Romány Pál
Romány Pál

2020. október 22. Csütörtök

Romány Pál

agrárpolitikus, mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági szakíró

Születési adatok

1929. november 17.

Szajol, Jász-Nagykun vármegye

Halálozási adatok

2019. december 16.

Budapest


Család

Sz: Romány Pál földműves, vasúti kocsirendező, Tasi Jolán. Ötödik gyermekként született, 1961-ben már csak két asszonytestvére élt. F: 1957-től Markó Erzsébet. Leánya: Romány Anna.

Iskola

Elemi iskoláit a szajoli r. k. népiskolában végezte (1936–1940), a szolnoki m. kir. állami polgári fiúiskolában (1940–1944), majd a szolnoki kereskedelmi középiskolában tanult tovább (1944–1948, itt éretts. 1948-ban); középiskolai tanulmányai alatt a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium tagja. Az Agrártudományi Egyetemen (ATE) – az Áchim András Népi Kollégium tagjaként – agronómus okl. (1952) és mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1958); közben az ELTE Lenin Intézetben is tanult (1953–1954).

Az ATE-n doktorált (1970); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1970), az MTA doktora (1999).

Életút

Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma Titkárságának előadója (1952–1954), a mezőcsáti Keselyűhalomi Állami Gazdaság (ÁG) igazgatója (1954–1956), a Pest–Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának h. vezetője (1956–1958); közben, a forradalom bukása után, a Hényelpusztai és a Pásztói ÁG miniszteri biztosa (1957), a Borsod–Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője (1958–1960).

 

Az MSZMP KB Államgazdasági Osztálya, ill. Gazdaságpolitikai Osztálya főelőadója (1960–1967), osztályvezető-helyettese (1967–1970), az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkára (1970. nov. 2.–1973. jún. 29. és 1980. júl. 3.–1987. dec. 31.), az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetője (1973. jún. 27.–1975. máj. 15.), mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (1975. júl. 4.–1980. jún. 27.). Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1989. okt. 7.); Fehér Lajos mellett a szövetkezetpolitikai bizottság titkára, elnöke (1966–1975). Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora és a KB melletti tanácsadó testület elnöke (1987–1989). Egy. tanár (1987. dec. 8-ától). A GATE c. egy. tanára, emeritusz professzora (2004-től). Az MTA–TMB-n Csete László aspiránsa (l.: 1961–1965).

Tudományos pályafutásának kezdetén a sok nehézséggel küzdő, nagy veszteségű, észak-magyarországi mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésével foglalkozott. A Borsod–Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága vezetőjeként, a Szendrői ÁG keretei között, hegyvidéki kísérleti csoportot szervezett (amely később a kompolti intézet keretein belül működött). Kezdeményezte a hegyvidéki területek fejlesztésére a célszerű gépesítést és a juhtenyésztés minőségi javítását, irányítása mellett jelentős ültetvénytelepítéshez kezdtek (Szendrőn és Mezőnagymihályon). Az MSZMP KB munkatársaként az alacsony gazdasági színvonalú mezőgazdasági területek komplex fejlesztését kezdeményezte, elsőként megfogalmazva a kiegészítő jövedelemszerzés különböző módszereit, figyelme kiterjedt a mezőgazdasági ráfordítások hatékonyságának vizsgálatára, az életkörülmények és a személyes jövedelem kedvezőtlen alakulására, a munkatermelékenység alacsony színvonalára, valamint a mezőgazdasági vállalatok önállóságára. Kutatási területe idővel fokozatosan kibővült az eróziós területek vizsgálatával, ill. a tanyás gazdálkodás értékeinek feltárásával, kezdeményezte a tanyákra vonatkozó építési tilalmak feloldását, villannyal ellátását, új tanyaközpontok kialakítását és a Tanyai Kollégiumi Alap létrehozását. Később érdeklődése agrárpolitikai kérdések felé fordult, vezető szerepet játszott az új gazdasági mechanizmus agrárprogramjának kidolgozásában. Miniszterként szervezte a mezőgazdaságban szezonális foglalkoztatást jelentő, kiegészítő jövedelmet nyújtó ipari tevékenységek, ill. a speciális tájtermelés és a háztáji kiterjesztését. Elsők között javasolta a téeszek, mezőgazdasági vállalatok önállóságát, a termelőeszközökkel való szabad rendelkezését. Erdei Ferenc (1910–1971) munkásságával foglalkozó agrártörténeti dolgozatokat is közölt, ill. élete utolsó éveiben el kezdte összegyűjteni a kiemelkedő jelentőségű magyarországi agrárpolitikusok életrajzait.

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1997–2000), az MTA Agrártörténeti Bizottsága elnöke (1972–1990), az Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság tagja (1990–1996) alelnöke (1996–2003), elnöke (2003-tól). A Széchenyi-díj Bizottság tagja (1994–1996). Az Erdei Ferenc Társaság alelnöke.

 

A Közép-európai Irodalmi és Tudományos Társaság elnökségi tagja.

Elismerés

Jubileumi Emlékplakett (Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem [KÉE], 1978), a Szent István Egyetem díszdoktora (2001).

 

Tessedik Sámuel-emlékérem (1973), Magyar Műemlékvédelemért Emlékplakett (1988), Darányi Ignác-díj (2003), Tekintet Díj (2003), Hazám Díj (2010).

Szerkesztés

A Gazdálkodás és az Agrártörténeti Szemle c. folyóiratok főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság tagja.

Főbb művei

F. m.: Üzemszervezés az állami gazdaságokban. (Bp., 1959)
A mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztésének néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1961. 11.)
Mezőgazdaságunk és a gazdasági verseny. (Társadalmi Szemle, 1963. 5.)
Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Szerk. (Bp., 1963
2. átd. kiad. 1965
bolgárul: Szófia, 1968)
Az ipar szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében. Tananyag az MSZMP Gazdaságpolitikai Tanfolyama számára. (Bp., 1965)
Mezőgazdasági üzemekben szomszédainknál. Szerk. (Bp., 1966)
A mezőgazdasági termelés helyzete és továbbfejlesztésének fontosabb irányai. (Bp., 1966)
Az alacsony gazdasági színvonalú mezőgazdasági területek ökonómiai problémái. Kand. értek. (Bp., 1969)
Szövetkezetpolitikai kérdések. Szerk. Csizmadia Ernővel, Moharos Józseffel és Nagy Lászlóval. (Bp., 1970)
A mezőgazdasági termelés szerkezete és a mezőgazdasági termeléspolitika főbb vonásai. (Az MSZMP agrárpolitikájának fő vonásai. Bp., 1970)
A mezőgazdaság új jelenségeiről. (Társadalmi Szemle, 1971. 4.)
A tanyarendszer ma. (Új falu [sorozat]. Bp., 1973)
A gazdaságfejlesztési tevékenység néhány időszerű kérdése. (Társadalmi Szemle, 1974. 5.)
A területfejlesztési politika időszerű kérdései. (Gazdaság, 1974. 3.)
Eredmények és feladatok agrárpolitikánkban. (Társadalmi Szemle, 1975. 6.)
Hungarian Agriculture in the Seventies. The Period of Intensive Progress. (The New Hungarian Quaterly, 1978)
Agrártermelés – agrárkutatás. (Magyar Tudomány, 1978. 6. és Agrártudományi Közlemények, 1978)
Nagy feladatok előtt a mezőgazdaság. (Társadalmi Szemle, 1978. 6.)
Mezőgazdaságunk a hetvenes évek évek végén. (Közgazdasági Szemle, 1979. 5.)
New Questions Facing Hungarian Agriculture. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Új kérdések a magyar mezőgazdaság előtt. (Társadalmi Szemle, 1980. 5.)
A szocialista agrárátalakulás és a falu változásai. (Társadalmi Szemle, 1982. 4.)
Agrárviszonyaink, falvaink szocialista átalakulása. (Társadalmi Szemle, 1983. 1.)
Gazdaságpolitika és regionális fejlesztés. (Közgazdasági Szemle, 1984. 4.)
Agriculture in the Eighties. (The New Hungarian Quaterly, 1985)
A magyar mezőgazdaság negyven éve. (Közgazdasági Szemle, 1985. 5.)
Falu, közösség, szövetkezet. (Társadalmi Szemle, 1985. 5.)
Gazdaság és település. (A falu, 1986. 2.)
Településszerkezet és közigazgatás. (A falu, 1986. 4.)
Néhány gondolat az Alföld-kutatásról. Simon Imrével. (Alföldi társadalom, 1990. 1.)
Magyar falvak a XXI. század előtt. (Gazdálkodás, 1990. 2.)
Az agrártörténet és az agrárvertikum összefüggései. (Gazdálkodás, 1990. 9.)
„Magyar út” és a jövő képe mezőgazdaságunkban. (Társadalmi Szemle, 1991. 11.)
Tervek, viták és torzulások az agrárpoliitkában. 1957–1961. 1–2. (Gazdálkodás, 1991. 6. és 1991. 10.)
Föld, ember, falu. (Valóság, 1992. 6.)
Magyar falvak és tanyák a XXI. század előtt. (Társadalomkutatás. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya folyóirata, 1992. 4.)
Fordított zöld forradalom – vagy „kaviárszállítás”? (Társadalmi Szemle, 1992. 8–9.)
Rákosiék és a magyar gyapot. (História, 1992. 3.)
Az elámított falu. (Valóság, 1993. 12.)
Pótbeporzás és más anomáliák a hazai agrárvilágban. (Gazdálkodás, 1993. 3.)
Újabb agrármodell a láthatáron? (Gazdálkodás, 1993. 8.)
Az agrárátalakulás következményei falun. (Agrártörténeti Szemle, 1994. 1–4.)
Az agrárértelmiség szava. Sárkány Pállal. (Gazdálkodás, 1994. 6.)
Átalakuló mezőgazdaság – megváltozó agrártársadalom. (Magyar Tudomány, 1994. 6. és Gazdaság és társadalom, 1994. 5.)
Az agrárkérdés Magyarországon. (Ezredvég, 1994. 6.)
Tanyák és emberek. (A falu, 1994. 3.)
Szociálpolitika, jövedelempolitika – agrárirányítás. (A falu, 1994. 4.)
Agrárpolitika. 1957–1961. (História, 1994. 8.)
Agrárinnováció a magyar századokban. (Társadalmi Szemle, 1995. 12.)
Földreform és agrárstruktúra. (Agrártörténeti Szemle, 1995. 1–4.)
Erdei Ferenc 1957 márciusában írt feljegyzése. Közli R. P. (Gazdálkodás, 1995. 2.)
Agrárstruktúra és az új kihívások falun. (Gazdálkodás, 1995. 5.)
Gumipitypang-karrier. (História, 1995. 4.)
Reményvesztett falvak, „permanens” agrárforradalom? – Ágazatok, szektorok, szakmák az agrártermelésben. (Magyarország agrártörténete. Szerk. is. Für Lajossal és Orosz Istvánnal. Bp., 1996)
A költözködő falu. (Tiszatáj, 1996. 4. és História, 1996. 3.)
A többdimenziós ember. (Gazdálkodás, 1996. 1.)
Az elveszejtett agrárpolitika. (Gazdálkodás, 1996. 2.)
Agrárpolitikai manőverek a hatvanas évek mezőgazdaságában. (Gazdálkodás, 1996. 6.)
Modernizáció és agrárpolitika. (Gazdaság és társadalom, 1996. 1–2.)
Reményvesztett falvak – permanens „agrárforradalom”? (A falu, 1996. 2.)
Leszakadhat-e a falu az ezredfordulóig? (A falu, 1996. 4.)
Falu és téeszek. (História, 1996. 9–10.)
Agrárfejlődés, agrártársadalom, vidékfejlesztés. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 1997)
Szubjektív inventárium. Vázlat egy agrárértelmiségi nemzedékről. (Agrártörténeti Szemle, 1997. 1–2.)
Alacsony gazdasági színvonal és területi gazdaságfejlesztés. (A falu, 1997. 2.)
Hruscsov magyarországi gabonaügyletei. (História, 1997. 2.)
A zöld forradalom évei Magyarországon. (História, 1997. 9–10.)
Agrárpolitika és agrártársadalom Magyarországon. 1957–1997. Doktori értek. (Bp., 1998)
A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. (Bp., 1998)
Hungarian Agrarian Society. 1848–1998. Szerk. Gunst Péter. (New York, 1998)
Agrártársadalom és mezőgazdaság. 1848–1948. A megtett út és az örökség. – Agrárstruktúra – földreform, agrárforradalom. (Agrártörténeti Szemle, 1998. 1–4.)
Agrártársadalom és területfejlesztés. (Társadalmi Szemle, 1998. 2.)
A zöld forradalom és következményei Magyarországon. (Gazdálkodás, 1998. 1.)
A broiler hazájában. (Gazdálkodás, 1998. 4.)
Az agrárnépesség migrációja az EU-csatlakozás folyamatában. Az FVM–MTA együttműködési megállapodás keretében folyó kutatások. Szerk. Kovács Jánossal. (Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1999)
Agrárpolitika a századfordulón. (Magyar Tudomány, 1999. 8.)
Az agrártársadalom térségi különbségei és a migráció Magyarországon. 1–2. (Gazdálkodás, 1999. 5. és 1999. 6.)
A menekülés és a felemelkedés szigete. A szolnoki Mészáros Lőrinc Népi Kollégiumra emlékezve. (Jászkunság, 1999. 4–5.)
Agrárpolitikai fejezetek Magyarország XX. századi agrártörténetéből. (A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet Agrárpolitika Tanszék kiadványa. Gödöllő, 2000)
A földkérdés kísértete. Agrárpolitika Magyarországon két millennium között. (A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Főszerk. Gergely Jenő. Szerk. Csapó Csaba, Dobszay Tamás és Zeidler Miklós. Bp., 2000)
Az agrárpolitika és a tanyák a mai Magyarországon. (Magyar Tudomány, 2000. 5.)
A földkérdés kísértete. (Gazdálkodás, 2000. 1.)
Új agrártársadalom született? (Gazdálkodás, 2000. 5.)
Társadalomtörténet – országtörténet. (Múltunk, 2001. 2–3.)
Az agrárpolitika tizenkét pontja. (Gazdálkodás, 2001. 2.)
Agrárpolitikai fordulatok – agrártársadalmi változások. Tanulmányok, adatok a XX. századi Magyarország agráréletéről. Tamasi Mihállyal. Az előszót írta Pölöskei Ferenc. (Szeged, 2002)
Kortársunk az agrárpolitika. Agrárpolitikai, agrárszociológiai tanulmányok az ezredforduló idejéből. (Bp., 2002)
A nemzeti agrárpolitika alakulása és kilátásai. (Bp., 2002)
Falukutatás – agrármodell. Pölöskei Ferenccel. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei. 14. Makó, 2002)
Tanyavilág és falukutatás. Tanyairodalom Magyarországon. (Magyar Tudomány, 2002. 9.)
A tanyavilág és a falukutatás a harmincas években. (Tekintet, 2002)
Agrárpolitikai tanulságok, agrárpolitikai követelmények. (Statisztikai Szemle, 2002. 7.)
Közép-európai agrárkrónika. (Gazdálkodás, 2002. 4.)
Az örökség kötelez. Borkultúra és történelem Tokaj-Hegyalján. (Zempléni Múzsa, 2002. 2.)
A vidék öröksége. (A falu, 2002. 4.)
Conclusions of Agricultural History, Requirements of Agrarian Policy. (Statisztikai Szemle, 2003)
A nemzeti agrárpolitika alakulása és kilátásai. (Debreceni Szemle, 2003. 1.)
Átlagok, százalékok – agrárstratégiai kérdőjelek. (Gazdálkodás, 2003. 3.)
Elveszett reformok – elfelejtett évtizedek. (Agrártörténeti Szemle, 2003. 1–2.)
A „magyar agrármodell” tanulságai. (A falu, 2003. 4.)
Elveszett reformok – elfelejtett évtizedek. (Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. Ifj. Barta János és Pallai László. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete kiadványa. Debrecen, 2004)
Legendák földjén. Szerk. Tandi Lajos. (Ópusztaszer, 2005)
Földbirtok-politika és földtulajdon Magyarországon. (Magyar Tudomány, 2005. 1.)
Hányadik „földreform”? (Ezredvég, 2005. 5. és Gazdálkodás, 2005. 2.)
Földbirtok-politika és földtulajdon Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 2006. 1–4.)
Hatvan éve alakult meg a NÉKOSZ és az agrárszakkollégiumok hálózata. (Ezredvég, 2006. 11.)
Magyarország 20. századi agrártársadalmi és agrárpolitikai viszonyairól. (Ezredvég, 2007. 5.)
Terület- és vidékfejlesztés Magyarországon. (Ezredvég, 2008. 8–9.).

 

F. m.: életrajzi írásai: Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek első kötete. (Társadalmi Szemle, 1974. 2.)
A makói miniszter. Erdei Ferenc. (Magyar Tudomány, 1997. 7. és Gazdálkodás, 1997. 2.)
R. P. megemlékezése Andorka Rudolfról, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága 1997. okt. 28-iki ülésén. (Agrártörténeti Szemle, 1997. 1–2.)
A történelemmé vált idő. Burgert Róbertre emlékezve. (Gazdálkodás, 1999. 1.)
Sárkány Pál. (Gazdálkodás, 2000. 2.)
Erdei Ferenc és a magyar agrármodell. (Erdei Ferenc-emlékülés. Erdei Ferenc születésének 90. és halálának 30. évfordulójának tiszteletére. Tudományos konferencia. 2001. aug. 30. Kecskemét. Előadások. Szerk. Nagyné Fehér Ilona. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola kiadványa. Kecskemét, 2001)
Áchim L. Andrásról. (Tekintet, 2001)
Zsarnóczai Sándor. (Agrártörténeti Szemle, 2002. 1–2.)
Gróf Károlyi Sándor és kora. (Ezredvég, 2003. 11.)
Károlyi Sándor és a magyar agrártársadalom. (Gazdálkodás, 2003. 6.)
Erdei Ferenc és a magyar agrármodell. (Debreceni Szemle, 2004. 3.)
Losonczi Pál. (Gazdálkodás, 2005. 3.)
Más idők, mai tanulságok Erdei Ferencről. Szeift Ivánnéval. (Gazdálkodás, 2006. 1. és külön: Az Erdei Ferenc Társaság füzetei. 19. Makó, 2006)
A szaktudáspárti Nagy Imre. (Gazdálkodás, 2006. 4.)
A Nagy Imre-tanszék. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2006. 2.)
Fejes Sándor, a magyar mezőgazdaság kertészeti főmérnöke. (Kertgazdaság, 2007. 4.)
Erdei. (A falu, 2007. 3.)
Elment Izinger Pál. (Magyar Mezőgazdaság, 2007. 33.)
Erdei Ferenc világa. Péter Lászlóval és Varga Gyulával. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei. 20. Makó, 2008)
Föld – sors – politika. Matolcsy Mátyás sorsa és könyve és az akkor elmaradt földreform. (Magyar Tudomány, 2008. 1.)
Emlékezés az Agrártörténeti Szemle első főszerkesztőjére, Lázár Vilmosra. – Búcsú Hoffmann Tamástól. (Agrártörténeti Szemle, 2008. 1–4.)
Agrártársadalom, mezőgazdaság Végh Antal műveiben. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008. 4.)
Keserű János. (Magyar Mezőgazdaság, 2008. 39.)
Erdei Ferenc. Emlékbeszéd az MTA elhunyt tagjai felett. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei. 21. Makó, 2009)
Korszakok és korszakváltók a hazai agrárvilágban. (Agrártörténeti Szemle, 2009. 1–4.)
Magassy Lajos. (Növénytermelés, 2009. 2.)
Erdei Ferenc centenáriuma. (Agrártörténeti Szemle, 2010. 1–4.)
Elnökök elnöke volt. Erdei Ferenc. (Ezredvég, 2010. 8–9.)
Áchim L. Andrásra emlékezve. (Agrártörténeti Szemle, 2011. 1–4. és Ezredvég, 2011. 11.)
Gödöllő rektora volt. Emlékezés Cselőtei Lászlóra… (Agrártörténeti Szemle, 2012. 1–4. és Gazdálkodás, 2012. 2.)
Egyenes út, meredek pálya. Dimény Imre akadémikust köszöntötte az MTA Agrártudományok Osztálya. (Gazdálkodás, 2012. 5.).

Irodalom

Irod.: Simon Zoltán: R. P.: A tanyarendszer ma. (Alföld, 1973. 12.)
Kalmár Sándor: R. P.: A tanyarendszer ma. (Társadalmi Szemle, 1974. 1.)
Mosolygó László: R. P.: A tanyarendszer ma. (Földrajzi Közlemények, 1974. 1.)
László Ilona: Így kívánja az ember élete. R. P., az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője nyilatkozik a Búvár folyóiratnak. (Búvár, 1975. 5.)
Dobrai Lajos: Fejlődjék tovább a halászat. Beszélgetés R. P. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. (Halászat, 1978. 1.)
Pál Gyula: A mezőgazdasági fejlődés, a szakemberképzés és az árak alakulásának irányáról. Beszélgetés R. P. miniszterrel. (Magyar Tudomány, 1979. 10.)
Zsarnóczai Sándor: R. P.: Agrárpolitika és agrártársadalom Magyarországon. 1957–1997 c. doktori védése. –Zsarnóczai Sándor: R. P. 70 éves. Nem elfogulatlan biográfiai megjegyzések. (Agrártörténeti Szemle, 1998. 1–4.)
Molnár József: R. P. doctor honoris causa. (Gazdálkodás, 2001. 4.)
Pölöskei Ferenc: R. P.: Kortársunk az agrárpolitika. Agrárpolitikai, agrárszociológiai tanulmányok az ezredforduló idejéből. (Magyar Tudomány, 2002. 9.)
Önéletrajz helyett. (Gazdálkodás, Évkönyv, 2007). Bódis László: Megkérdeztük a minisztert… Beszélgetés R. P. egyetemi tanárral, a Szent István Egyetem emeritusz professzorával, egykori MÉM-miniszterrel. (Agrofórum. A növényvédők és növényterjesztők havilapja, 2009. 5.)
R. P. (Magyar Mezőgazdaság, 2020. 4.)
Tenk Antal: R. P. (Gazdálkodás, 2020. 1.).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Biográf Ki kicsoda. 2004. I–II. köt. (Bp., 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Hübners Who is Who. (2. kiad. Zug, 2004)
Hübners Who is Who. 7. kiegészítő köt. (Zug, 2009).

 

 

neten:

 

http://gtk.szie.hu/gyaszhir-elhunyt-dr-romany-pal

Megjegyzések

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 35. sz. törvényerejű rendelete értelmében az ATE-n megszerzett agronómusi okl. tulajdonosa mezőgazdasági mérnöki cím viselésére is jogosult.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020