyula élete és politikája. Herczeg Ferenc előszavával. (Bp., 1934)
A költő és a császár. Horatius és Augustus. Reg. (Bp., 1937)
Raevius ezredes utazása. Ifj. reg. Szigeti Imre rajzaival. (Bp., 1938
2. kiad. 1944)
Késmárki karácsony. Reg. (Bp., 1940)
Ókori író – mai olvasó. (Parthenon tanulmányok. 2. Bp., 1942
hasonmás kiad. Miskolc, 1940)
Megtanulok latinul. Latin nyelvkönyv. (Bp., 1943
új kiad. 1991)
Séták a római Magyarországon. (Bp., 1943
2. átd. kiad. 1965)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Bélával. (Bp., 1947)
A párduc. Ókori kis kalauz. Reg. Ill. Biai Föglein István. (Bp., 1954
Ifjúsági Kiskönyvtár. I–II. köt. 2. kiad. 1956
Ill. Hegedűs István. 3. kiad. 1963
németül: Leipzig, 1958 és 1967)
Laczkó Géza: Rákóczi. Reg. I–II. köt. Sajtó alá rend., az utószót írta. Ill. Kálmán Klára. (Bp., 1955
2. kiad. 1963
3. kiad. 1976)
Raevius ezredes utazása. Ifj. reg. Ill. Gudics József. (3. felújított kiad. 1956
Ill. Hegedűs István. 2. bőv. kiad. 1965)
Aranygyűrű. Ifj. reg. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1957
Pöttyös Könyvek. 2. kiad. Bp., 1961
3. kiad. 1962
Ill. Kottek Péter. 4. kiad. 1999)
Tűzfolyam. Elb.-ek. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1958
2. kiad. 1964)
Égi jel. Constantinus császár története. Történelmi reg. I–II. köt. (Bp., 1959
2. kiad. 1967
3. kiad. 1982)
Horatius válogatott versei. Vál., az utószót írta. Ford. Bede Anna, Novák János. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
Százarcú ókor. Az utószót Sarkady János írta. Ill. Hegedűs István. (Bp., 1962)
Elhagytál, Helios. Az aposztata Julianus császár története. Reg. (Bp., 1966)
A költő és a császár. Horatius és Augustus. Történelmi reg. Ill. Hegedűs István. (2. felújított kiad. Bp., 1967
Ill. Németh Ferenc. 3. kiad. 1981)
Márvány menyasszony. Tiberius Barbius története. Ifj. reg. Hegedűs István rajzaival. (Bp., 1972
új kiad. 2011)
Pályám emlékezete. Visszaemlékezések. (Bp., 2007)
ford.: Papini, Giovanni: Krisztus története. (Bp., 1920?
11. kiad. 1942
13. kiad. 1944)
Loukianos: Szép lányok egymásközt. (Régiségek–ritkaságok. 1. Bp., 1920)
Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. (Régiségek–ritkaságok. 2. Bp., 1920
2. kiad. 1943
Világirodalmi Kiskönyvtár. 3. kiad. 1958
Janus Könyvek. 4. kiad. 1977
A világirodalom remekei. 5. kiad. 1983
6. kiad. 2011)
Schrenk-Nortzing, Albert: Titokzatos erők. (Az okkultizmus könyvei. Bp., 1920)
Apuleius: Amor és Psyche. Miletosi mese. Ford. Sajtó alá rend. Király György. Ill. Kozma Lajos. (Monumenta literarum. Bp., 1921
hasonmás kiad. Bp., 1982)
Paléologue, Maurice: A cár országa a nagy háborúban. 1914–1917. I–III. köt. Ford. Fóti J. Lajossal. (Bp., 1922
3. kiad. 1929)
Loukianos: Aléthés historia, azaz Igaz história egy csodálatos utazásról… Ford. Sajtó alá rend. Király György. (Monumenta literarum. Bp., 1922
hasonmás kiad. 1982)
Suetonius: Nero. 2 táblával. (Kultúra Könyvtár. 9. Bp., 1922)
Apuleius: Az aranyszamár. (Nagy írók – nagy írások. 3. Bp., 1924
A regényírás mesterei. 2. kiad. 1925
3. kiad. 1942)
Conscience, Hendrik: Flandria oroszlánja. Reg. Kolozsváry Zsigmond rajzaival. (Az ifjúság szépírói. Bp., 1924)
Papini, Giovanni: Krisztus története. A bevezetőt Fülep Lajos írta. (1–3. kiad. Bp., 1924)
Croce, Benedetto: A politika elemei. (Kultúra és tudomány. Bp., 1924
új kiad. 2011)
Benoit, Pierre: A király gyűrűje. Reg. (Bp., 1925)
Mistrel, Jean: A múlt szerelmese. Reg. (Bp., 1925)
Bainville, Jacques: Franciaország története. (Bp., 1925)
Hugo, Victor: A nyomorultak. Reg. I–IV. köt. Ford. Schmidt Józseffel. (Bp., 1925)
Szentek legendái. Régi és új legendás könyvekből ford. és összeáll. Az elöljáró beszédet Lepold Antal írta. 16 táblával. A könyvdíszeket Jaschik Álmos tervezte. (Bp., 1926
hasonmás kiad. 1999 és 2007)
Ferrero, Guglielmo: A harmadik Róma. Reg. I–II. köt. (Nagy írók – nagy írások. Bp., 1927)
Papini, Giovanni: Élőhalott. Reg. (Bp., 1927)
Boissière, Alfred: Melyik a bűnös? Reg. (Kék Könyvek. Bp., 1930)
Papini, Giovanni: Szent Ágoston. Ford. Az előszót Vass József írta. (Bp., 1930
hasonmás kiad. 1998)
Ossendowski, Ferdinand Anton: A nap rabszolgái. Kutatóutam a legsötétebb Afrikában. I–II. köt. (Bp., 1931)
Roth, Joseph: Hiob. Reg. (Bp., 1932
2. kiad. 1934)
Boccaccio legszebb novellái. Ford. R. Vay József néven. (Pesti Napló Könyvek. Bp., 1935)
Marpicati, Arturo: Haditörvényszék. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1935)
Waggerl, Karl-Heinrich: Az Úr esztendeje. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
Borgese, Giuseppe: Élők és holtak. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
Homo, Léon: A római kultúra. 7 táblával. (Az európai kultúra története. Bp., 1937)
Croiset, Maurice: A görög kultúra. 8 táblával. (Az európai kultúra története. Bp., 1938
2. kiad. 1942
új kiad. 1994 és 2008)
Mann, Thomas: A varázshegy. Reg. Turóczi Trostler Józseffel. (Bp., 1942)
Manzoni, Alessandro: A jegyesek. Reg. (Bp., 1942
A világirodalom klasszikusai. Új kiad. 1956
2. kiad. 1971
A világirodalom remekei. 3. kiad. 1975
4. kiad. 1985
Romantikus klasszikusok. 6. kiad. 2008)
Josephus Flavius: A zsidók története. (Bp., 1946)
Carrel, Alexis: Orvosok, kuruzslók, eretnekek. Francia orvosok tanulmányai az orvostudomány időszerű kérdéseiről. (Bp., 1947)
Josephus Flavius: A zsidó háború. (Bp., 1948
2. jav. kiad. 1957
3. jav. kiad. 1958
4. jav. kiad. 1963
5. kiad. 1964
6. kiad. 1990 és 1999
új kiad. 2011)
Tillard, Paul: A Paul-titok. Reg. (Bp., 1951)
Marchwitza, Hans: A csapda. Reg. Ford. A bevezetőt Bódi László írta. (Bp., 1952)
Stil, André: Az első összecsapás. Reg. Ford. Hubay Miklóssal. (Bp., 1952)
Courtade, Pierre: Jimmy. Reg. (Bp., 1952)
Kédros, André: Felséges nép. Reg. (Bp., 1953)
Boccaccio, Giovanni: Dekameron. Válogatás. Ford. Vál., a bevezető tanulmányt írta Kardos Tibor. Ill. Bartha László. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1954)
Goldoni válogatott vígjátékai. Ford. Szabó Lőrinccel. Vál., az előszót írta Szauder József. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Boccaccio, Giovanni: Novellák. Ford. Ill. Abonyi Éva. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
Hugo, Victor: A nyomorultak. I–II. köt. Ford. Lányi Viktorral. Az előszót Benedek Marcell írta. Ill. Szánthó Pál. (A világirodalom klasszikusai. Új, javított kiad. Bp., 1956
2. kiad. 1959
3. kiad. 1960
Helikon Klasszikusok. 4. kiad. 1964
5. kiad. 1965
7. kiad. 1967
9. kiad. 1972
10. kiad. 1975
11. kiad. 1981
12. kiad. 1987
13. kiad. 1988
14. kiad. 1996
15. kiad. 2006)
Apuleius: Az aranyszamár. Reg. Ill. Réber László. (4. átd. kiad. Bp., 1957
5. átd. kiad. 1959
6. jav. kiad. 1963 és Olcsó Könyvtár. Bp., 1964
Bibliotheca Classica. 7. kiad. 1971
Az utószót Schreiber György írta. Híres Könyvek. 10. kiad. 1988
11. kiad. 1993
Európa Diákkönyvtár. 12. kiad. 2002
13. kiad. 2011)
Goldoni, Carlo: Mirandolina. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. A bevezetőt Füsi József írta. Ill. Győry Miklós. (Népszerű drámák. Bp., 1957)
Boccaccio, Giovanni: Szaladin szultán barátsága. Mesék. Átd. Mészöly Miklós. Ford. Ill. Heinzelmann Emma. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1957
2. kiad. 1959)
A császári Róma. Szemelvények. Szerk., ford. 16 táblával. A képanyagot összeáll. Kanozsay Margit. (Aurora. 6. Bp., 1957)
A boldog vadászok. Görög novellák. Vál., ford. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1959)
Seneca: Vigasztalások. Ford., az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959
2. kiad. 1967
3. kiad. 1980
4. kiad. 1996
5. kiad. 2002
6. kiad. 2010)
Boccaccio, Giovanni: Dekameron. Ford. Jékely Zoltánnal. Ill. Szántó Piroska. (Új kiad. Bp., 1960
A világirodalom remekei. 2. kiad. 1963
I–II. köt. 9. kiad. 1972
10. kiad. 1980
11. kiad. 1985
Népszabadság Könyvek. 13. kiad. 2005)
Boccaccio, Giovanni: Válogatott elbeszélések. Ford. és az utószót írta. Ill. Kühnel Szabó József. (Kincses Könyvek. Bp., 1961)
A szerelmes delfin. Ókori dekameron. Vál., ford., az utószót írta. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1962
2. kiad. 2000
3. kiad. 2010)
Boccaccio művei. Ford. Jékely Zoltánnal, Végh Györggyel. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1964)
Josephus Flavius: A zsidók története. XI–XX. könyv. Ford. A bevezetőt Hahn István írta. (Bp., 1966)
Szophoklész: Antigoné. Tragédia. (Az Ókortudományi Társaság kiadványai. Bp., 1966)
A leány meg az isten. Görög szerelmes novellák. Vál., ford. Ill. Reich Károly. (Bp., 1968
2. kiad. 1982)
Josephus Flavius: A zsidók története. Válogatás. Ford. Vál., utószó Hahn István. (Clio. Klasszikus történetírók. Bp., 1980
2. kiad. 1983
3. kiad. 1994
4. kiad. 1999
5. kiad. 2004).

Irodalom

Irod.: Fülöp János: Pillanatfelvétel R. J.-ről. (Élet és Irodalom, 1957)
Keszi Imre: R. J. nyolcvanéves. (Élet és Irodalom, 1961)
Simonka György: Látogatóban a 85 éves R. J.-nél. (Petőfi Népe, 1966. nov. 27.)
Devecseri Gábor: Ókortudós mesterek. (D. G.: Lágymányosi istenek. Bp., 1967)
Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
Halálhír. (Népszabadság, 1970. febr. 20.)
Harmatta János: R. J. (Antik Tanulmányok, 1970)
Ritoók Zsigmond: R. J. irodalmi munkássága. (Antik Tanulmányok, 1970)
Hahn Anna: R. J. tanár úr. (Élet és Irodalom, 1970)
Kerényi Károlyné: Emlékezés R. J.-re születésének századik évfordulóján. (Nagyvilág, 1981)
Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994
3. jav. és bőv. kiad. 2005).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: febr. 19.! Gyászjelentésén febr. 18. szerepel! Művei több bibliográfiában összekeverve gr. Révay József (1902–1945) filozófus munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013